2017. november 24. péntek, Emma
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
9°C
7°C
Felhős / 9°C
szo / 7°C
v / 6°C
Rádió 7 hírei
Herczegh Sándor | 2017-05-17 18:19:47

Magyarok és titkok a Mount Everesten

A Föld legmagasabb pontján még nem járt olyan magyar hegymászó, aki oxigénpalack használata nélkül jutott volna el oda. Sőt, a csúcsmászók alig 3 százaléka teljesítette sikeresen ezt a rendkívül nehéz feladatot. Ami nem is csoda, hiszen a 8000 méter feletti, úgynevezett halálzónában a levegő oxigéntartalma a légnyomás miatt csupán egyharmada a tengerszinten mértnek. A napokon belül csúcstámadásra készülő Klein Dávid és Suhajda Szilárd lehetnek az első magyarok, akik ezzel a szaknyelven szólva „tiszta” módszerrel hódítják meg a Mount Everestet.

Magyarok és titkok a Mount Everesten

Az expedíció rutinos hegymászói – Klein Dávid jutott fel a legtöbb nyolcezres hegyre a ma is élő magyarok közül oxigénpalack nélkül – május 10-én érkeztek vissza az alaptáborba, miután előtte a halálzónában éjszakáztak, ami egyedülálló teljesítmény. Most az időjárás függvényében, az akklimatizáció befejeztével, felkészülhetnek a hegytető elérésére. Az oxigén mellőzését nevezik a szakemberek „tiszta” módszernek, hiszen a legtöbben palackkal küzdik le ezt a magasságot. A Mount Everestet az új-zélandi Edmund Hillary és Tendzing Norgaj nepáli serpa hódította meg először, szinte napra pontosan 64 éve, 1953. május 29-én.

Magyarok és titkok a Mount Everesten

Edmund Hillary és Tendzing Norgaj

Az első, aki nem használt palackozott oxigént, Reinhold Messner volt, aki 1978-ban Peter Habelerrel együtt érte el a csúcsot – s ugyancsak ő volt az, aki az összes, szám szerint 14, nyolcezer méter feletti hegyet meghódította. Aki azt hinné, hogy pótoxigénnel simán megoldható a csúcstámadás, nagyon messze jár az igazságtól, amire intő példa, hogy az elmúlt közel 100 évben csak a világ legmagasabb pontjának elérésére tett kísérleteknek közel 300-an estek áldozatul. Az első, 1922-ben szervezett brit expedícióban például 7 serpa halt meg a hegyen.

75 év után sem oldódott meg a rejtély

Két esztendővel később történt az az eset, amely mindmáig a jég és hó birodalmának legnagyobb titka. Ekkor két fanatikus angol, Andrew Irvine és George Mallory szánta el magát a nagy kalandra. Az utolsó szemtanú közel 8 ezer méteres magasságban látta őket, majd eltűntek. Felkutatásukra több kísérlet is történt, ami csak 1999-ben vezetett eredményre, ekkor találták meg Mallory a fagy miatt viszonylag ép állapotban konzerválódott holttestét. Irvine viszont soha nem került elő, ezért haláluk körülményei – főleg az eltűnt fényképezőgépük miatt – örök misztérium marad.

Magyarok és titkok a Mount Everesten

Andrew Irvine és George Mallory

1934-ben az excentrikus, semmilyen mászói tapasztalattal nem rendelkező Maurice Wilson ezen a sikertelenségen felbuzdulva döntött úgy, hogy ő lesz az első ember a hegy tetején. Miután repülővel kényszerleszállást hajtott végre a Mount Everest lábánál, elindult felfelé, de máig vitatott okok miatt a sátra környékén meghalt. Testét egy évvel később találták meg, de csontjai még mindig a Rongbuk gleccserben vannak, nagyjából 6 ezer méter magasan.

