Ötven éve a festőállvány előtt
Fülöp Erzsébet már az általános iskolában kitűnt rajztudásával, de miután kiderült, hogy a festés több nála puszta időtöltésnél, szülei próbálták lebeszélni a képzőművészeti pályáról, azonban szerencsére kitartott szenvedélye mellett. Az 1937-ben született festőművésszel beszélgettük a Rádió 7 február 19-i Szőttes műsorában.
Orosházán született, négy gyermek közül ő a legidősebb. János mérnökként, László közgazdászként és a vasútnál üzemmérnökként dolgozott de mindketten nagyon muzikálisak, a hangszeres zenében is kiválóak, Ilona pedig grafikusművész. Szüleikkel Orosházán éltek, édesapjuk vasutas volt, édesanyjuk a háztartást vezette.
Erzsébet képzőművészeti gimnáziumba járt Budapesten, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola következett, ahol Pap Gyula és Domanovszky Endre volt a mestere, de Barcsay Jenő munkássága is nagy hatással volt rá. Főiskolás korában került Hódmezővásárhelyre, ahol nyári gyakorlaton vett részt Szabó Iván szobrászművész irányításával. A városba költözve bekapcsolódott az itteni képzőművészeti életbe. Festőként 1962 óta tevékenykedik, számos jeles művésszel baráti kapcsolatba került az évek során, így többek között Fejér Csabával, Szalay Ferenccel, Kohán Györggyel, Samu Katalinnal és Hézső Ferenccel, akikhez közös élmények és kiállítások is fűzik.
A festészet mellett Orosházán és a Bethlen Gábor Gimnáziumban összesen negyvenkét évig tanította az iskola növendékeit. Közöttük dr. Szabó Pál jogász történészt, egyetemi tanárt, aki személyesen köszöntötte műsorunkban egykori tanárnőjét.
Festményei mellett zománcképeket, akvarelleket is készít, korai alkotásain gyermekkora helyszíne, a tanyák világa is megelevenedett.
Grafománnak vallja magát, régebben naplót vezetett, később Kovács Mári bűvkörébe került, hangfelvétel is készült beszélgetéseikről. Kezdetben másokat próbált meggyőzni, hogy egy albumot készítsenek Mári munkáiból, miután ez meghiúsult, maga látott hozzá az íráshoz. Behatóan foglalkozik a nagy előd, Tornyai János naplójával is.
Testvérével, Ilonával közös kiállításon is szerepeltek. Életmű kiállítására a legbüszkébb, ahol munkásságának keresztmetszetét és sokoldalúságát mutatta be. Ma is aktív alkotó, aki évekkel ezelőtti képeiről sem feledkezik meg, és ha valamit nem talál megfelelőnek, átfesti. Legtöbbször fejből alkot, csak élő alakot fest modell után.










