Gingrich: A holdbázis lehetne az USA új tagállama

A felvetésről kialakult vitában Gingrich szakmailag felkészültebbnek mutatkozott Romney-nál: a jelek szerint tisztában van vele, hogy milyen feltételek szükségesek egy állandó holdbázis építéséhez. Romney – aki úgy tűnik, az akadémikusokkal, az ipar és a hadsereg prominenseivel is tárgyalt, csak a NASA-val nem – szerint a projekt költsége több százmilliárd dollárra rúgna. Gingrich szerint ezzel szemben a kolónia 2020-ra felépülhetne, és a beruházás nagyságrendekkel kevesebbe kerülne, mivel a jelenleg is rendszerben álló Atlas-V rakéták alkalmasak lennének a holdutazásra.

Noha vannak olyan űrprojektek – például a Nemzetközi Űrállomás –, amelyeknek a költségvetése csakugyan százmilliárdos nagyságrendű, egy holdutazás valószínűleg nem róna ekkora terhet a költségvetésre. Gingrich elsősorban a közszféra és a magánjellegű kezdeményezések összefogását sürgeti, szerinte ha a kereskedelemben is hozzáférhető technológiákat párosítanák a NASA szakértelmével, az gyümölcsöző végeredményt hozhatna.

Gingrich az X-Prize-hoz hasonló díjazási rendszert említett, mivel úgy véli, hogy az ötvenmillió dolláros díjak sokakat inspirálnának innovatív technológiák fejlesztésére, ez pedig a NASA válláról venné le a pénzügyi terheket. Gingrich ambiciózusnak tartja az elképzeléseit – szerinte ez lenne a legnagyobb volumenű űrprojekt John F. Kennedy 1961-es elnöksége, és a holdralépés óta.

Holdjáró Kft.

A NASA projektterveit – pontosabban azok költségvetését és ütemezését – sokan átgondolatlannak tartják. Több tudományos cikkben is megemlítették, hogy a NASA missziói ésszerűtlenek és sokszor átütemezésre szorulnak. Ez nemcsak a közvélemény hangulatát befolyásolja, hanem az űrügynökség hitelességét is rombolja a szakértők szemében. A NASA költségvetésére ezek az események egyértelműen negatív hatást gyakorolnak. Az amerikai űrügynökség leginkább a hidegháború idején brillírozott, amikor a hadiiparban nem létezett költségvetési plafon, és minden támogatást megkaptak a kormánytól. Az évtizedek alatt felgyülemlett szakértelmet viszont senki nem vitathatja el tőlük.

A magánszféra bevonása az űrkutatásba az új évtizedben számos ígéretes eredményt szülhet. Az innovatív kezdeményezések – amelyek többnyire informatikai guruktól származnak – képes lehet hathatós segítséget nyújtani a NASA-nak. Ahogy Gingrich is rámutatott, a tömeggyártás mindenkinek hozzáférhetővé tette a korábban hadititokként használt technológiákat, ez pedig képes lehet előremozdítani az űrtechnika fejlődését. Az önálló innovatív megoldásokban is van potenciál: lehet, hogy a magáncégek másodszor is feltalálják a kereket, de lehet, hogy a végén még kerekebb lesz, és egyébként sem közpénzből finanszírozzák.

Kérdéses azonban, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az amerikai adófizetők szívesen finanszíroznának-e egy olyan projektet, ami nem azt tükrözi, hogy ők maguk profitálhatnának belőle. Az állandó holdbázishoz hasonló látszat-sikerek inkább Kínára jellemzőek, mivel ők rendelkeznek azzal a pénzügyi és politikai háttérrel, ami garantálja, hogy ne kelljen figyelembe venniük a választók igényeit. Nem véletlen, hogy Kína hosszabb távú tervei között szerepel a Hold meghódítása.

A világűr mindenkié

Egy holdbázis létesítése nem jelentene megoldhatatlan kihívást. A NASA jelenleg is tárgyal Oroszországgal és az Európai Űrügynökséggel egy állandó bázis létesítéséről. Ez azonban közös projekt lenne, Gingrich pedig határozottan a NASA és az amerikai magáncégek együttműködéséről beszélt.

Ez azonban, még ha elméletileg lehetséges is lenne, jogilag már nem. Az 1967-es Outer Space Treaty (Világűr Szerződés) – amelyet az USA, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió készített, azóta pedig közel száz ország írta alá – deklarálja, hogy az űr szabadon kutatható bárkinek, az államok pedig nem vonhatják szuverenitásuk alá az égitesteket. A szerződés eredetileg azért született, hogy az ellenséges nagyhatalmak ne helyezhessenek el tömegpusztító fegyvereket se az űrben, se más égitesteken. Bár a hidegháború azóta véget ért, a szerződés továbbra is érvényben van, az önálló állam létesítése pedig egyértelműen ennek a megsértése lenne.

Holdfény-szonáta

Gingrich lelkesedése az űrprojektek iránt egyébként nem újkeletű. A New York Times már korábban beszámolt arról a tervről, melynek keretében egy óriási tükörrendszert juttattak volna a világűrbe. Gingrich szerint a tükörrendszer a holdfény erejének többszörösét tükrözte volna vissza, ez pedig lehetővé tette volna, hogy az autópályákon éjszaka se kelljen használni a közvilágítást.

Forrás: index.hu