2017. október 19. csütörtök, Nándor
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
9°C
21°C
Köd / 9°C
p / 21°C
szo / 20°C
Gazdaság és Politika
Kutasi Roland | 2016-11-28 15:43:28

Lázár-expozé az uniós forrásokról

- Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokat kap, a 2014-20 közötti időszakra vonatkozóan jól tárgyalt és a nyertesek közé tartozik - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az Országgyűlésben.

Lázár-expozé az uniós forrásokról

Lázár János a 2014 és 2020 között Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról tartandó politikai vitanapon expozéjában jelezte: a vidékfejlesztési és agrárforrásokat is beszámítva 12 ezer milliárdot használhatunk fel. Kitért arra, hogy idén 1500-1600 milliárdot fognak kifizetni, jövőre pedig 2000-2500 milliárdos kifizetés várható.

Önerővel számolva humánfejlesztésre 986 milliárdos keret áll rendelkezésre, november 21-én 527 milliárdot hirdetett meg az Emmi - részletezte a tárca vezetője. Kitért arra, hogy gazdaságfejlesztésre 2500 milliárd forint, amiből 1674 milliárdot az NGM megnyitott, a forrásoknak közvetlenül a kis- és középvállalkozói szektorhoz kell menniük. Közlekedésfejlesztésre 1216 milliárd jut, környezeti és energetikai fejlesztésre 1161 milliárd.

Közigazgatás-fejlesztésre 290 milliárdot fordítanak, ebből 160 milliárdot informatikai fejlesztésekre az ügyintézést megkönnyítendő. 1200 milliárdot kapnak a megyék, illetve megyei jogú városok, ezek célja a gazdaságfejlesztés.    Összegzése szerint november 21-ig a teljes keret 75 százalékát hirdették meg. Az a cél, hogy 2017 márciusára mindent meghirdessenek, s még az év végéig 1000 milliárdot szeretnének meghirdetni pályázati keretként. Megjegyezte: a pályázatok kiírása most sokkal gyorsabban halad, mint 2007-13 között, az érdekképviseletekkel folyamatos az egyeztetés.

Lázár-expozé az uniós forrásokról

Azt mondta: a magyar kormány azon törekvését még soha nem érte kritika, hogy a források 60 százalékát a gazdaság fejlesztésére kell költeni. Ez korábban 14-16 százalék volt, s ezek jelentős része is nagyvállalatokhoz került, amelyek külföldi tulajdonban voltak - jegyezte meg Lázár János. A tárca vezetője kitért arra is, hogy a 2016-os audit szerint Magyarország számai jelentősen javulnak, és nő a nyíltversenyes eljárások száma.

Kijelentette: a korrupciót illetően zéró tolerancia van, s minden ügyet és bejelentést kivizsgálnak. Hangsúlyozta: az unió meghatározza a pénz felhasználás kereteit, és hazánknak, mint tagországnak szigorú szabályrendszerhez kötött a mozgástere.

Kitért arra is: a következő évtizedek nagy kérdése, ha Magyarország nincs benne ebben a közösségben, a gazdaság képes-e ilyen volumenű fejlesztési források előállítására.

Megjegyezte: az uniós források esetében nem ingyen pénzről van szó, mi magunk is 3500 milliárd forintot fizetünk be, s nettó nyertesnek mondhatjuk magunkat, de évtizedes távlatban mérlegre kell tenni azt, hogyan érte meg ez a magyar gazdaságnak, mennyiben tud jobban megállni a saját lábán, mint ezen források felhasználása nélkül.

Lázár-expozé az uniós forrásokról

Összevetve az idei 38 ezer milliárdos GDP-vel a kifizetendő 1600 milliárdot ugyanakkor ennek az összegnek nem kellene annyira dominálnia, nem kellene, hogy ennyire befolyásolja a gazdasági eredményt. Talán az lehet az adatok mögött, hogy Magyarország még mindig túl sokat költ működésre, és nincsenek a fejlesztésnek saját hazai forrásai - vélte.

Jelezte: a KPMG könyvvizsgáló céget megbízták azzal, hogy mondjanak valamit arról, 2007-13 között a források hogyan hasznosultak.

Közölte, hogy intenzív vita zajlik arról: 2020-tól milyen kohéziós és költségvetési politika jellemezze az uniót. Kitért arra is: az Európai Bizottságnál van egy olyan törekvés, hogy nem nemzeti intézményrendszeren keresztül, hanem központosított módon történjen a pénzek kifizetése.!

(Forrás: mti.hu)