2017. március 25. szombat, Irén
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
8°C
11°C
Felhős / 8°C
v / 11°C
h / 7°C
Belföldi Hírek
Soós Kata | 2017-03-16 07:34:16

Társasház felújítás uniós ingyenhitelből?

A hiteltörlesztés érdekében meg kell emelni a közös költséget, ha pedig lennének "megcsúszó" lakók a közösségben, akkor helyettük is zsebbe kell nyúlni, hogy el lehessen indítani az energetikai korszerűsítést - többek között ez derül ki abból az anyagból, ami rögzíti, hogy jogi személyként a társasházak és lakásszövetkezetek milyen feltételekkel igényelhetnek uniós ingyenhitelt április 24-től.

Arra is van persze lehetőség, hogy a társasházi pályázattal párhuzamosan, az ottani saját tulajdonú lakásunk felújítására magunk is beadunk egy hitelkérelmet. Ebben az esetben lényegében ugyanazok a szabályok érvényesek ránk, mintha családi ház tulajdonos magánszemélyként indulnánk az uniós ingyenhitelért.

Társasház felújítás uniós ingyenhitelből?

Három lehetőségből lehet választani

A 115 milliárdos keretösszegű uniós nulla százalékos hitelprogramokból összesen 28,75 milliárd forintnyit (25%-nyit) szán a kiíró a társasházak és lakásszövetkezetek energetikai korszerűsítésére. Ezért foglalkoztunk előbb a családi házaknak szóló feltételrendszerrel, most pedig a társasházakat érintő szabályrendszerrel. Nem egyszerű azonban itt sem a helyzet, sőt! Rögtön három lehetőséget kell tisztázni a pályázat kapcsán:

Ha a társasház, illetve lakásszövetkezet, mint jogi személy pályázik, akkor ebben az esetben lakásonként minimum 500 ezer forintot, maximum 7 millió forintot igényelhet. Ennek a lehetőségnek a szabályait és általános tudnivalóit foglaljuk össze a mostani cikkünkben.

A társasházon, vagy lakásszövetkezeten belül egy-egy lakás tulajdonosa természetes személyként külön is pályázhat, így ebben az esetben ugyanaz a hitelösszeg korlát érvényes rá is, mint a családi házak tulajdonosaira (minimum 500 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint. Az erre a lehetőségre vonatkozó szabályokat a kedden megjelent részletes cikkünkben foglaltuk össze.

Az a lehetőség is nyitva áll, hogy a társasház (lakásszövetkezet) jogi személyként, és ezzel párhuzamosan az egyes lakástulajdonosok magánszemélyként is indulnak a pályázaton. Természetesen ilyen helyzetben alapvető feltétel, hogy nem lehet ugyanazon szerkezeti elemekre, épületgépészeti rendszerekre kérni a hitelt (pontosabb részletek alább).

A hiteligénylés folyamata

Ha már letisztáztuk magunkban, hogy melyik utat választjuk a fenti háromból, akkor érdemes alaposabban is megfontolni a hitel igénylését. Amint arra már keddi cikkünkben is rámutattunk: már elérhető a lakossági energetikai korszerűsítést támogató hitelprogramok részletes szabályzata, de a kérelmeket csak április 24-től lehet beadni az MFB pontokon keresztül. Azt, hogy mi a pontos szabályrendszer a két uniós pályázathoz (GINOP-8.4.1/A-17, VEKOP-5.2.1-17), egy 55 oldalas eljárásrendi dokumentumban találtuk meg a hivatalos pályázati oldalon, mégpedig a fenti linkek Segédletek menüpontja alatt a zip fájlban.

Mindezt végignézve készítettünk egy folyamatábrát arról, hogy mi vár azokra, akik belevágnak egy energetikai korszerűsítési projektbe és uniós nulla százalékos hitelt vesznek hozzá igénybe. A főbb lépések nem térnek el lényegesen akkor, ha valaki magánszemélyként pályázik, vagy ha a jogi személy indul. Amint az látható, lesz teendő bőven a következő időszakban:

A két pályázatról röviden

A két pályázat teljes keretösszege 115 milliárd forint, amelyből közel 24 ezer lakóépület korszerűsítése valósulhat meg országszerte, 3 ezer Pest megyében (ld. VEKOP-5.2.1-17 kódszámú pályázat), a többi 21 ezer pedig azon kívül országszerte (ld. GINOP-8.4.1/A-17 kódszámú pályázat). Fontos, hogy a társasházak és a lakásszövetkezetek részére nyújtott kölcsönök összesen nem haladhatják meg a hitelprogramok keretösszegének 25%-át (28,75 milliárd). A pályázatok keretében csak nulla százalékos kamatú hitelt lehet igényelni, a pénzt természetes személyek, társasházak és lakásszövetkezetek kérhetik. Természetes személy esetében maximum 10 millió, társasházaknál és lakásszövetkezeteknél lakásonként maximum 7 millió forint igényelhető, akár húsz éves futamidővel. A pályázathoz legalább 10% önerőre van szükség, a projekt többi elszámolható költségéből legfeljebb 90%-ot a hitel fedez.

