2017. október 19. csütörtök, Nándor
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
10°C
20°C
Tiszta / 10°C
p / 20°C
szo / 18°C
Közélet és Művelődés
Égető Réka | 2017-10-09 18:48:19

Új kötettel jelentkezett az irodalom punkja

Nyers, szókimondó gondolatait háromévnyi munka után szerkesztette kötetbe Jagos István Róbert költő, aki ezt a negyedik verses könyvét tartja eddigi legkiforrottabb munkájának. Hétfőn Hódmezővásárhelyen, a Németh László Városi Könyvtárban mutatta be a közönségnek az Emberkáromlást. Ennek kapcsán beszélgettünk a szerzővel.

Új kötettel jelentkezett az irodalom punkja

„Jagos István Róbert kemény költő. Az élet sanyargatta, fiatalon többször nevelőintézetbe került és nem lehetett zökkenőmentes a felnőttkora se valószínűleg, de azért mégsem siránkozik. Nem sajnálja magát, hanem bátrabb cselt eszelt ki. Verseket ír.” – írja a szerzőről Weiner Sennyei Tibor költő, író, a DRÓT főszerkesztője az Emberkáromlás című kötet fülszövegében.

Új kötettel jelentkezett az irodalom punkja

Jagos István Róbert

A keménység átüt a sorokon, Jagos nem kíméli az olvasóit, és sokszor saját magát sem. Erre példaként álljon a kötet gyermeki őszinteséggel megírt Hintapalinta című darabja:

Sosem volt, ki meglökje a hintám.

Magamtól tanultam meg hajtani magam.

Egyedül, hogy senki meg ne lássa,

hogy nincs mellettem se anya, se apa.

Kezeimet fehérre szorítva

a kóborló bárányok után eredtem,

majd, mire végleg beesteledett,

magamon kívül mindenkit szerettem.

Új kötettel jelentkezett az irodalom punkja

fényesi Tóth János

A Németh László Városi Könyvtárban fényesi Tóth János beszélgetett a költővel, aki nemcsak költ ír is, illetve szerkeszt is, hiszen a Szózat folyóirat szerkesztője is, valamint a Dél-Alföldi Művészeti Kör alapító elnöke és a Kárász József irodalmi Kör alelnöke is egyben. A nagyközönséggel való találkozás előtt mi is beszélgettünk Jagos István Róberttel a 2017-ben megjelent kötetéről.

Új kötettel jelentkezett az irodalom punkja

Promenad.hu: Nekem a címről, az "emberkáromlás" szóról rögtön az "istenkáromlás" jut eszembe. Mi a kapcsolat?

Jagos István Róbert: Legtöbben erre asszociálnak, és nem is véletlenül. Ez egy játék, illetve egy görbe tükör, amit magának az embernek mutatok. Ebbe beletartoznak a barátaim, a szomszédaim, akár te is, de én magam is. Megvannak a hibáink, és ha úgy nézzük, ezeket a hibákat valamilyen szinten isten rakta ránk – ha már hiszünk benne egyáltalán.

Promenad.hu: Mik ezek a hibák, ha egy kicsit pontosítani szeretnénk?

Jagos István Róbert: Elég, ha csak a 10 parancsolatot előveszed. Rengeteg hiba van. Abszolút nem vagyunk tökéletesek. Bár én elfogadom azt, hogy tökéletlen vagyok. Csak azért mégis úgy gondolom, hogy vannak bizonyos fokozatok, amiket még el lehet viselni, és van, amelyiket nem annyira. Én nagy igazságszerető, igazságkereső ember vagyok. Például nálam a legfőbb bűnök között ott van a hazugság. Én jobban szeretem, ha megmondják a valót, akár szemtől szembe, mintha dicsérnek, aztán később hallom vissza, hogy esetleg valami nem jó, akár a személyemmel, akár a műveimmel kapcsolatban.

Promenad.hu: Az előző köteteidre is jellemző volt, hogy nem finomkodsz. Igaz ez a mostanira is?

Jagos István Róbert: Persze. Ha zenei hasonlatba áttennénk a verseimet, akkor én a magyar költészet heavy metal, illetve punk zenéje lennénk. Ez egyértelmű. Nálam nem jelenik meg a Bódi Guszti- vagy a Neoton Família-féle kedvesebb zenék. Én nem szoktam finomkodni, elég keményen fogalmazok a verseimben.

