2017. június 22. csütörtök, Paulina
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
31°C
33°C
Tiszta / 31°C
p / 33°C
szo / 30°C
Gazdaság és Politika
Kutasi Roland | 2017-02-21 07:59:43

Lázár: új legetőségek az uniós forrásokban

Az idén két nagy feladat áll az ország előtt az uniós források felhasználása területén, el kell végezni az előző fejlesztési időszak pénzügyi zárását, és lépéseket kell tenni az új lehetőségek felhasználása érdekében – mondta Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az érdekképviseletekkel az uniós forrásokról folytatott egyeztetésen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarában.

Lázár: új legetőségek az uniós forrásokban

A miniszter hangsúlyozta: a 2014-2020-as időszak keretére 2017. március 31-éig minden uniós pályázatot kiírnak, a döntési mechanizmusok átláthatóbbak lettek, így a tervek szerint 2017. december 31-éig a meghirdetett forrásokat szerződésekkel lekötik. Hozzátette: a tervek szerint ebben az évben minimum 2200 milliárd forint uniós forrást fizetnek ki, de ez akár elérheti a 2700-2800 milliárd forintot is.

Lázár János az előző fejlesztési időszak pénzügyi lezárásával kapcsolatban megjegyezte: még jó néhány vitás ügy van az Európai Bizottsággal, elsősorban elszámolási kérdések. Megköszönte a kamarának, az érdekképviseleteknek az uniós források lehívásához adott segítséget, és emlékeztetett arra, hogy 2013-ban az Európai Bizottság még azt valószínűsítette, Magyarország a források 30 százalékát elveszíti.

A magyar vállalati világ sokat segített abban, hogy az ország a forrásokat meg tudja őrizni, a magyar vállalkozások nélkül nem valósulhatott volna meg az, hogy Magyarország a közép-európai országok közül az egyetlen, amely 100 százalékban le tudta hívta a forrásokat, és el is tud velük számolni – jelentette ki a miniszter. Lázár János felidézte, hogy a kamara javaslatára érte el a kormány az Európai Bizottságnál, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztésére 60 százalék forrás jusson a korábbi időszak 14 százalékával szemben.

Arról is tájékoztatást adott, hogy megbízták a KPMG tanácsadó céget azzal, hogy dolgozza fel a 2007-2013-as időszak tanulságait, így a rendelkezésre álló források hasznosulását. Példaként említette a miniszter, hogy ebben az időszakban 3800 milliárd forint került a mezőgazdaságba földalapú támogatás és vidékfejlesztési támogatás révén, ami végül alapvetően jövedelempótló funkciót töltött be fejlesztés helyett.

A miniszter megfogalmazása szerint vége van annak az időszaknak, amikor a magyar gazdaság csak olcsó munkaerővel, alacsony technológia mellett képes teljesíteni. Ha nincs technológiai fejlesztés, innováció, technológia trendváltás, akkor magyar gazdaságnak 2020 után komoly versenyképességi nehézségekkel kell szembenéznie – mutatott rá.

Most a magyar gazdaság úgy teljesít, hogy az európai uniós forrásokat ki lehet egészíteni hazai pénzügyi lehetőségekkel is az uniós szabályozási rendszeren belül – mondta Lázár János. Úgy vélte, a következő években nagy viták lesznek lesz arról, hogy a nemzetgazdaságoknak lesz-e lehetőségük nemzeti támogatásokra, adókedvezmények igénybe vételére hazai költségvetésből.

Megjegyezte: ha nem lett volna a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja 2010 után, akkor a magyar gazdaság behozhatatlan hátrányba került volna.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke arról beszélt, hogy a teljes kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban elengedhetetlen a versenyképesség javítása, és ebben az uniós források kulcsjelentőségűek. Emlékeztetett, az MKIK már a tavalyi gazdasági évnyitón feszegette a bérfelzárkóztatási program szükségességét.

A kamara fontosnak tartja, hogy a kkv-k hatékonysága, termelékenysége a következő években úgy javuljon, hogy elbírja a bérfelzárkózás jelentette kihívást – emelte ki. Az MKIK elnöke megjegyezte: szomorúan nézik azt, ami az olimpia körül zajlik, hiszen a játékok megrendezése 2020 után motorja lehetne a magyar gazdaságnak, ezt sokan át sem gondolják.

Fontosnak tartják a vállalkozók azt is, hogy a Paks II beruházás töretlenül végigmenjen, hiszen ez olyan fejlesztés lesz, amely a magyar gazdaság növekedésében meg tud jelenni – jelentette ki Parragh László. A kamara elnöke beszámolt arról, a napokban Budapesten tartották az európai kamarák elnökségi ülését.

Itt kiderült, nem minden ország mondhatja el magáról, hogy a gazdaság és a politika között működő párbeszéd van, és a vállalkozókkal folytatott egyeztetésen elhangzottak megjelennek a szabályozás szintjén is – mondta Parragh László.

(Forrás: mti.hu)