Mielőtt elkezdenénk a pályázathoz beszerezni a szükséges dokumentumokat, és nekifognánk a hitelkérelem kitöltésének jó, ha tisztába vagyunk bizonyos feltételekkel. A pályázat társasházakkal, társasházi lakásokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalóit ugyanabból az 55 oldalas eljárásrendi dokumentumból szedtük össze, amelyből a családi házakra vonatkozó feltételrendszert (természetes személyek által igényelt hitel) a keddi cikkünkben már bemutattuk. Amint már érzékeltettük: ha a társasházban a magánszemély indítja el a saját lakása korszerűsítését célzó pályázatot, akkor lényegében ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint ha önálló családi háznál kezdene bele magánszemélyként a folyamatba, ezért mostani cikkünkben elsősorban azokra a szabályokra és nehézségekre koncentrálunk, amelyek a társasház/lakásszövetkezet, mint jogi személy pályázatának elindítása kapcsán merülnek fel. A cikk további részében ha társasházat írunk, akkor ebbe beleértjük a lakásszövetkezeteket is.

Általános tudnivalók a társasházaknak

Kölcsön csak a közös tulajdonú részek korszerűsítése céljából vehető fel.

Fontos azt tudni, hogy a távhőszolgáltató tulajdonában lévő berendezések korszerűsítése nem támogatható, csak a társasház vagy lakásszövetkezet tulajdonában lévő rendszerek (pl. kémény, épületgépészeti elemek), illetve ezen rendszerek részét képező magántulajdonban lévő berendezések korszerűsítése, valamint cseréje támogatható.

Továbbá érdemes arra is figyelni, hogy minden olyan a fűtési/fűtési- és használati melegvíz rendszer hőtermelő berendezés cseréjével összefüggő tevékenység támogatható, amely az érintett épület gépészeti rendszerén belül valósul meg.

A legfontosabb szabályok, amikre figyelni kell

A kölcsön visszafizetésének forrását a megemelt közös költségnek kell biztosítania, azaz erről a társasházi lakóknak közös döntést is kell hoznia. Fontos megjegyeznünk azt, hogy amennyiben a társasház által jegyzőkönyvvel igazolt megemelt közös költség nem elegendő a kölcsön visszafizetéséhez, akkor a beruházást eleve nem is támogatja a hitelkérelem elbírálója.

Amennyiben a hitelkérelem benyújtásakor a lakók közül bárkinek 90 napot meghaladó közös költség elmaradása van, akkor a háznak a rá eső hitelösszegnek megfelelő összeget óvadéki betétben el kell helyezni, vagy a rá eső hitelösszegnek megfelelő közös költségemelést a többi tulajdonosnak kell vállalnia. Ezt tehát magyarul azt jelenti, hogy a többieknek kell valamilyen formában a zsebükbe nyúlni azok helyett, akik megcsúsztak a közös költséggel, vagy esetleg már évek óta nem fizetnek. Ha viszont ezt nem teszik meg, akkor ezzel az egész lakóközösség elesik a pályázati lehetőségtől. Ez például éppen egy olyan megkötés, ami miatt nem valószínű, hogy a társasházak tömegei indulnak majd el a pályázaton, mert lehetnek a lakóközösségen belül olyan ellentétek, feszültségek, amelyek miatt nem hajlandó a "rendesen fizető" többség az egy-két (?) elmaradó helyett többet fizetni.

Mivel a közösség által "szentesített", megemelt közös költség a hiteltörlesztés alapja, így a társasház épülete (pontosabban a közös használati helyiségei) nem kerülnek biztosítékként bevonásra, hiszen ez nem is nagyon lehetséges. Éppen ebből eredően az előírt fedezettség mértéke is csak a hitelösszeg 20%-a, míg a természetes személyeknél ez legalább 70% (egy közösség hiteltörlesztése kapcsán kisebb a hitelnyújtó kockázata, mind egy-egy természetes személynél adóstárssal együtt is).

Ha társasházak esetén az előírt fedezettség mértéke nem éri el a hitelösszeg 20%-át, akkor egyéb követeléseken kívül a közös költség hiteltörlesztést biztosító részére zálogjog is alapítható. Amennyiben a figyelembe vehető fedezeti érték alacsonyabb az elvárt fedezettségnél, további fedezet bevonása szükséges.

A közös tulajdonban lévő önállóan forgalomképes ingatlan biztosítéki körbe történő bevonásához a jogszabályban foglaltaknak megfelelő szavazati aránnyal meghozott határozat szükséges.

Nagyon fontos szabály, hogy ha a társasházban olyan lakás is található, amelynek (rész)tulajdonosa (lakásszövetkezet esetében a használati jog jogosultja) vállalkozásnak minősül (tehát gazdasági tevékenységet végeznek a lakásban), akkor az erre az ingatlanra eső hitelrész nem finanszírozható. Magyarul ki kell hagyni a társasházi korszerűsítési projektből azon felújítási elemeket és költségeiket, amelyeknél vállalkozó az ingatlan tulajdonosa.

