2017. november 25. szombat, Katalin
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
3°C
7°C
Köd / 3°C
v / 7°C
h / 2°C
Gazdaság és Politika
Tudósító | 2017-10-27 19:27:22

Magyar földről, csak magyar gazdák dönthetnek

Agrárfórumot tartott a Gazdakörök Csongrád Megyei Szövetsége, és a Hódmezővásárhelyi Gazdakör pénteken, Hódmezővásárhelyen, a Fekete Sas Földszintjén. Szó volt többek közt az országos jégkár elhárítási rendszerről és az Agráriumban történő érdekérvényesítésről is.

Magyar földről, csak magyar gazdák dönthetnek

Az agrárkamarai választásokról szólt a péntek Hódmezővásárhelyen és környékén. A délelőtt folyamán a város önkormányzatán tartottak sajtótájékoztatót, ahol részt vett Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter is, majd Mindszenten látogatták meg az egyik helyi gazdálkodót. A Fekete Sasban tartott fórumon, először Szél István, a Csongrád Megyei terület Kamara következő elnökjelöltje, Székkutas polgármestere köszöntötte a résztvevőket, majd három szakmai előadás következett.

Magyar földről, csak magyar gazdák dönthetnek

Először Suba Péter, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szolgáltatási főigazgató-helyettesének előadását hallgathattá meg a jelenlévők, az országos jégkár-mérséklő rendszerről.

Suba Péter elmondta, az új rendszer nem megszűnteti, hanem mérsékli a károkat. Az elmúlt 35 évben a mezőgazdaság egyik legnagyobb káreleme a jégeső. Ez, közel 50 milliárd forintnyi kárt jelent. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élére állt azoknak a gazdálkodói és kormányzati törekvéseknek, amelyek az egész országot lefedi, ami Európán belül először valósul meg.

Kifejtette, hogy a talajgenerátoros technológia mellett döntöttek, mivel ez a legkedvezőbb a fajlagos beruházási és üzemeltetési költségek alapján. A rendszer kiépítésének teljes költsége 2 milliárd forint. Működése a gazdák, gazdálkodók számára további költségekkel nem jár. Az ezüst jodid oldatot a generátorok segítségével fogják a levegőbe juttatni. A légkörbe jutva az ezüst jodid katalizátor magként működik, magukhoz gyűjtve a kialakuló jégszemcséket, így sok apró jégszem képződik. Ennek nagy százaléka már esés közben elolvad. Enneka hatására várhatóan a gépjárművek és ingatlanok esetében is fog csökkenni a jégesők által okozott kár.

Magyar földről, csak magyar gazdák dönthetnek

A rendszer hatékony működése az Országos Meteorológiai Szolgálat által biztosított riasztások segítségével valósul meg.  986 generátort telepítenek az országban összesen. Jelenleg is folyik a generátorkezelők toborzása. A jelentkezők többsége gazda, így sajátjának érzi a műszerek üzemeltetését.

A védekezési időszak minden év május 1.-től szeptember 31-ig tart. A generátorok hatóanyaga a környezetre, élővilágra, emberekre nincs káros hatással. 40-45 talajgenerátor lesz Csongrád megyében elhelyezve, aminek 82%-hoz sikerült kezelőt is találni, a hiányzó pontok Apátfalva, Öttömös Csengele, Csongrád, Nagytőke, Székkutas-észak Szentes, Derekegyház. Az 5 hónapos időszak alatt bruttó 300 ezer forintos támogatást kapnak a kezelők. Azok, akiket érdekel a munka, a falugazdásznál kell, hogy jelentkezzenek. – tette hozzá Suba Péter.

Magyar földről, csak magyar gazdák dönthetnek

Kis Miklós, vidékfejlesztési államtitkár előadásában a pályázatok helyzetéről és fejlődéséről számolt be. Elmondta:

1300 milliárd forint áll 2014 és 2020 között fejlesztések számára rendelkezésre. 2007 és 2013 között a támogatások több mint 50%-a a jogosultak 1%-hoz jutott el. Jelenleg, az 5-6 szoros túligénylés ellenére is, minden második pályázó nyer. Az eddig megjelenő 68 pályázati felhívásból 36-ot lezártak, és még összesen 300 milliárd forint áll rendelkezésre. A pénzek több mint 50%-a beruházási típusú támogatás, amit jórészt kapacitásbővítésre és az energia hatékonyság növelésére fordítottak. A legnagyobb pályázati összegek, a magyar élelmiszeripar talpra állítása érdekében lett félretéve. Ebben a kérdésben, nem volt kérdés, hogy kis- vagy nagy vállalkozások igénylik-e. - számolt be Kis Miklós.