Fekete napok a csúcson

Mára szinte üzletággá fejlődött a média által leginkább felkapott Mount Everest-mászás. Erre a célra alakult vállalkozások foglalkoznak azzal, hogy a kiépített táborokon és kötelekkel ellátott útvonalon olyanokat is felvigyenek 8.848 méterre, akik távolról sem profik. Ennek okán az igazi, „kicsit” – de olykor inkább nagyon – különc hegymászó-sportemberek nem is ezt tartják a legnagyobb kihívásnak, hanem egészen más, sokszor extrém célokat tűznek ki maguk elé a média kizárásával, magányosan is. Mindennek ellenére a Csomolungma csúcsára vezető út nem veszélytelen, hiszen a hegy történetében számos kísérlet torkollott tragédiába. 1970-ben egy japán expedíció öt serpáját sodorta el egy lavina a Khumbu-jégesésnél, - ami egy 700 méter szintkülönbségű, folyamatosan mozgó függőgleccser - nem sokkal az alaptábor felett. Ugyanennek a csapatnak további két tagja hunyt el nem sokkal később. Egy serpa lezuhant, egy japán hegymászó pedig szívinfarktust kapott. 1974-ben a franciák próbálkoztak a csúccsal. 6400 méteres magasságban egy váratlan hógörgeteg 5 nepáli serpát és egy francia csapattagot temetett maga alá. 1989. május 27. a lengyel hegymászás sötét napja volt. Már 7.200 méteres magasságban jártak, amikor az expedíció szinte valamennyi tagját lavina sodorta el, csupán egyetlen ember élte túl a balesetet, öten viszont eltűntek. A legnagyobb publicitást az 1996. május 11-i eset kapta,– több film és könyv is készült belőle – amikor két, amatőröket is vezető vállalkozás került vészhelyzetbe a hegyen. A Rob Hall és Scott Fischer irányította csapatok a tragikusra fordult időjárási körülmények között próbáltak lejutni a csúcsról, de ez sem nekik, sem másik három embernek nem sikerült, köztük a 47 éves Yasuko Nambának, aki egyetlen napig birtokolta a legidősebb női hegymászó címet az Everesten, amely előtt már 6 hegycsúcsot is legyőzött. Ugyanezen a napon három indiai alpinista is életét vesztette. 2014-ben egy lavina, melyben 16 nepáli serpa hunyt el, az egész szezont megállította, de a legtöbb életet a 2015. április 25-i nepáli földrengés követelte, amely az Everestet is érintette. Az alaptáborban 19-en haltak meg, mindmáig ez a legtöbb halálesetet okozó katasztrófa a hegy történetében.

Magyarok a világ tetején

A „tiszta” módszer vállalása ezért is emberfeletti a két magyar hegymászótól, hiszen még rásegítő oxigénnel is óriási kockázat 8000 méter felett járni. A hazai expedíciós hegymászás aranykönyvébe Erőss Zsolt írta be a elsőként a nevét, hiszen ő volt az, aki 2002. május 25-én az első magyar állampolgárként állhatott a Csomolungma csúcsán. Tíz, nyolcezer méter feletti hegyet hódított meg, 2013-ban, ereszkedés közben tűnt el a Kancsendzöngán. Rajta kívül még három magyar állt 8.848 méter magasságban, 2007. május 23-án Jelinkó Attila, 2009. május 21-én Ugyan Anita, míg 2016. május 20-án dr. Neszmélyi Emil budapesti ügyvéd, aki ráadásul asztmás tünetei ellenére a tibeti útvonalon haladva járt sikerrel. Ők mindannyian oxigénpalackot használtak, míg a jelenleg – internetes oldaluk szerint - csúcstámadásra készülő Klein Dávid és Suhajda Szilárd annak mellőzésével tör a világ legmagasabb pontja felé.

Magyarok és titkok a Mount Everesten

Klein Dávid és Suhajda Szilárd

S mindezt miért, kaphatnák fel a fejüket sokan? A választ az 1924-ben eltűnt George Mallory adta meg a legcsattanósabb módon egy hasonló kérdésre, amely azt firtatta, hogy vajon miért akarja megmászni a Mount Everestet?

Csak azért, mert ott van.

(a képek forrása: youtube.com, johndburns.worldpress.com, bevezetem.eu)

Herczeg Sándor