2017. október 21. szombat, Orsolya
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
7°C
17°C
Tiszta / 7°C
v / 17°C
h / 14°C
Belföldi Hírek
Soós Kata | 2017-03-15 07:55:14

Március 15.e áll legközelebb a szívünkhöz

Az átlagos magyar fiatal bár némiképp alultájékozott, mégis fontos számára a történelem. Háromnegyedük érdeklődik a történelem iránt – ez derül ki a Nemzeti Örökség Intézet korábbi felméréséből.

Az alultájékozottsággal nehéz lenne vitatkozni, mert a felmérés eredményei szerint a 18 és 30 év közötti fiatalok 51 százaléka szerint május elseje nemzeti ünnep. 28 százalékuk szerint december 24-e is nemzeti ünnep, csakúgy mint 15 százalékuk szerint január elseje is. Egyetlen egy nap volt, amiről mindenki pontosan tudta, hogy a magyarság nemzeti ünnepe. Ez a nap március 15-e.

Március 15.e áll legközelebb a szívünkhöz

Ehhez az ünnephez kötődünk a legjobban

„Legkedvesebb nemzeti ünnepünk március 15-e. Nemcsak a diákok éreznek így, hanem a társadalom is. Több oka van annak, hogy ehhez az ünnephez kötődünk leginkább. Meghatározó, hogy a szabadságjogokat és a nemzeti érzést, a függetlenséget fontosnak tekintők is magukénak tekinthetik ezt a napot, hiszen mindezek együtt olvashatóak a 12 pontban. 1848 az összefogás fontos példája a magyar történelemben” – mondta Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke.

Az emberek nagy része 1956-ban is összefogott, de ahhoz az ünnephez egyelőre nem tudunk úgy kötődni, mint 1848-hoz, mert még köztünk élnek azok is, akik akkor a barikád másik oldalán álltak – tette hozzá Miklósi László.

Petőfiben ott volt a kezdet és a vég

A felmérésből az is kiderül, hogy Petőfi Sándor a nemzeti emlékezet részévé vált, a legtöbben 1848. március 15-éhez kapcsolják a nevét és nem irodalmi tevékenységéhez.

Ha visszaemlékezünk a márciusi ifjakra, Petőfi Sándor, az egyik fontos szereplő volt közülük, mégis, az emberek többsége az csakő nevét mondja, ha március 15-ről kérdezik és nem teszi hozzá például Vasváriét vagy Irinyiét. „1848 mitológiájában Petőfinek nagy szerepe volt, gondoljon csak bele, a Petőfi-szoborhoz megyünk koszorúzni, hisz az kultikus hellyé vált” – emelte ki az elnök. Hozzátette: Petőfi Sándor mitikus alakja a forradalomnak és a szabadságharcnak, ő a kezdet és vég, mindenki megtalálta benne a maga hősét, áldozatát – nyilatkozta Miklósi László.

A kárpátaljai fiatalok is 1848-hoz kötődnek leginkább

A kárpátaljai fiatalok is pozitívan viszonyulnak március 15-höz. Valami érdekes, megmagyarázhatatlanul felemelő ez az ünnep a magyarság számára. Mintha minden évben újra és újra élednének a történelmi hőseink, versben és dalban. Ráadásul felemelő mikor, több generáció egy nyelven, egy szívvel hangosan énekli a magyar himnuszt, nemzeti imádságunkat – ezt mondta Nedbál Klára, a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium történelemtanára, aki már 20 éve van a pályán.

Nedbál Klára úgy látja, hogy a kárpátaljai diákoknak március 15-höz a legerősebb a kötődésük, fontos a többi magyar nemzeti ünnep is nekik, de egy valahogy kicsit más. „Vannak ezeknek a történelmi eseményeknek nagy géniuszai, akiknek a tenni akarása, élete példaértékű a mai fiatalságnak is. Ráadásul pont tavasszal ünnepeljük, mikor minden újra éled” – nyilatkozta.

A tanár úgy látja, hogy szeretik a diákok Kárpátalján a magyar történelmet és szívesen is tanulják. Fontos az identitásuk formálódása szempontjából. Igényük, és önbecsülésük része is, hogy ismerjék annak a nemzetnek a történelmét, amelynek tagjai, még ha nem is az anyaországban élnek” – emelte ki a beregszászi történelemtanár a hirado.hu-nak nyilatkozva.

Fontos a személyesen átélt múlt

„A személyesen átélt múlt szerepe felértékelődött a digitális világ gyerekei számára” – ezt már Sebők Mária mondta, aki Nyíregyházán történelemtanár, több mint 35 éve. Tanított kicsiket és nagyokat is már, és úgy látja, hogy a történelem tantárgynak kiemelt feladata a nemzettudat erősítése. A diákokra a személyes tapasztalások hatnak leginkább véleménye szerint, mint például a Rákóczi Szövetség kirándulásai és a Határtalanul pályázatok útjai.

Március 15.e áll legközelebb a szívünkhöz

1848. a kezdet és a születés

Március 15-e nem más, mint a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete. Március 15-e a magyar sajtó napja is annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit.

Ez történt 1848 márciusában

A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja március 5-én aláírásgyűjtő mozgalmat indított a pozsonyi diétán Kossuth Lajos által két nappal korábban beterjesztett felirati javaslat támogatására. Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte. Erre március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, amit francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörítő Tizenkét pontjukat is, amelyet Irinyi József öntött formába.

Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az előző napi bécsi forradalom híre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak cselekvésre szánták el magukat.

Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, s politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmazott meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazították, két pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.

Szemerkélt az eső

Ezután Petőfi és mintegy tíz társa a szemerkélő esőben elindult a Pilvaxból az egyetemre. Előbb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszínen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg Petőfi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.

Március 15.e áll legközelebb a szívünkhöz

Cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt

Az ifjúság vezetői a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt, illetve a Tizenkét pontot. Ez utóbbi így szólt:

“Mit kíván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.

2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.

3. Évenkénti országgyűlést Pesten.

4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.

5. Nemzeti őrsereg.

6. Közös teherviselés.

7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.

8. Esküdtszék, képviselet egyenlőség alapján.

9. Nemzeti Bank.

10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.

11. A politikai státusfoglyok szabadon bocsátassanak.

12. Unió.

Egyenlőség, szabadság, testvériség!”

1848. március 15-én jelent meg a Nemzeti dal, röplapként, mint a szabad sajtó első terméke. MTI Fotó

Kevéssel dél előtt Irinyi József személyesen osztotta szét a két röplapot, a szabad sajtó első példányait. A Tizenkét pont szövegén később kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot így egészítették ki: “Unió Erdéllyel.”

A siker bátorságot öntött a kezdeményezőkbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az időközben tízezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábírta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kíséretében érkezett választmányi vezetők: Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elő a követeléseket.

A sokaságtól megfélemlített Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönéből a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elítélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti Színházban a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.

Ugyanezen a napon Pozsonyban az utolsó rendi országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadítás és a teljes közadózás megvalósítását. Az országgyűlési küldöttség a főrendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott V. Ferdinánd királyhoz.

Forrás: hirado.hu