A vidékfejlesztési államtitkár beszámolt arról is, hogy a megyének több mint 150 gazdasága fejlődött. Önkormányzatok által benyújtott pályázatok esetében 13 támogatott kérelem volt, amit több mint 400 millió forintértékben támogattak. Élelmiszeriparral kapcsolatban a jövőben, Csongrád megyében, több mint 10 milliárd forintnyi beruházás fog megvalósulni. Eddig, összesen 36 nyertes kérelmet dolgoztak fel, 4.7 milliárd forintos támogatással.

Magyar földről, csak magyar gazdák dönthetnek

A legnagyobb kihívás a magyar mezőgazdaság számára az lesz a jövőben, hogy az öntözött területek aránya jelentősen növekedjen. - tette hozzá, majd kifejtette, hogy 2 új pályázati felhívás is meg fog jelenni az év végéig. A még nem szőlőterületként nyilvántartott területek betelepítésére fog 50%-os támogatási intenzitással fog megjelenni az egyik, a másik az energiahatékonyságot elősegítő fejlesztések, beruházások megvalósítására irányul majd, agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára.

Kiemelte, hogy a LEADER-ek kisprojekt fejlesztési pályázatai hamarosan megnyílnak, ezek után az adott csoportok honlapján kell utánanézni.

Magyar földről, csak magyar gazdák dönthetnek

A harmadik előadó Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) elnöke volt.

Kifejtette, hogy napjainkban jelentős változásokat élnek át a gazdálkodók. A nemzetközi cégek, hatalmas tőkével rendelkeznek és ezért veszélybe sodródik a kisgazdaságok versenyképessége. A földtörvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy fontos: a magyar föld, magyar tulajdonban kell, hogy maradjon. Elmondta, hogy a Magyar Kormány változatlanul tartja ezt az álláspontját Brüsszellel szemben. Hozzátette, nem fognak beleegyezni abba, hogy a nagytőkések a magyar gazdálkodók lehetőségeit elvegyék.

A kamarai törvénnyel kapcsolatban kiemelte:

Ahhoz, hogy a gazdák versenyképessége megmaradjon, feltétlen szükséges volt, mivel a kamara képes tudás és tanácshálózatot biztosítani számukra. 650 falugazdász működik jelenleg a kamarán belül, ami kiegészült egy 100 fős tanácsadói csoporttal. Elmondta: kell egy olyan erő a gazdaságok kezébe, amivel bele tudnak szólni az őket rosszul érintő döntésekbe, illetve maximálisan ki tudják használni a pályázati forrásokat.

„Eljutottunk oda, hogy a kamara egy erős tudás és információbázissal rendelkezik. Az a meggyőződése, hogy a kamara vezetése az elmúlt 5 esztendőben megfelelt a gazdák elvárásainak. Végre elértük azt, hogy 27 év után egy teljes összefogás van ezen a területen.” - tette hozzá a MAGOSZ elnöke.

A klímaváltozás súlyos helyzetet idézett elő, ezért lépni kell ebben a helyzetben. A vízstratégiával kapcsolatban lépni kell. - fejtette ki Jakab István. Hozzátette: vízhiányos időszakban valószínű elfogják törölni a vízhasználati díjat, valamint 400 ezer köbméterig díjmentesség szeretnék tenni, az ezzel kapcsolatos javaslat, jelenleg is az országgyűlés előtt van.

Magyar földről, csak magyar gazdák dönthetnek

Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy sok esetben az a tapasztalat, hogy a falugazdász és a gazdász közti kapcsolat révén érkeztek visszajelzések, hogyan lehetne a bürokrácián csökkenteni. Ezért született az a kezdeményezés, hogy a cél megoldása érdekében létrejöjjön egy munkacsoport.

„Hogyan lehet versenyképesen és jól gazdálkodni, a lehető legegyszerűbb módon? Ez a mi motivációnk. Bürokrácia csökkentés az Uniós viszonyok miatt nem fog bekövetkezni, de az tudjuk, hogy külön többlet adminisztrációval lehet még több forrást lehívni. Erről nem szeretnénk lemondani. Ezért kell egy olyan csapat, aki professzionálisan, megfelelő infrastruktúrával tud segíteni ezeknek a problémáknak a megoldásában. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a választáson novemberben részt kell venni. A MAGOSZ 19 megyében állított listát, közel 1500 küldöttel, 17 szakmai szervezet támogatásával. Ez a választás, értékválasztás is lesz.” – mondta a MAGOSZ elnöke.

A magyar föld kérdésében, csak a magyar gazdák dönthetnek – tette hozzá. Jakab István. Kiemelte a kötelező kamarai tagság fontosságát, ugyanis a tagdíj, a magyar gazdák jólétét segíti elő.

Magyar földről, csak magyar gazdák dönthetnek

n.j.