Új kötettel jelentkezett az irodalom punkja

Promenad.hu: Mi ennek az oka? A személyiségedből ez jön, vagy valamiféle hatáskeltésre törekszel ezáltal?

Jagos István Róbert: Semmiképpen nem hatáskeltés. Ilyen a stílusom a versekben. A prózáimmal teljesen másképp van. Pont most akarom őket egy kicsit lecsupaszítani, mert azok nagyon szentimentálisak. Olyannyira, hogy amikor megírok egy prózai művet, én sírok saját magamon.

Promenad.hu: Ezek a prózai művek novellák vagy akár regényben is gondolkodsz?

Jagos István Róbert: Regényben nem gondolkodom. Türelmetlen vagyok a regényhez még. De úgy gondolom, hogy van időm még. Novellákat, elbeszéléseket, esszéket, glosszákat szoktam írni.

Új kötettel jelentkezett az irodalom punkja

Promenad.hu: Milyen fogadtatása volt a legújabb, Emberkáromlás című kötetednek?

Jagos István Róbert: A legpozitívabb. Ez a 4. kötetem, és lényegében ezzel értem el a legnagyobb sikeremet. A DRÓT.hu-n beválasztották a legjobb 10 közé a 88. Ünnepi Könyvhét könyvei közül. [Erre az alkalomra több száz magyar könyv jelenik meg. Jagos István Kötete a 8. helyezést érte el, és olyanokkal szerepelt együtt a listán, mint Tóth Krisztina vagy Grendel Lajos – ÉR.]

Promenad.hu: Mikor jött az életedbe a versírás mint kifejezési forma?

Jagos István Róbert: 15 éves koromban. Akkor kezdtem. Sokan azt mondják, hogy valami sugallatra. Nálam nem így volt. Sokkal prózaibb oka volt: olyan menőnek tűnt, ha én elkezdek verseket írni, jobban tudtam csajozni ezzel annak idején, és ez ifjú koromban fontos dolognak számított. Ma már nem tudom, hogy lehet-e vele csajozni, mert ma már nem szoktam csajozni. Kilenc éve élek együtt a feleségemmel. Nagyon jól elvagyok, nem vagyok az a csajozós típus. bár azért szeretem, ha szeretnek.

Promenad.hu: Mit tapasztalsz, manapság mennyire menő a fiatalok körében a versírás?

Jagos István Róbert: Egy rétegnek biztosan menő. Leginkább a slam poetry műfaja. Szegeden támogatjuk őket, évek óta ott vagyunk. Nagyon jó, el kell egy ilyenre jönni. Körülbelül 300 fiatal szokott lenni egy ilyen szeánszon. Maguk közül választják ki az ikonjaikat, nem keresnek idősebb ikonokat. Én is már tatus vagyok a 20 éves gyerekek között. Nagyon jók, érdemes támogatni őket.

Promenad.hu: Te a kortársak közül kiket szeretsz leginkább?

Jagos István Róbert: Én nagyon sok kortársat szeretek. Rajongó fajta vagyok. Olyan szinten rajongok, hogy képes vagyok ugrálni örömömben. Két legnagyobb kedvencem van: Jónás Tamás és Zalán Tibor. Ami a legnagyobb dolog, hogy teljesült egy álmom, kijött hármunknak egy kötete Együttállás címmel.

Promenad.hu: Mi az, amin most jelenleg dolgozol?

Jagos István Róbert: Dolgozok egy színdarabon. Illetve Bene Zoltán barátomat most kértem fel arra, hogy segítsen majd szerkeszteni, összeválogatni a prózáimat, amit majd jövőre, a Könyvhétre szeretnék megjelentetni. Bízom benne, hogy jó lesz!

ÉR.

Zárásként pedig íme, a kötetzáró: Valaki csendeket rajzol.

Forró vért nyalok a télre,

a jég-kék szemű hóhérra.

Felgyújtok minden nyomorult

sablont ebben a tébolyban.

 

Mert őrület ez, tűhegyes

kések döfik át a szívet.

Mint üres magház a hóban,

melyben nem lakik senki sem.

 

Lám, én is magányra leltem

nyikorgó láncos órákban.

Valaki csendeket rajzol

belém bús zivatarában.