„Nemzeti érdekből, igyunk magyar bort!”
Pattogó rőzsék a kemencében, zöldesen aranyaló ezerjó borok és társaik, lélekmelegítő hangulat és a magyar borfogyasztás felvirágoztatásának javaslatai várták az érdeklődőket szombat este a Népművészeti Ház Lélekmelegítő borestjén, ahol a legismertebb alföldi borászat, a soltvadkerti Frittmann pincészet mutatkozott be.
Dlusztus Imre borászati szakíró, az est meghívott szakértője a magyar borkultúra történetét összefoglalva kiemelte, hogy Szent István tizedről szóló törvényében első helyén állt a bor beadása. A magyar borászat évezredes hagyománya – a Kárpát-medencében már a római időkben is virágzott a szőlőkultúra – egyedivé tenné a magyar bort világszinten. A magyar borászok igen keresettek a külföldi piacokon és a magyar borok minőségére sem lenne panasz, mégsem sikerül visszaszereznünk a nekünk megillető helyet a világ borpalettáján. A 19. század végén – a filoxéravész előtt – a francia, olasz és a magyar borok adták a világ bortermelésének 2/3-át, jelenleg alig egy százalékát adjuk a világ termelésének és elismertségi szintünk a 17. hely körül van. Ennek oka a 20. század két nagy tragédiája: Trianonban elveszettük a fő felvevőpiacunkat, a kommunizmus nagyüzemi évtizedei pedig a minőség mellőzésével a silány tömegtermelésre helyezte a hangsúlyt. Ehhez még hozzájött, hogy a borfogyasztókat alkoholistának bélyegezették. Az Elitbor bormagazin főszerkesztője nem érkezett „üres kézzel” a Tájház borestjére, számos javaslatot vázolt fel, miként lehetne felvirágoztatni a minőségi magyar bor iránti keresletet. Véleménye szerint főként a beutazó turizmussal kell megnyerni a külföldi vásárlókat, valamint azzal lehetne előrelépni, ha magyar éttermek és boltok jelennének meg a világ számos pontján. Erre pedig remek lehetőséget adnának a testvérvárosi kapcsolatok; példaként hozta fel, hogy ő is szívesen eljönne Vásárhelyen egy ulmi sörözőbe és a Duna-parti német városban is biztosan örömmel kortyolgatnák a sóshalmi borokat. Végül Dlusztus Imre kifejtette, hogy elsődlegesen nekünk kell tennünk a borkultúránkért, ennek pedig legjobb módja, ha nemzeti érdekből magyar bort iszunk!
Ezt követően kezdődött a Frittmann pincészet borsorának kóstolása: három fehér-, és három vörösbort, valamint egy 2011-es rose cuvéet ízlelhettek meg a vendégek a zsúfolásig megtelt gazdaházban. Ez utóbbi az Országos Rosé borversenyen aranyérmet nyert. A fehérborok között, a 2011-es Cserszegi Fűszeres pedig Magyarország "2011-év legjobb Újbora" borversenyén, ezüstérmet szerzett. A legifjabb Frittmann borász, Tamás elmondta, hogy ő már a kilencedik vagy tizedik a családfán, aki szőlővel foglalkozik. A magyar borpalettán mára már igen jól csengő FRITTMANN borok családi vállalkozásban készülnek Soltvadkerten. Céljuk, hogy a térség kiemelt minőségű, legjobb szőlőfajtáiból – a hungarikum fajták mellett világfajtákból – állítsák elő minőségi boraikat. Az ifjú borász vegyes érzelmekkel érkezett Vásárhelyre: habár az elmúlt év termése és borai kiválóak, Frittmannék máris a jövő miatt aggódnak, hiszen nem tudni, milyen kárt okozott a szőlőnek az elmúlt hetek szibériai hidege.
A remek borokat felvonultató, remek hangulatú borestek következő etapja március 3-án, szombat este lesz a Tájházban, és a mostani telt házas estet tekintve érdemes minél hamarabb helyet foglalni a hajós-bajai Koch Borászat bemutatkozójára.
Forrás:
Elek András
sajtóreferens – Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ
A szarvasi születésű, Esztergomban élő fotográfus Balla András alkotásaiból nyílt tárlat vasárnap az Alföldi Galériában. Dr. Nagy Imre múzeumigazgató magnyitójában rámutatott: a kertépítőként is dolgozó fotóművész a mártélyi fák kérgében is megtalálta a kozmosz dinamizmusát.
Uniós támogatással alapozzák meg a szegedi egyetemen az új oktatási-tudományos programot, mely segítheti a magyar lakosság szájegészségi állapotának javítását. Erről a fogorvoskar nagyszabású nemzetközi tudományos továbbképző konferenciájának keretében számoltak be.
A teátrum megkapta a kiemelt színházaknak járó nemzeti titulust, illetve hamarosan megkezdődik a színház uniós pénzekből történő 400 milliós felújítása.
