2017. november 23. csütörtök, Kelemen
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
9°C
11°C
Tiszta / 9°C
p / 11°C
szo / 9°C
Gazdaság és Politika
Kutasi Roland | 2016-12-08 14:50:28

Lázár: nem fogadjuk el a szétosztást

- Sarokba akarja szorítani Magyarországot Brüsszel a bevándorlás ügyében, azonban a kormány szövetségesekkel, vagy támogatók hiányában is kitart a korábbi álláspontja mellett - jelentette ki Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján. Videóval!

 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a migránspárti erők áttörésre készülnek az Európai Tanács jövő pénteki ülésén, s két új fogalom is megjelent az uniós dokumentumokban, a kötelező szétosztás és a kötelező szolidaritás. Értékelése szerint Németország és mások a következő hetekben ki akarják kényszeríteni ezekről a döntést. A tárcavezető hangsúlyozta: a kormánynak sem lehetősége, sem szándéka nincs, hogy jóváhagyja a kötelező szétosztást, a kabinet kezét köti a népszavazás eredménye, a parlament és az Alkotmánybíróság döntései, továbbá 2500 önkormányzat határozata.

Magyarország azt is kéri, hogy a szolidaritásba számítsák bele a 150 milliárd forintos határvédelmi költséget - erősítette meg.

Lázár János kifejtette, hogy miközben az unió javaslata egy automatikus szétosztásról szól és a jövőbeli megoldásnak is azt tartja, Magyarország úgy véli, hogy nem szabad a migránsokat beengedni az EU-ba, akik pedig bent vannak, ki kell őket vinni és a határon kívül lefolytatni velük szemben a bevándorlási eljárásokat. Mint mondta, a két álláspont között áthidalhatatlan az ellentét.

 

 Lázár: nem fogadjuk el a szétosztást

A kormány a kétnapos kihelyezett ülésén részletesen áttekintette a kockázatokat és a lehetőségeket, a kötelező szétosztás helyett az önkéntes mechanizmus mellett van - mondta.

Az Alkotmánybíróság múlt heti állásfoglalására utalva kiemelte, hogy a szétosztás lényegében érinti a szuverenitást, abban Magyarország nem tud részt vállalni.v

 Lázár: nem fogadjuk el a szétosztást

 

Oktatási kerekasztalon tekintenék át a PISA-eredményeket

A kormány arra kéri Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, szervezzen olyan oktatási kerekasztalt, amelyen a pedagógus érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel közösen áttekintik a PISA 2015 felmérés eredményeit - közölte Lázár János. A tárcavezető elmondta: a kihelyezett kormányülésen áttekintették a napokban nyilvánosságra hozott oktatási mérések eredményét.

Közölte, a kormány nem kívánja az asztalról lesöpörni az eredményeket, azt szeretnék, ha a kerekasztal-tárgyaláson részletesen áttekintenék azokat, és megkezdődne a diskurzus arról, hogy az oktatás tartalmán, illetve a módszertanon mit kell változtatni.

Lázár János hangsúlyozta: nem a pedagógusokon kívánják számon kérni az eredményt, de le kell ülni és beszélni kell róla, és a pedagógus társadalomnak részt kell vennie a vitában. Hozzátette: az iskola nem politikai kérdés, és moderátorként az értelmes szakmai párbeszédhez kívánnak hozzájárulni.

A kormány illetve a miniszter felelősségét firtató kérdésre, azt mondta: nem a tárca vezetője, vagy az oktatási államtitkár áll a katedrán és nem a kormány tagjainak, hanem a gyerekeknek kellett a tesztet kitölteniük. Rámutatott: a kormány a kereteket tudja megteremteni, és ezt megtette. Nem fenntartói és nem finanszírozási kérdésről van szó, az unió legutóbbi jelentése szerint Magyarország többet költ oktatásra, mint az uniós átlag

- rögzítette a tárcavezető. Kitért arra is, hogy a PISA-felmérésben a közép-európai országok átlaga hasonló volt, mint Magyarországé, a lengyelek eredménye ugyanakkor kiugró javulást mutat, az elmúlt években végrehajtott tartalmi reformok nyomán.

Megjegyezte: a nemzeti alaptanterv társadalmi vitája januárra várható. A kilenc osztályos általános iskolát firtató kérdésre pedig azt felelte: a következő három évben csak beszélni tudnak erről, nincs realitása a megvalósításnak.

A miniszter beszámolt arról is, hogy megvitatták a jó államról szóló jelentést, amelyet második alkalommal készített el a közszolgálati egyetem. A több száz oldalas dokumentum hazai és nemzetközi adatokat tartalmaz - közölte Lázár János, aki kitért arra is: kiemeltek néhány kérdést, amit alaposan megvitattak. Áttekintették a versenyképességi adatokat - mutatott rá, hozzátéve: hazánk nemzetközi versenyképességi besorolása nem javul, ami nonszensz a jelentősen növekvő GDP és gazdasági bővülés mellett.