A kivitelezés valós műszaki tartalmának szakszerű megítélése érdekében, amennyiben az elszámolható költségek elérik, illetve meghaladják az 50 millió forintot, a pályázónak saját költségére és megbízása alapján a Magyar Építész Kamara, vagy a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében az adott feladatra regisztrált építési műszaki ellenőr bevonása szükséges.

Ezekre a dokumentumokra biztosan szükség lesz

A szerződéshez, illetve a lehíváshoz szükséges a társasházi alapító okirat, a szerződés aláírására jogosult személy aláírási jogosultságát igazoló közgyűlési határozat, az aláírási címpéldány, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap szemle, hatósági bizonyítvány, használatbavételi engedély, környezeti hatástanulmány, energetikai tanúsítvány, számlák és a bankszámlakivonatok.

A közvetítőnek (a kiválasztott MFB pontok egyikének) a számláit vezető hitelintézetek beszedési megbízás benyújtására jogosító, kizárólag a Bank hozzájárulásával visszavonható, a számlavezető hitelintézetek által visszaigazolt, záradékkal ellátott felhatalmazó levelet/levelek eredeti példányát kell benyújtani.

A társasházi pályázó a közvetítő részére minden év június 15-ig köteles benyújtani a számára előírt formában az éves számviteli beszámolót/bevétel-kiadás kimutatását.

A társasházaknál is szükséges igazolni, hogy nem rendelkezik adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozással. Ennek alátámasztására 30 napnál nem régebbi nemleges (nullás) adóigazolás szükséges vagy bizonyítania kell, hogy szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

Fontos, hogy amennyiben adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása van a jogi személynek, az annak összegét alátámasztó igazolás; ha pedig köztartozása 60 napon túli, az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyező határozata másolatának benyújtása szükséges.

A társasházaknál, mint jogi pályázónál is feltétel az, hogy nem köthető kölcsönszerződés azzal a pályázóval, amelynek a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) alapján hitelmulasztása volt és az még nem rendeződött vagy veszteségleírással rendeződött.

A társasháznak az illetékes szolgáltatók által kiállított, 30 napnál nem régebbi igazolások útján igazolnia kell, hogy a korszerűsítéssel érintett épület vonatkozásában nem rendelkezik 60 napon túli közüzemidíj-tartozással. Ez nem feltétlenül könnyen teljesíthető akadály, főleg egy ilyen húzós tél után.

Összefoglaló

A fentiekben csak a leglényegesebb szabályokat, tudnivalókat foglaltuk össze a társasházi energetikai hitelprogramokkal kapcsolatban, de már ezekből is látható, hogy még a magánszemélyek felé előírt szabályoknál és megkötéseknél is nehezebb a feltételrendszer a jogi személyű pályázók felé. Ez persze érthető és jogos a kiíró szempontjából, hiszen egy közösség vesz fel összességében sokmillió forintnyi hitelt. Ennek visszafizetési képességére közös döntéseket kell elvárni a lakóközösségtől. Nekik esetenként olyan "necces" döntéseket is meg kell hozniuk, hogy együttesen nyúlnak a zsebükbe egy-két olyan lakó helyett, aki elmaradt a közös költségekkel, annak érdekében, hogy végre megtörténjen a felújítás és amikor a hitelt visszafizeti a közösség, akkor a rezsiszámlák idővel lejjebb mehessenek a korszerűsítés hatására. Addig viszont megemelt közös költséget kell fizetni mindenkinek.

A lakóközösség döntése mellett a társasházi közös képviselőknek is lesz bőven dolguk, hiszen a jogi személyről, a gazdasági társaságról is be kell tudni mutatni a nullás NAV-igazolást, a közüzemi tartozásmentességet, illetve a bankoktól felhatalmazó leveleket, valamint az éves számviteli beszámolót/bevétel-kiadás kimutatását is kötelesek benyújtani a hitelnyújtónak.

Az a lakóközösség, illetve társasház, amely a jelentős erőfeszítések mellett lelkiismeretesen beszerzi a szükséges dokumentumokat, kitölti a terjedelmes hitelkérelmet és megfelel a feltételeknek, várhatóan kap majd nulla százalékos hitelt, amit idővel vissza is kell majd fizetnie az elért energiamegtakarítás segítségével.

Fontos azt megjegyeznünk, hogy az fent részletezett MFB Lakossági energetikai hitelprogramok és az Otthon Melege Program (kazáncsere alprogram) egymástól teljesen független támogatási konstrukciók. Az MFB hitelprogramok részleteiről, tudnivalóiról február végén már írtunk bővebben. Az Otthon Melege Program idei "felvonásának" forrását a 2017. évi költségvetés biztosítja, míg a nullaszázalékos uniós hitelprogramok EU forrásból biztosítanak hitelt a lakosságnak. Az uniós hitelprogramok részleteiről ebben a korábbi cikkünkben már szintén beszámoltunk.

Forrás: portfolio.hu