2017. június 27. kedd, László
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
27°C
31°C
Tiszta / 27°C
sze / 31°C
cs / 25°C
Belföldi Hírek
Kovács Péter | 2017-04-21 07:00:27

Lázár:Brüsszel nyíltan kettős mércét alkalmaz

A Miniszterelnökséget vezető miniszter értékelése szerint Brüsszel nyíltan kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben.

Lázár:Brüsszel nyíltan kettős mércét alkalmaz

Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján erre példaként hozta, hogy az Európai Unió megdicséri Ausztriát amiatt, hogy megállásra kényszeríti az osztrák-magyar határon az uniós állampolgárokat és lényegesen korlátozza a szabad mozgáshoz fűződő jogaikat, míg Magyarországot bünteti amiatt, hogy nem uniós polgárokat, illegális bevándorlókat próbál ellenőrizni a határon, ezzel a terrorizmus veszélyét is csökkentve. Ez példátlan támadás - jelentette ki.

A tárcavezető visszautasította, hogy a nemzetközi sajtó náci haláltáborokhoz hasonlítsa a szerb határon létrehozott tranzitzónát, mint mondta, mindent megtesznek, hogy méltó körülményeket teremtsenek. Hozzátette: megdöbbentő, hogy ugyanez a nemzetközi közösség üdvrivalgásban tört ki, amikor Calaisben konténervárosokat állítottak fel a bevándorlóknak. "Ha Magyarországon van konténer, az rossz, ha Franciaországban van konténer az jó, hogyha Magyarországon van határellenőrzés, az rossz, ha Ausztria és Magyarország határán van ellenőrzés, az pedig kiváló és dicséretes" - összegezte a helyzetet.

Lázár János - visszautasítva az európai szocialisták felvetéseit - Magyarország Unió iránti elkötelezettségét is hangoztatta, az Európai Néppártot pedig a Fidesz legfontosabb politikai szövetségesének nevezte és nem tartotta reális forgatókönyvnek, hogy kizárnák a pártcsaládból.

Értékelése szerint a politikai támadások hátterében az áll, hogy térdre akarják kényszeríteni Magyarországot, amely ellenzi, hogy az Unió jogköröket vonjon el. "Fel kellene adnunk egy jelentős részt a nemzeti szuverenitásunkból, ez az európai szocialista álláspont, és miután erre nemet mondtunk (...), ezért támadást indítottak" - fejtette ki.

A tárcavezető megerősítette, hogy Magyarországnak esze ágában sincs kilépni az EU-ból, hanem annak életét szeretné átalakítani a nemzeti szuverenitásnak megfelelően, annak érdekében, hogy minden ország tudjon boldogulni a közösségben.

Kitért arra is, hogy az eddigi vitákat mindig sikerült konszenzussal lezárni, egyetlen ügy van, amiben 2015 óta nem közelednek az álláspontok, ez a migráció.

A miniszter arról is beszámolt, hogy eddig 204 ezren küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet. Kiemelte, hogy a kormánynak szüksége van a választópolgárok támogatására a feltett kérdésekben, mert egyedül nem tudja megfékezni Brüsszelt, amely tagállami hatáskörök elvonására készül.

Az illegális bevándorlással kapcsolatban azt is mondta, Magyarország esélyei vegyesek, előfordulhat ugyanis, hogy az Európai Bizottság - "az Európai Bíróság közreműködésével" - rákényszeríti az akaratát az országra, és vagy be kell fogadnia migránsokat - úgy, hogy ahhoz a magyar társadalom nem járul hozzá -, vagy komoly bírságot kell fizetnie.

Arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök április 29-én részt vesz az Európai Tanács Brexit miatti rendkívüli ülésén és az Európai Néppárt találkozóján, arról pedig hétfőn egyeztetnek, hogy az Európai Parlamentbe is megy-e.

A két bangladesi migráns ítéletét firtató kérdésre elmondta, hogy a kormány fellebbez az ügyben. Azt is megjegyezte, a megítélt pénz a Soros György által "intenzíven támogatott" Helsinki Bizottsághoz kerül, amely a határon kifejezetten keresi az ügyfeleket a migránsok között, hogy a képviseletükben pereket indítson Magyarország ellen. Úgy tűnik, ez egy működő modell - jegyezte meg a miniszter.

Lázár János kiállt a civilek gazdálkodását érintő törvény mellett. Mint mondta, ha nem szégyen elfogadni a külföldi támogatást, akkor nyilvánosságra hozni sem az. Jelezte, hogy a kormány vagy politikai pártok által támogatott szervezetekre más mechanizmus vonatkozik, azokat az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

Mint mondta, jogos igény, hogy az emberek lássák, kik, milyen feltételekkel gazdálkodva próbálják a közéletet alakítani.

Arra a felvetésre, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint nemcsak az egyes szervezetek külföldi támogatását indokolt nyilvánosságra hozni, hanem a gazdasági, politikai támogatásokat is, Lázár János azt mondta: a kormány, illetve pártok által támogatott szervezetek tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi, annak jelentése pedig nyilvános. Péterfalvi Attila azon javaslatával határozottan nem ért egyet, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetekre is terjedjen ki az átláthatósági törvény hatálya.

A CEU-val kapcsolatban pedig azt erősítette meg, hogy a kormány nem akar bezárni semmilyen egyetemet, de tisztázni kell az intézmények viszonyát, azt a látszatot érdemes volna elkerülni, hogy a CEU egy "offshore egyetem" a Közép-Európai Egyetem birtokában.

A miniszter kérdésre beszélt a demonstrációkról is, leszögezve, tüntetni mindenkinek joga van, a rendőrök pedig példásan jártak el minden esetben. Kiemelte ugyanakkor, hogy a stílussal voltak problémák és sokan vannak, akik a megmozdulás egy-egy elemével nem tudnak azonosulni, például közintézmények falának megdobálásával, rongálással. Erre nincs szükség - vélekedett.

Megkérdezték arról is, hogy az EU 18 milliárd forintot kérne vissza az uniós források szétosztását végző informatikai rendszerre kötött szerződések szabálytalanságai miatt. Lázár János szerint a bizottságnak igaza van és a kormány kötelessége büntetőfeljelentést tenni. Kifejtette: az unió kifogása 2010 előtti szerződésekre vonatkozik, a rendszer kialakítására és fejlesztésére 2004 és 2006 között került sor, s ebben Dobrev Klára korábbi NFÜ-s tisztségviselő és Heim Péter, az Altus munkatársa intenzíven vett részt. Jelezte: az informatikai rendszer 2014 óta nem működik.

 

Forrás: MTI