 Lázár: nem fogadjuk el a szétosztást

Akár már januártól új polgármesteri bérezés lehet

Bejelentette azt is, hogy ötpárti konszenzus alakult ki a polgármesteri bérezés kérdésében, amennyiben a százalékokról is megegyezés születik, január 1-jétől életbe léphet az új rendszer. Tájékoztatása szerint Pintér Sándor belügyminiszter megkezdte a pártokkal az egyeztetéseket, a tervek szerint a főpolgármester miniszteri fizetést, a megyei jogú városok és a kerületi polgármesterek államtitkári fizetést kapnak, s minden más települési vezető bérét ennek egy adott százalékában határoznák meg.

Ha egy kistelepülés nem tudja fizetni a polgármestere bérét, akkor a Belügyminisztériumtól megkapják az összeget, ahol pedig van rá lehetőség, ott az adóbevételekből biztosítják azt.

Megegyezés esetén a parlament jövő héten kijelölheti a kereteket, a konkrét döntéseket pedig a helyi képviselő-testületek hozzák meg.

 Lázár: nem fogadjuk el a szétosztást

Eseti bizottság jöhet létre az uniós források monitorozására

A kormány támogatja az ellenzéknek azt a javaslatát, hogy hozzanak létre eseti bizottságot a parlamentben, amely a 2007-13 közötti, illetve az ez utáni uniós források felhasználását monitorozza - közölte Lázár János.

Tájékoztatása szerint arról is döntöttek, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítéséről egyeztetést kezdeményeznek a parlamenti pártokkal. Elmondta, azokat a javaslatokat is komolyan veszik, amelyek az egyes pályázati felhívásoknál az automatikus támogatási rendszer és a pályázati rendszer normativitásának erősítésére vonatkoznak.

Lázár János beszámolt arról, hogy december 5-ig 6853 milliárd forint értékben hirdettek pályázatokat, ez 76 százaléka a rendelkezésre álló keretnek. A miniszter megerősítette, hogy idén 1600-1700 milliárd forint kifizetése várható.

 Lázár: nem fogadjuk el a szétosztást

Csak fejlesztési célokra fordítják a maradványt, jutalom nem lesz

Kérdésre azt is elmondta, hogy a kormány csak fejlesztési célokra fordítja a költségvetés idei maradványát, év végi jutalmakat nem oszt. A nemzetgazdasági miniszter még nem határozta meg a felhasználható keret nagyságát, ugyanakkor a miniszterelnök asztalán számos nagy projekt támogatási kérelme áll - fejtette ki. A miniszter szólt arról is, hogy a kormányhivatalok azon dolgozói, akik kiskorú gyermeket nevelnek, alanyi jogon összesen egymilliárd forintot kaptak december 6-án, ahogy húsvétkor is, de egyedi jutalmazás nem volt.

Lázár János szólt arról is, hogy az állami rezsicsökkentés 1,6 milliárd forintot hagy az embereknél, azonban a hazai digitalizáció még "komoly hendikeppel küzd", fejleszteni kell az oktatás, a gazdaság és a bürokrácia digitális képességeit. Szavai szerint ma 100-ból 20 ügyet intéznek elektronikusan, miközben szerinte 70-80 lenne az ideális.

Faggatták a nyugdíjasoknak szánt 10 ezer forintos Erzsébet-utalványok kiszállításáról is. Elmondta, hogy Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének vezetője életszerű érveket hozott a járási hivatalok bevonása ellen. Nem jogi, hanem emberi szempontokkal érvelt, amit a kormány elfogadott - magyarázta a miniszter, aki azt is hozzátette, hogy a járási- és kormányhivatalok nap mint nap látnak el hasonló feladatokat, például a tanyák összeírását is ők végezték.

 Lázár: nem fogadjuk el a szétosztást

Lázár János több kérdést kapott a budapesti metró helyzetéről is. Leszögezte, ha a főpolgármester a kormányhoz fordul, készek segíteni. Jelezte azt is, hogy a fővárosnak, mint üzemeltetőnek a feladata és felelőssége, hogy eldöntse, mi számít krízishelyzetnek, s mikor állít le egy vonalat, a kormány pedig minden támogatást megad.

Újságírói felvetésre a miniszter kommentálta a domaszéki taxisgyilkos ítéletének enyhítését is. A táblabíróság csütörtöki döntésével jelentősen enyhítette a most negyvenéves Tóth Rolandra első fokon kiszabott életfogytig tartó büntetést. Lázár János azt mondta: az elsőfokú ítéletet tartotta méltányosnak. Kifejtette: a szigorú büntetési tételek híve, még akkor is, ha a bíróságoknak, mint a végrehajtó hatalomtól független hatalmi ágnak az ítéletét tiszteletben kell tartania. Hozzátette: Magyarországon a büntetési tételeket azért szigorították 2010 után, hogy nagyobb legyen a közbiztonság. Szimbolikus ügyekben fontos, hogy a társadalom érezze, hogy nemcsak jog, hanem igazságszolgáltatás is van.

(Forrás: mti.hu)