2017. november 25. szombat, Katalin
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
4°C
7°C
Köd / 4°C
v / 7°C
h / 2°C
Reklám
Fazekas Gábor | 2017-11-07 08:47:18

Mit lehet tudni Debrecen jövőjéről?

Ahogy változik, meg az országnak a lakossági helyzete úgy van egyre kevesebb szégyenkezni valója Debrecennek. Hiszen átlagban elmondható, hogy az ország keleti részében elhelyezkedő település nagy arányban vesztették el a lakosságukat. Ez alól szinte csak Debrecen képez egyedül kivételt.

Habár az utóbbi évek az ő lakosság számát is kissé megviselték, azonban a 2011 óta bekövetkezett csökkenés csupán marginálisnak tekinthető a térség többi nagyvárosához képest. Hiszen ha nézzük Miskolcot, amely rendületlenül kúszik lefelé a legnépesebb magyar városok listáján, akkor rövid úton megérthetjük Debrecen szerencsés helyzetét. De vajon minek köszönhető, hogy a természetes népességfogyáson túl nem látható nagyobb lefelé irányuló mozgás a népesség számában?

A megoldást valószínűleg Debrecen kiemelkedő oktatási és az erre épülő gazdasági helyzetben kell keresni. A budapesti egyetemekkel való versenyben egyre kevesebb város marad állva. A tanulók, ha tehetik, legtöbbször a fővárosi egyetemi szakokat részesítik előnyben. Az első helyen bejelölt intézmények sorában lassan már csak Debrecen marad állva vidéki egyetemként. Márpedig egyáltalán nem mindegy, hogy valaki azért megy az adott egyetemre, mert oda vették fel, vagy, mert eredetileg is oda akart menni.

Mit lehet tudni Debrecen jövőjéről?

Akik úgy érzik, hogy nekik csak Debrecen jutott és csak kényszerből mennek abba a városba általában nem is maradnak ott tovább a képzés időjénél. Azonban akik önként és dalolva vetik bele magukat a debreceni egyetemi életbe, azok gyakran már el sem hagyják a várost. Az egyetemi évek alatt keresnek valamilyen debreceni munkát, több olyan internetes oldal van, ahol releváns debreceni álláshirdetésekkel találkozhatnak, amivel ki lehet húzni a kollégiumi vagy albérletben töltött éveket, utána pedig ténylegesen a szakmájukban vállalnak munkát Debrecenben.

Ez a fajta szívó hatás pedig megfigyelhető a környező településeken. Minél inkább csökken azoknak a lélekszáma, annál inkább nő Debrecené és a közvetlen elővárosoké. Mert bizony egyre nagyobb réteg van, aki inkább napi egy órákat ingázik oda-vissza, e szeretne egy csöndesebb kisvárosiasabb környezetben élni. Ezek az emberek az esetek legnagyobb részében magas iskolázott mérnök dolgozók.

Nem is csoda, hogy egyre csak nőnek az elővárosoknak a lakossága, mert a debreceni mérnökállásokból is egyre több található. Így lesz a végül Debrecen a térség centruma. A növekedést tovább generálja önmagát és minél nagyobb a település, annál inkább érvényesül a szívóhatása.

Ez pedig modern korunk egyik komoly dilemmáját idézi elő: Van-e értelme mesterségesen megmenteni a kistelepüléseket, vagy pedig irányítani kell azoknak a leépülését, hogy azok ne torkolljanak szegregációba és leszakadásba? Egyelőre egyik politikai párt sem merte nyíltan fölvállalni ennek a dilemmának a megvitatását, de abban biztosak lehetünk, hogy a szakértők már régóta rágódnak a kérdésen. De ha minden így folytatódik majd, ötven-száz év múlva csak 1 óriás és 4-5 kisebb gócpont fog maradni az országban. De a debreceniek nyugodtak lehetnek, hiszen az egyik biztosan az ő városuk lesz!