2017. április 28. péntek, Valéria
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
23°C
10°C
Tiszta / 23°C
szo / 10°C
v / 10°C
Agrár
Soós Kata | 2017-03-15 06:04:07

Interjú Győri Enikő madridi nagykövettel 2.

Az előző cikkünkben a spanyol mezőgazdaságot, a világelső spanyol élelmiszer exportot, a spanyol fejlődést, a mezőgazdasági szerveződést, az elképesztően nagyszámú spanyol gazdát integrálni tudó agrárszektort ismerhettük meg. A mostani cikkünkben a mezőgazdaság mögött álló széles kutatóhálózatról kérdeztem Győri Enikőt, Magyarország madridi nagykövetségének misszió vezetőjét. Spanyolországban a mezőgazdasági kutatás öt pilléren nyugszik.

A kutatásban az állami intézetek mellett fontos szerepet kapnak az agráregyetemek, de bekapcsolódnak a nagyvállalatok, a szövetkezetek és ott állnak a rugalmasságot, a stabil pénzügyi hátteret biztosító bankok. Spanyolországban kiemelt cél, hogy lerövidítsék a kutatás és a gyakorlat között a távolságot, ebben a termelő vállalatokkal való együttműködés révén érnek el sikereket – tájékoztatott Győri Enikő, Magyarország spanyolországi nagykövete.

Interjú Győri Enikő madridi nagykövettel 2.

1. Kérem, mutassa be a spanyol Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutató- és Technológiai Intézet felépítését és működését!

A Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kutató- és Technológiai Intézet, röviden azINIA az Állami Kutató Intézetek (OPI) egyik képviselője, és mint ilyen, autonóm intézményként a Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium (MINECO) Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Államtitkárságához tartozik. Az Intézet küldetése kettős: koordinálja a nemzeti agrárkutató központokat, ebben a minőségében az Intézet Tervezési és Program Koordinációs Aligazgatósága felelős a harmonizációért, a források biztosításáért, valamint a tudományos tevékenység monitoringjáért és ellenőrzéséért. Másrészt agrárkutatási feladatokat is végez, így végrehajtja saját kutatási és technológiai projektjeit (ide értve a technológia transzfert is) a Kutatási és Technológiai Aligazgatóság (SGTI) fennhatósága alatt.

2016-ban az állam két kutatási terve fut, a 2013-2016-os Tudományos és Technikai Kutatási és Innovációs Nemzeti Terv, valamint a meghosszabbított, 2008-2011-es Nemzeti K F I terv: az INIA saját kutatási programját e két terv alapján alkotta meg.

A PhD hallgatók képzése, valamint vendégkutatók fogadása az autonóm tartományokból az INIA kiemelt tevékenysége, megfelelően a Nemzeti K F I terv ajánlásainak. Ezen programok keretében 2014-ben az INIA 3,6 millió eurót költött PhD ösztöndíjakra, amely összeget az Európai Szociális Alap társfinanszírozott.

Az INIA mezőgazdasági és élelmiszeripari K F I projektjei nem csak bőkezű finanszírozásuk, hanem amiatt is kiemelt jelentőséggel bírnak, hogy képesek koordinálni és szinkronizálni a nemzeti és a tartományi érdekek, igények között. Az INIA, az Agrárkutatási Koordinációs Bizottság képes kiegyensúlyozni és közös rendszerbe szervezni a 17 tartomány agrárkutatási intézeteit. A Bizottság évente kétszer tart nemzeti szintű tanácskozást.

Az INIA kutató részlegei az Erdészeti Kutató Központ (CIFOR), az Állategészségügyi Kutató Központ (CISA), a Növényi Genetikai Erőforrások Központ (CRF). a Biotechnológiai Osztály, a Környezetvédelmi Osztály, az Állattenyésztési Osztály, a Növényvédelmi Osztály, az Állat Szaporítási Osztály, az Élelmiszer Technológiai Osztály és végül a Növényvédő Szerek Értékelési Igazgatósága zárja a sort.

Interjú Győri Enikő madridi nagykövettel 2.

2. Milyen munkát végez a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács?

A Spanyol Nemzeti Tanács, vagy ahogyan csak emlegetik a CSIC a legnagyobb, kutatással foglalkozó állami intézmény Spanyolországban, Európában pedig a harmadik. Az INIA-hoz hasonlóan a Gazdasági és Versenyképességi Minisztérium (MINECO) Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Államtitkárságához tartozik. Fő célja a kutatás segítségével a tudományos és technikai haladás előmozdítása. A kutatás mellett képzéssel és tanácsadással is foglalkozik.

