2017. október 23. hétfő, Gyöngyi
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
10°C
10°C
Eső / 10°C
k / 10°C
sze / 9°C
Közélet és Művelődés
Égető Réka | 2017-10-10 11:26:00

Valós kompromisszum volt a kiegyezés

A kiegyezés 150. évfordulója apropójából a hódmezővásárhelyi Emlékpontban tartottak tudományos konferenciát kedden a 40. Csongrád Megyei Levéltári Napok keretén belül.

Valós kompromisszum volt a kiegyezés

A Csongrád Megyei Levéltári Napokat 40. alkalommal rendezik meg, idén már civilszervezetekkel és más intézményekkel együtt szervezték meg, így kapcsolódott be a rendezvénysorozatba az Emlékpont is. Hétfőn még Szegeden tanácskoztak, akkor az 1947. évi választás volt a középpontban, míg a keddi konferencia témája a 150. évfordulóját ünneplő kiegyezés volt.

Valós kompromisszum volt a kiegyezés

Négy előadáson keresztül világítottak rá a 19. századi Magyarország egyik legmeghatározóbb eseményére, amelyet sokan Trianon előszobájaként is emlegetnek. Pelyach István az SZTE Modernkori Magyar Történeti Tanszékének tudományos főmunkatársa az emigráció magyarságában megfogalmazódott tervekről értekezett, ennek is fő vonulatát Kossuth Lajosnak Magyarország függetlenségével kapcsolatos elképzelései adták.

Valós kompromisszum volt a kiegyezés

Pelyach István

Kossuth emellett az ún. dunai konföderáció tervét is megalkotja, ami szintén nem valósult meg. Az is érdekes kérdés, hogyan reagáltak az emigrációban élő magyarok az 1867-es kiegyezésre. Pelyach István erre azt a választ adta, hogy az emigráns magyarok nagy többsége felismerte, hogy a hosszú távollét egzisztenciájukat sem segíti, és már az 1850-es évektől kezdve nagyon sokan hazajönnek, 1867 után pedig szinte mindenki hazatér. Kivéve azok, akik Amerikában kezdtek új életet, például Újházi László és társai, vagy éppen maga Kossuth. A kiegyezéssel kapcsolatban a történész még a következőket fogalmazta meg összegzésként: „Kompromisszumokat mindig kötni kell, és fel kell ismerni, hogy mikor kell kompromisszumokat kötni. Persze, nem lehet elvtelen módon. Ragaszkodni kell bizonyos sarokpontokhoz, alapelvekhez. A magyar történelemben nagyon sok ilyen van. 1867 ennek egy kiemelkedő időszaka. Már csak azért is, mert a későbbi történelmet, Trianont és következményeit nagyon gyakran össze szokták kötni ’67-tel. Hogy 1867 egy elfuserált, egy elrontott kiegyezés, mert mindenki számára evidens, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia soknemzetiségű lévén nem élheti túl a 19. század végét, 20. század elejét. Az I. világháború és Trianon egy másik korszak azonban a magyar történelemben.1867-ben senki nem gondolhatott előre arra, hogy a 20. század elejére hogyan fognak megváltozni az európai hatalmi viszonyok.”

Valós kompromisszum volt a kiegyezés

Dr. Miklós Péter

Dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője ezzel kapcsolatban így fogalmazott: „Sokan úgy értékelik az 1867-es kiegyezést mint a Trianonhoz vezető első lépést. Viszont ha ez az első lépés nem tétetik meg, akkor Magyarország alkotmányosan sem működhetett volna.”

Valós kompromisszum volt a kiegyezés

A konferencián előadást tartott még: Csernus-Lukács Szilveszter, az SZTE BTK doktorjelöltje (Nemzetiségi törvényalkotás, törvények és törvénytervezetek a nemzetiségi egyenjogúságról), Tamás Ágnes, az SZTE Modernkori Magyar Történeti Tanszékének tudományos munkatársa (A kiegyezés szatirikus ábrázolása a dualizmus korának lapjaiban), valamint Klement Judit, az ELTE BTK Történeti Intézet Atelier Tanszékének adjunktusa (A magyar gazdaság lehetőségei az Osztrák-Magyar Monarchiában).

Valós kompromisszum volt a kiegyezés

ÉR.