2018. január 18. csütörtök, Piroska
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
1°C
2°C
Tiszta / 1°C
p / 2°C
szo / 5°C
Belföldi Hírek
Soós Kata | 2018-01-10 08:51:14

Háziállatok társasházban

Évezredek óta tart háziállatokat az ember, mégis az, hogy kedvtelésből tartsunk otthon állatokat, csak a 20. század második felében terjedt el. A lakótelepek és társasházak térhódításával azonban úgy tűnik, az, hogy ki milyen állatot tart, már nemcsak a kutya-, macska- vagy esetleg hüllőtulajdonosok magánügye, de a szomszédokra is tartozik. És ahogy az együttélés emberi szempontjainál, itt is fő szabály, hogy házi kedvenceinkkel csak annyira zavarjunk másokat, amennyire saját magunkat zavarnánk.

Háziállatok társasházban

Egy miskolci lakótelep házában járt a Kossuth Rádió Napközben című műsorának munkatársa, hogy megtudja, miként viszonyulnak a lakók a velük élő háziállatokhoz. Egy lakó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, nem támogatja sem kutya, sem macska tartását egy társasházban, annak ellenére, hogy ő gyermekkorában sok állattal élt együtt kertes házuknál, és kisgyermeke is szeretne.

Egy másik lakó szerint kutyát és macskát lehetne tartani, de például nyestet vagy patkányt nem, ami viszont az utóbbi időben népszerű hobbiállat lett Magyarországon. Talán amiatt, hogy a patkány például igen idomítható, akár még névre is hallgat – ezt már egy patkánytenyésztő mondta el.

Ha hangos a szomszéd kutyája, eljárás indulhat a szomszéd ellen

Bék Ágnes, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesületének elnöke a műsorban úgy fogalmazott, hogy extrém esetek is előfordulnak, ha társasházi állattartásról van szó – itt megemlítette annak a nőnek az esetét, aki kislányával 35 négyzetméteres lakásban élt, ahol hat kiskutyát tartottak addig, amíg az állatvédők segített nekik. Hétköznapibb, gyakrabban előforduló problémának látja a lépcsőházakban visszahangzó kutyaugatást, hiszen a kutyának alaptulajdonsága, hogyha nincs otthon a gazda, akkor védi a területét, és ugat minden zajra. Nem a kutyatartás ellen van – hangsúlyozta Bék Ágnes, aki szerint azonban a tulajdonos felelőssége az, hogy megvizsgálja, valóban jó helyen van-e a kutya.

Szerinte már akkor, amikor valaki ingatlant vesz egy társasházban, tudnia kell az adott társasházzal kapcsolatban, hogy milyen állatot tarthat és milyet nem, és ha tart, akkor a tartásra milyen előírások vonatkoznak. Mint hozzátette, a legnagyobb arányban nem is derül ki, hogy milyen állatokat tartanak egy társasházban, ugyanis a legtöbb esetben erre csak akkor derül fény, ha baj történik, mert valaki felelőtlenül tartja az állatot.

Ugyan nem szorosan tartozott a témához, de Bék Ágnes kitért a galambok etetésére: szerinte nem szabad ezt megtenni. Később elhangzott: a kóbor állatok etetésétől a bíróság eltilthatja a tulajdonostársat.

Nem szabhatja meg a társasház, ki mit tarthat

Izsák Orsolya társasházi jogász a műsorban elmondta: az 1998. évi, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény, valamint egy 2010-es kormányrendelet szabályozza, hogy milyen – főleg egzotikus – állatfajtákat nem lehet (társasházi) lakásban tartani, ilyenek például a szögletes gőtefélék, valamint a koreai hasadékszalamandrák.

Abban az esetben, hogyha a szomszédok nem tartják helyénvalónak egyes állatok tartását, akkor a jogszabály lehetővé teszik nekik a bejelentést, azonban ha ugyanezek a jogszabályok nem tiltják a tartásukat, akkor tulajdonképpen törvényi akadálya nem lesz az adott állat lakásban való tartásának – fejtette ki a jogász. Ez természetesen nem vonatkozik a tenyésztésre, azt lakásban tiltja a törvény, mint ahogy a hangos kutyaugatás is szankcionálható akár birtokvédelmi eljárással is.

Azonban – fűzte tovább egy kígyós eset kapcsán – egy 2016-os fővárosi törvényszéki, valamint alkotmánybírósági döntés nyomán a társasházak a szervezeti és működési szabályzatukban (SZMSZ) nem köthetik ki az állattartás szabályait az egyes tulajdoni hányadokban, csak a közös tulajdoni részeken szabályozhatják azt SZMSZ-szinten.

Bíró József, a Díszállat-kereskedők és -távforgalmazók Országos Egyesületének elnöke, a műsorszám harmadik vendége elmondta: főszabály, hogy az állatkereskedések kiskorúaknak nem adhatnak el élő állatot, egzotikus állatok tartására a különleges kivételek mellett bizonyos életfeltételek biztosítása mellett kerülhet sor, de a kereskedőnek egyéb jogosítványai ezenfelül nincsenek arra nézve, hogy megszabja, ki hol mit tarthat. Hozzátette: Magyarországon az egzotikus állattartók aránya alig éri el az 1 százalékot, tehát elmondható, nem kell attól félni, hogy sok, lakásban tartott leguánnal találkozhat az ember.

Az üzletekben egyébként minden eladott állathoz „használati utasítás” jár – fogalmazott.

Mint elmondta: hiába akar valaki delfint tartani, jogszabályi háttér miatt ez sosem fog megvalósulni, és az időnként divatba jött egzotikus állatok tartását is folyamatosan szabályozzák a törvényalkotók, igaz, általában utólag – itt említette a törpekenguru esetét, amely egy-két évig nagyon népszerű volt, de egy jogszabályváltozás már állatkerti körülmények biztosítása mellett engedélyezi a tartását.

Forrás. hirado.hu