A CSIC azáltal tölt be központi szerepet a kutatásban, hogy az alapkutatástól kezdve a termelő szektorba irányuló tudástranszferig minden fázissal foglalkozik. Szervezete kutatási központokból és intézetekből áll az ország egész területén elszórva, több mint 15.000 alkalmazottal, akikből 3.000 a kutató és további 3.000 továbbképzésben résztvevő tudós. A CSIC az összes spanyolországi kutatói hely 6%-át tudhatja magáénak. A kutatóintézeteken kívül jelentős egyéb létesítményekkel is rendelkezik, mint pl. könyvtárak.

A CSIC multidiszciplináris és multiszektorális tevékenységet végez a kutatás minden területén. A kutatási tevékenysége nyolc területbe sorolható, így foglalkoznak a humán- és társadalomtudományok, a biológia és biomedicina, a természeti erőforrások, az agrártudományok, a fizikai kutatások és alkalmazásuk, az anyagkutatás és technológia, az élelmiszertudomány és technológia és a kémiai kutatások és alkalmazásuk során felvetődő kérdésekkel.

A Tanács fő tevékenységei közé tartozik a multidiszciplináris kutatási és technológiai kutatások, a tudományos és technikai tanácsadás, az eredmények átadása az üzleti szektornak. Közreműködik a technológia alapú vállalatok alapításában, de nagy hangsúlyt fektet a szakalkalmazottak képzésére, az infrastruktúra kezelésére és a karbantartásra. Ki kell emelni, hogy a tudomány kultúrájának terjesztésével is foglalkoznak és Spanyolország tudományos életének képviselete nemzetközi szinten is jelentős.

Interjú Győri Enikő madridi nagykövettel 2.

3.  A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács, miként viszonyul az agrártudományokhoz?

A CSIC agrártudományi tevékenysége széles kutatási spektrumot fog át, amelynek jelentős társadalmi hatása is van. A kutatások kiterjednek a talajra, a növényekre és az állatokra. Fő célja a fenntartható gazdálkodás megalapozása, amely ugyanakkor együtt jár a minőségi élelmiszertermeléssel. Hozzá kíván járulni továbbá, hogy a mezőgazdaság ne csak élelmiszer előállító legyen, hanem gyógyszerek, üzemanyagok, funkcionális élelmiszerek forrása is. Szintén fontos aspektus a mezőgazdaság, mint a vidéki táj fenntartójának szerepe is

A konkrét kutatási tevékenységet azok a témák határozzák meg, amelyek a társadalom érdeklődésére közvetlenül is számot tarthatnak: környezeti kihívások, pl. hulladékkezelés, talajszennyezés, egészséges élelmiszerek, kímélő állattartás, illetve a környezeti szempontok: klímaváltozás, energia és víz). Ezeket a témákat a CSIC tartományi intézetei is kutatják. A CSIC agrárkutatási részlegeinek nemzetközi kapcsolatai is számottevőek, tekintve, hogy az ország adottságai, a szubtropikus-óceáni-száraz kontinentális-mediterrán mezőgazdaság együttes fenntartása, sok országgal teszi szükségessé a gazdálkodási tapasztalatok cseréjét.

4.  Milyen az élelmiszertudomány és technológia szerepe a spanyol kutatásban?

A CSIC e tevékenysége mind alap- mind alkalmazott kutatásokat magában foglal. Törekszenek arra, hogy az eredményekből minél több jusson el közvetlenül az ipari szereplőkhöz. A kutatási források nagy részét pályázat útján, illetve szerződéses megbízások révén teremtik elő.

A fő kutatási témák: az élelmiszer fogyasztás egészségre és jólétre gyakorolt hatásai, a nyersanyagok felhasználhatósága, valamint a késztermékek eltarthatósága. Foglalkoznak továbbá a melléktermékek felhasználhatóságának kutatásával is. A táplálkozástudomány területén az emésztésre, ezen belül a tejsavbontó baktériumok és a bifidus baktériumok jótékony hatásaira koncentrálnak. Fontos témák ezen túl az élelmiszer-biztonság, biotechnológia, valamint az élelmiszeripari gépek fejlesztése-továbbfejlesztése is.

A CSIC-nek az országban sok helyen működnek kutatóintézetei, az agrárkutatás területén 23 ilyen működik, az élelmiszerkutatásban 8. Olyan nagyhírű intézetek tartoznak ide, mint pl. a riojai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet, vagy az andalúziai Fenntartható Mezőgazdasági Intézet, és a szintén andalúziai Növényi Biokémiai és Fotoszintézis Intézet.

Interjú Győri Enikő madridi nagykövettel 2.

