Sánta Ferencet idézte meg a Wass Albert Kör
Az Erdélyben, szegény családban született író munkásságát idézte fel csütörtöki összejövetelén a Wass Albert Kör a Németh László Városi Könyvtárban. A kör tagjai számára tagtársuk, Dratsay Zsigmondné tartott előadást az Idéző című sorozat részeként.
Szabó Pál bíztatására választotta az írást Sánta Ferenc, aki eredetileg nem is akart író lenni.
Az előadó rámutatott: a második világháborút követően a népi írók közül sokan látogattak vidékre, hogy megismerjék a parasztság életét, hogy valós képet festhessenek a földosztás után gazdálkodó emberekről.
Sánta megismerte az embereket, sorsokat, és megírta a valóságot, közvetlenül a miniszterelnöknek. Be is hívatták rövidesen az akkori művelődési tárcához, ahol túl komornak ítélték a párt emberei az író által festett képet, a leírtnál vidámabb, optimistább ábrázolást vártak volna az alkotótól az elvtársak.
Ezután visszavonult Pomázra, a valóságon nem közvetlenül megrajzoló parabolákat írt, de vezetőségi tagja maradt az írószövetségnek, ’56-ban felvonult, és Nagy Imre mellé állt, és 2008-ban bekövetkezett haláláig ’56-osnak vallotta magát. Munkásságát 1973-ban Kossuth-díjjal ismerték el.
Az esten Sánta Ferenc írásaiból a Wass Albert Kör tagjai olvastak fel részleteket.










