2017. november 23. csütörtök, Kelemen
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
4°C
10°C
Tiszta / 4°C
p / 10°C
szo / 10°C
Gazdaság és Politika
Czabarka János | 2017-09-07 08:41:27

Szakmai látogatás Norvégiában

(2017. AUGUSZTUS 11-18.) EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS – ÖSZTÖNDÍJ PROGRAM SZAKMAI LÁTOGATÁSOK (M1) HU08-0081-M1-2016 sz. projekt

2017. augusztus 11–18. között a Tudás Alapítvány három munkatársa szakmai látoga­tá­son vett részt Norvégiában. A projekt norvég koordinátora a norvégiai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főiskola– HLB (Norwegian University College forAgriculture and RuralDevelopment) volt a délnyugat-norvégiai Kleppstasjon településről.

A látogatás időtartama alatt a Tudás Alapítvány munkatársai megismerkedtek a HLB oktatási tevékenységével, infrastruktúrájával, személyi állományával, továbbá a norvégiai turizmus helyzetével, kihívásaival (előadások, konzultációk eredményeként).

A tanlmányút során bemutattuk saját tevékenységünket és a magyarországi vidéki turizmus (különösen a Dél-Alföldi Régió és Csongrád megye) aktuális helyzetét, továbbá beszámoltunk a 2017 nyaránIzlandontett szakmai látogatásunk eredményeiről.

A bemutatkozás után a tárgyalásokat folytatunk a HLB rektorával és munkatársaival az együttműködés további lehetőségeiről az alábbi szakterületeken:

  • egészség- és wellness-turizmus;
  • közösségi turizmus;
  • online szállásközvetítő szolgáltatások működése (homehosting, Airbnb stb.);
  • állatok és turizmus, az állatok jogai, állati jólét;
  • szabadtéri kikapcsolódás és kalandturizmus.

Összevetettük a norvégiaiésmagyarállapotokatazizlandival. Megvizsgáltukmilyenkét-, illetveháromoldalúprojektekbenyújtására van lehetőség a közeljövőben a felsoroltszakterületeken (EGT Alap, Erasmus KA1, KA2: mobilitás, startégiai partnerség stb.).

Találkoztunk a régió (Délnyugat-Norvégia) fontos turisztikai szereplőivel, meglátogattuk a legfontosabb turisztikai látványosságokat, megismerkedtünk a vidéki turizmus helyi szolgáltatásaival. Megvizsgáltuk milyen együttműködések alakíthatók ezen szereplőkkel.

Norvégia túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak-tengerszoros, északról pedig a Barents-tenger határolja.

A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg a Spitzbergák sarkvidéki éghajlatú.

A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltér. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság. Télen viszont fordított a helyzet.

Kleppstasjon az ország délnyugati részén található, Stavangertől mintegy 25 km-re. A tanulmányút során meglátogattunk néhány turisztikai látványosságot a régióban (Rogeland megye, Jæren). Az alábbiakban ezek közül mutatunk be néhányat.

A legdélebbi nagy fjord Norvégiában, a Lysefjord(a „fény fjordja”). A 40 km hosszú fjordot meredek, világos színű gránitsziklák szegélyezik, néhány közülük több mint 1000 méter magas. A Preikestolen(magyarul: „szószék-szikla”)Stavanger leghíresebb nevezetessége, ami 604 méterre magasodik a Lysefjord fölé. Ez a természet alkotta kőképződmény egy 25 × 25 méteres, csaknem teljesen lapos gránitszikla 604 méterrel a tengerszint felett. A múltban a fennsík neve „gyalult fog” volt. A sziklára történő feljutás 2-2,5 órát vesz igénybe.

Szakmai látogatás Norvégiában

 

Napsütéses időben csodálatos szépségű táj tárul a turista elé. Nemritkán azonban erős szél, eső akadályozza a sziklához való feljutást és az ott tartózkodást. Évente mintegy 100-150 000 (egyesek szerint 200 000) látogató keresi fel a helyet. A túra nem ajánlott télen, kora tavasszal és késő ősszel, amikor hó és jég van a hegyen, és az út csúszós. Erős cipő és eső elleni felszerelés ajánlott a túrára.A Preikestolen egyike Rogaland megye leglátogatottabb látnivalóinak, és az ország egyik leglátványosabb fotótémája.

A Preikestolenmessze nem a legnagyobb szikla Norvégiában, viszont olyan helyen található, hogy megközelítése már magában is kihívás. Látogatása részlegesen kiépített turistaúton valósítható meg, ami fokozott odafigyelést kíván minden lépésnél a turistától, mert biztonsági szempontból nem veszélytelen a feljutás. Ez szándékosan van így, mert ha könnyűvé, járművel is megközelíthetővé tennék, a jelenleginél is jóval több turistát vonzana. Egy-egy kellemes nyári napon a hely így is megtelik, eléri befogadó kapacitásának maximumát.

Szakmai szempontból érdekes azon a dilemmán elgondolkozni, hogy mikor jelent nagyobb értéket egy ilyen képződmény? Egyik nézőpont szerint, ha kiépítetté teszik, akkor – jelenleg ingyenesen látogatható – pénzt lehet szedni meglátogatásáért, az odajutásért, szuvenírbolt és étterem, kávézó telepíthető az útvonalra, ezáltal komoly bevételi forrássá válik a nagyszámú turista miatt. A másik alternatíva a természet védelme, a turizmus korlátozása, legalább is nem ösztönzése az ilyen típusú helyekre. Norvégia olyan ország, ahol megengedhetik maguknak, hogy egy szép táj értéke ne lehessen csak üzleti és adókérdés.