5. Milyen munka folyik az Autonóm Tartományokban?

Spanyolországban a diktatúra utáni átalakulás az Autonóm Tartományok hatásköreinek, önálló döntési körének és jogosultságainak erőteljes megerősödését is jelentette, ennek következménye az is, hogy minden tartomány felállított az utóbbi 30 évben saját agrárkutató intézetet, amelyet igyekszik minél meghatározóbb tényezővé tenni a tudományos életben. Ma országszerte, mintegy 17 db mezőgazdasági kutató intézetet működtetnek.

A kutatóintézetek tevékenysége az évek során specializálódott, az intézetek némelyike európai ismertségre tett szert az általa végzett specifikus kutatások révén.

A legismertebbek talán az IRTA katalán, az IFAPA andalúz és az IVIA valenciai intézetek.

6.  Néhány szóban be tudná mutatni ezeket az intézeteket?

Az IRTA (Instituto de Investigaciónde la Generalitat de CatalunyadeAgricultura, Ganadería, Pescay Alimentación) küldetésének az agrár és élelmiszeripari szektorok modernizációjához, versenyképességéhez és fenntartható fejlődéséhez való hozzájárulást tartja. Ezen belül kiemelten foglalkozik az élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásainak kutatásával, valamint a környezettel és a klímaváltozás hatásaival.Az IRTA-hoz 14 kutató centrum/kísérleti állomás és 21 egyéb kutatóhely tartozik, ez utóbbiból 6 Barcelonában, 7 Leidában, 6 Tarragonában és 2 Gironában.

Az IFAPA (InstitutoAndaluz de Investigación y FormaciónAgraria, Pesquera, Alimentaria y de la ProducciónEcológica) küldetése a katalán intézethez hasonlóan az agráriumhoz köthető szektorok versenyképességének javítása és modernizációja, kiegészítve az agrárszektorhoz köthető képzések színvonalának emelésével.Az intézet a kutatói tevékenységen túl összeállítja Andalúzia szektort érintő kutatási tervét, támaszkodva az érintett vállalatok munkájára is. Az intézet kutatói oktatóként részt vesznek az andalúz oktatási intézmények és egyetemek programjaiban. Jelentős gyakorlati képzési programot bonyolít le mezőgazdászok, halgazdasági- és élelmezéstudományi szakemberek részére, amelynek során a kutatások során szerzett tapasztalatokat ültetik át a gyakorlatba. A gazdaságok és üzemek felé ezenkívül szaktanácsadási szolgáltatást is nyújtanak. Ösztönzik a különböző kutatási programok, valamint a magán- és közintézmények közötti együttműködést és koordinációt.

Az IVIA(InstitutoValenciano de InvestigacionesAgrarias) specialitása pedig a citrusfélék termesztésének kutatása, de sok egyéb kertészeti és állattenyésztési programjuk is van. A fent bemutatott intézetekhez hasonlóan fő feladatának tekinti a távolság lerövidítését a kutatás és a gyakorlat között a termelő vállalatokkal való együttműködés révén. Emellett jelentős oktatási és szaktanácsadási tevékenységet végez.

Interjú Győri Enikő madridi nagykövettel 2.

7.   Ebben a kutatási munkában hol helyezkednek el az egyetemek?

Spanyolországban 31 egyetem rendelkezik mezőgazdaság-tudományi, vagy azt is oktató karral, és ezek mindegyike végez valamilyen kutató tevékenységet. Munkájukat a bemutatott országos, illetve tartományi kutató intézetekkel összehangoltan folytatják.

8.  Kutatás, oktatás, de hogyan kapcsolódik be a monetáris világ, a bankok, a vállaltok és a szövetkezetek ebbe a sikertörténetbe?

Spanyolországban általános, hogy a szövetkezetek, illetve a szövetkezeti bankok tagjaik számára a legkülönfélébb szolgáltatásokat nyújtják. Ez így van pl. a legnagyobb mezőgazdasági szövetkezeti bank, a Cajamar esetében is, amely tagjai részére kertészeti kutatásokat végez, és a legújabb tudományos eredmények segítségével segíti hozzá a tagokat versenyképességük megőrzéséhez. A Cajamar Alapítványok (FundaciónCajamar és FundaciónCajamarComunidadValenciana) az üvegházas termesztési technológiai innováció és tudásbázis fő referenciaközpontjának számítanak Spanyolországban. Közel 30.000 ha területen, két kutatás-fejlesztési (K F) központban történik az üvegházas termények kísérleti termesztése (La EstaciónExperimentalCajamar Las Palmerillas - El Ejido, Almería, valamint Centro de Experiencias de Cajamar en Paiporta). Legújabb kutatási projektjeik többek között a megújuló energiák minél szélesebb körű felhasználását, valamint a robottechnológiák alkalmazását célozzák. A biotermékek termesztése egyre nagyobb teret nyer, mivel egyre inkább ebbe az irányba mozdulnak el a felvevőpiacok.

Forrás: Szilágyi Bay Péter