Üzenet az űrből - Milliárdos üzlet előszobájában hazánk
Hétfőn felbocsátották az első magyar műholdat. S bár ennél jóval nagyobb tudásúak már évtizedek óta keringenek a Föld körül, a Masat-1 fontos mérföldkő. Horváth Gyula projektmenedzsert kérdeztük.
Gratulálhatunk?
Persze, nemcsak a pályára állás sikerült, de a Masat-1 adatokat gyűjt, vettük a jeleit, sőt vezérelni is tudjuk.
Az első műhold felbocsátása után 55 évvel miért nagy dolog, hogy Magyarországnak is sikerült? Mert a térségünkből csak a csehek tudtak megelőzni bennünket?
Ennyi idő után is fontos a tudományos teljesítmény. Demonstrálni tudjuk a rátermettségünket, különösen azért, mert a Masat igen kis méretű eszköz.
Egy 10x10x10 centis kocka az egész, de éppen ez benne a kihívás?
Hát persze, az űrtechnológiában a biztonság a legfontosabb. Minden berendezésből kettőre van szükség, és ennek is bele kellett férnie ebbe a kockába. Nem véletlen, hogy bár különböző egyetemek eddig 50-60 ilyen úgynevezett picosatot juttattak fel a világűrbe, kevesebb mint 50 százalékuk működött.
A román és a lengyel "Masatot" is hétfőn lőtték fel. Mára olyan egyszerű lett a fejlesztés és olcsó a pályára állítás, hogy erre egy jobb egyetem is képes?
Egyáltalán nem egyszerű a fejlesztés, sőt. A műholdat kifejlesztő 10-12 lelkes magyar mérnökpalánta most egy elitklubhoz csatlakozott. A Masat-1 abban különbözik a másik két programtól, hogy nem tartalmaz külföldről átvett részegységeket.
A magyar űrkutatás ott van több nemzetközi projektben, a Marsra, a Vénuszra és egy Jupiter-holdra küldendő űrszonda kifejlesztésében is.
A sikerben ez a nemzeti tudás is benne van. Ám kutatóink, mérnökeink eddig részegységeket fejlesztettek, egy teljes program végigvitelére Magyarországon ez az első példa.
Azért fontos a Masat, mert segíti a leendő mérnökök képzését?
Most már mérnökök, és világszínvonalú a tudásuk, hiszen közben a világ legnagyobb hozzáadott értékű iparágába tanultak bele.
"Magyarország rövidesen csatlakozik az Európai Űrügynökséghez" - ezt az ígéretet majdnem annyiszor hallottuk, mint az euróövezetbe való belépést. Azon kívül, hogy sokba kerül, van még ellenérv?
Igazi kitörési pont lehetne, és a tagdíj több mint 90 százalékát pályázaton visszanyerhetnénk, alvállalkozóként pedig csatlakozhatnánk a szervezet 4,9 milliárd eurós programjaihoz. Az űrügynökség már többször meghosszabbította a jelenlegi együttműködési szerződést, ami a tagság "előszobája"; ez jövőre lejár.
Folyton az orvosok elvándorlásáról beszélünk, miközben a műszaki területen az agyelszívás legalább ekkora probléma.
Mi például az elmúlt négy-öt évben egyetlen fillért sem kaptunk a programban való részvételért, hobbiból csináltuk.
Űrkutatás és közalkalmazotti bérek, ég és föld?
Egy nyugati űrkutató fizetéséhez mérve mindenképpen. Ha sikerülne a kettő közé vinni a kutató mérnökök fizetését, az nagyot rúgna az ország GDP-jébe. Felfelé.
forrás:hetiválasz