Az Orrestrandenhomokdűnékkel szegélyezett apró homokos partszakasz, amely három km hosszúságú. A partvonal alkalmas fürdésre, szörfözésre és – jó idő esetén – napozásra. A homokos part előtt kb. 200 méterre található gépkocsiparkoló és egy étterem. A partra jutás közben tanulmányozhatjuk a dűnék dús, változatos (virágzó) növényzetét és állatvilágát. Az Orrestranden 2017 júniusában szerezte meg a kék zászlót (ez egy nemzetközi minőségbiztosítási rendszer, mely a strandok és kikötők vizének tisztaságát jelzi).

Szakmai látogatás Norvégiában

Varhaugközépkori temető Hå községben. Kulturális műémlékként tartják számon. Az első templom 1200 körül épült, és azóta több templom is állt már a temető közepén. A mai kápolnát 1951-ben építették. Mindössze 15 m2 alapterületű, és 14 hagyományos fonott szék található benne. 2003-ban a Kaizer’s Orchestra nevű norvég rock zenekar itt vette fel az Evig Pint c. számának klipjét.

 

Szakmai látogatás Norvégiában

A Kvassheim-világítótorony (norvégül: Kvassheimfyr) egy part menti világítótoronyRogaland megyében, Hå községben. 2,5 km-re fekszik Vigrestad falutól délre. Az eredeti épületet 1912-ben adták át és 1984-ben automatizálták. 1990-ben a világítótoronyot egy kisebb, automatizált épületbe helyezték át.

 

Szakmai látogatás Norvégiában

A régi épületet 2003-ban felújították. Található benne egy kávézó és egy kis múzeum. Június végétől augusztus közepéig naponta, az év többi szakában (január kivételével) vasárnap és ünnepnapokon látogatható.

Sogndalstrandegy faluRogaland megyében. A falu a Sokno folyó torkolatánál helyezkedik el, kb. 2 km-re délre Hauge településtől. Mintegy 280 lakossal rendelkezik, és az 1990-es évektől kezdve turisztikai célponttá vált. A régi falu számos faházzal és raktárral rendelkezik. Ezeket az épületeket és a környező területet 2005-ben a norvégállam védelem alá helyezte. A falu házai között sétálva a békés múltat érezzük megelevenedni. A házak oldalfalára erősített üveges faszekrényekben kivehető, kölcsönözhető könyveket találunk. A móló előtti részen szabadtéri színház szolgálja a nyári hónapokban a szórakozást. A helység Strondo néven is ismert.

 

Szakmai látogatás Norvégiában

 

A norvégiai turizmus tanulmányozása közben számos érdekes, gyakran követendőnek tekinthető témával találkoztunk, amit az alábbiakban a teljesség igénye nélkül mutatunk be:

  • Mit jelent a „helyi érték” egy-egy országban? Választ kerestünk arra, hogy a természeti szépség, adottság mennyiben lehet turisztikai vonzerő, illetve mennyire vonható be az üzleti életbe? Egyértelművé vált számunkra, hogy a turizmus fejlesztése felelősséggel jár. Az oktatásnak pedig ezt a szemléletet kell segítenie. Nem lehet a bevételek hajszolása, a nagyobb profit, az adóbevétel rombolója annak az értéknek, ami most még rendelkezésre áll. Nálunk is megfontolandó ez a gondolatkör.
  • A turizmus fajtája meghatározza a várhatóan odaáramló turisták számát. Erre megfelelő infrastruktúrával kell felkészülni (pl. számolni kell a diszkont légitársaságok intenzív megjelenésének hatásával), és az olyan események megelőzésére is törekedni kell, amelyek addig nem voltak jellemzőek (pl. a turistautak mellett megjelenő szemét). Az is érdekes tapasztalat volt, hogy az egyensúly megtarthatósága hogyan valósítható meg. Nem szabad túlfejleszteni sem, mert ekkor a kommercializálódás lesz a meghatérozó, így az eredetileg vonzerőt jelentő hely, látvány, hangulat stb. elveszik, és a negatív externáliák jelentőssé válhatnak.
  • Az oktatás követi a helyi, regionális közösségek igényeit üzleti és nem haszonelvű szempontból is. A szakmai irányítás és felügyelet szükséges, viszont a centralizált, bürokratikus oktatás nem igazán hatékony. Egy oktatási intézménynek nem a több évszázados múltja az elsődleges vonzerő, hanem a kibocsátott hallgatók munkaerő-piaci értéke, tudásuk gyakorlati hasznosíthatósága. Ebben komoly megerősítést kaptunk.
  • Az értékek sora – szinte – végtelen, csupán meg kell azokat találni. Ezek viszont egyfajta dinamikával rendelkeznek, így nem feltétlenül vonzóak hosszabb időn keresztül (pl. a falusi turizmus a különböző korosztályok számára). Magyarországon is át kell gondolni, hogy a falusi turizmus a mai formájában az X, Y, Z generációk számára mely esetben lehet vonzó. Ők már nem nosztalgiaturisták. Viszont a 21. század infrastruktúrájával felszerelt rurális terület sem tekinthető már teljes mértékben falusi turizmusnak. Az idősebb generáció viszont érdeklődhet iránta. Itt egyfajta nyitott kérdés maradt a különböző generációk (családon belüli) együtt nyaralása. Ennek tradicionális, kulturális összefüggései is vannak.

A projekt további eredényei elérhetők a Tudás Alapítvány honlapján.

Dr. Gál József – Dr. Mucsi Imre – Palotás János