Regionális Hírek

Romek, a lengyelek ötvenhatjának mártírja

Feltöltő: Szombat Mihály / 2012-02-21 08:53:47


Tizenhárom év. Mindössze ennyi adatott meg a poznani 40. számú általános
iskola tanulójának, Romek Strzałkowskinak. A karhatalom által lesből
agyonlőtt gyermek, mint a "Poznani Június" legfiatalabb áldozata és jelképe
vonult be a lengyel történelembe. Lengyelek és magyarok sorsközösségét, a
két testvérnép kommunista időszak alatti közös múltját, az ötvenhatban
szétlőtt Poznant és Budapestet mutatja be az Emlékpont legújabb időszaki
kiállítása, melyet Lázár János polgármester és Roman Kowalski nagykövet nyit
meg február 22-én, szerdán 17 órakor a hódmezővásárhelyi közgyűjteményben.


A világtörténelem legnagyobb szovjetellenes felkelésének, a magyarországi
1956-os forradalom és szabadságharcnak és előzményének, a poznani júniusnak
állít emléket a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézet Poznani Részlege és magyar
partnerei által összeállított, 32 fényképekkel gazdagon illusztrált tablóból
álló kiállítás. A poznani munkások az alacsony bérek, a norma megemelése és
az évek óta tartó megalázottság ellen 1956 június 28-án kezdték meg a
tüntetésüket, amely fokozatosan kiszélesedett és konkrét követeléseket
megfogalmazó forradalmi megmozdulássá lett. A Sztálin Fémművek dolgozói a
pártbizottsághoz vonultak, politikai szabadságot, vallásszabadságot és az
anyagi feltételek javulását követelve. Mivel a pártvezetés szóba sem állt
velük, behatoltak az épületbe. A tüntetéssorozat kiteljesedését a hatalom
egy háromezer fős páncélos alakulat kivezénylésével és támadásával fékezte
meg. A katonai attaknak 57 áldozata volt, köztük egy tizenhárom éves diák,
Romek Strzałkowski, akit lesből lőttek le. A megtorlás során hétszáz embert
börtönöztek be. A vérbe fojtott ellenállás hatása azonban továbbgyűrűzött: a
lengyel társadalmi viszonyok - a pártvezetésben bekövetkezett változások
következtében, a "lengyel Nagy Imre", Gomulka visszatérésével - valamelyest
javultak, de az áldozatok emlékezete jó ideig tabu maradt Lengyelországban.

A poznani felkelés szolgált előzményül a kommunista diktatúra rabláncát
magáról lerázni kívánó magyar nép szabadságküzdelmének. 1956. október 23-án
a budapesti Műszaki Egyetem hallgatói a lengyel nép melletti szolidaritási
tüntetésre határozták el magukat, mely világtörténelmi eseménysorrá alakult.
Poznan emlékezete még erősebb szolidaritásérzetet váltott ki a lengyel
nemzetben a magyar forradalom reményteljes kezdetekor: a lengyelek szó
szerint vérüket adták a magyar szabadságért, hiszen hatalmas mennyiségű és
összegű adományokat, valamint vérszállítmányokat jutattak a szovjetek és a
kommunista karhatalom által ostromlott Budapestre. A két nemzet
összetartozását és sorsközösség vállalását erősítette e két tragédia. A
kiállított korabeli dokumentumok a két városnak, Poznan és Budapest hősies
áldozatvállalásának a dokumentumai. A tablókiállítást néhány korabeli, a két
város ötvenhatos eseményeit felidéző tárgy gazdagítja: lengyel szamizdat
kiadványok, valamint a budapesti forradalom apró relikviái.

Az Emlékpont legújabb időszaki kiállítását Lázár János, Hódmezővásárhely
Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselője, valamint Roman
Kowalski, a Lengyel Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott budapesti
nagykövete nyitja meg szerdán délután 5 órakor az Emlékpontban. Köszöntőt
mond Blazovich Péter, az Emlékpont intézményvezetője, hárfán közreműködik
Olasz Flóra.

A tárlat 2012. március 25-ig tekinthető meg Hódmezővásárhelyen, az
Emlékpontban.

Elek András
közönségkapcsolati munkatárs

Elsőkézből
Hallgassa a Rádió 7-et!

Szívküldi Szívnek Szívesen

Időjárás
Rádió 7 árlista
Szuperpress árlista
Heti menüajánlatok


Rotary Hírek
Táncverseny

Sport Játék és Ajándékboltok

Nyugdíjas lakópark

Eladó lakás Kisteleken

Dicsőségfal
Sport Hírek
Orvosi ügyelet
Családi események
Alfa Csempeüzlet

Dorozsmai Nagybani Piac
Balaton Tours
Elveszett kedvencek
Gyorsan hajtott?
Körzeti megbízottak