2017. október 23. hétfő, Gyöngyi
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
10°C
10°C
Felhős / 10°C
k / 10°C
sze / 9°C
Agrár
Czabarka János | 2017-09-18 07:09:43

Fontos a mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Az autóipar jelenti a magyar gazdaság gerincoszlopát, de a lelke a mezőgazdaság és az élelmiszeripar - mondta Szijjártó Péter Mélykúton, ahol letették a HunentVíziszárnyas Feldolgozó Zrt. mintegy 12,6 milliárd forint beruházással épülő új üzemének alapkövét.A beruházáshoz, amely 350 új munkahelyet hoz létre, a magyar kormány 4,4 milliárd forintos támogatást biztosít .

Fontos a mezőgazdaság és az élelmiszeripar

 

A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: az élelmiszeripar termelési értéke az első hét hónapban 1673 milliárd forintot tett ki, ami 6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Az élelmiszeripar 148 ezer 400 magyar embert foglalkoztatott, ami 5 százalékos növekedést jelent egy esztendő alatt - tette hozzá.

A miniszter kiemelte: az első fél évben a nemzetgazdasági beruházások 25 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.

A beruházás ösztönzéssel foglalkozó ügynökség (HIPA) a minden rekordot megdöntő tavalyi évnél is sokkal jobb első fél évet zárt. A vállalatok vezetőivel 47 beruházásról állapodtak meg - köztük a HunentZrt.-vel -, aminek eredményeként 8500 új munkahely jön létre Magyarországon és több mint 430 milliárd forintnyi beruházás valósulhat meg.
Szijjártó Péter elmondta: a Mélykúton megépülő üzem már a negyedik olyan élelmiszeripari beruházás az idén, amely a beruházás ösztönzéssel foglalkozó ügynökség megállapodásán nyugszik.

Beszélt arról is, hogy a Mélykúton megépülő üzemhez kapacitásban és technológiai fejlettségben is kevés hasonló kacsa vágóhíd és feldolgozó üzem van Európában.
Emlékeztetett, hogy augusztus 24-én Magyarországot újra madárinfluenzától mentes övezetté nyilvánították. Mint mondta: ez azt is jelenti, hogy a magyar kacsa-, liba- és baromfitermékek visszatérhetnek azokra a távol-keleti piacokra, ahol rendkívül kedveltek a magas minőséget képviselő hazai termékek.

Szijjártó Péter szerint, a beruházás azért is jelentős, mert nemzetközi banki szerepvállalással valósul meg. Magyarország 2014-ben lépett be újra a Nemzetközi Beruházási Bankba és a 40 millió eurós alaptőkéjével a harmadik legjelentősebb részvényesnek számít Oroszországot és Bulgáriát követően. A banknak a mélykúti az első Magyarországon megfinanszírozott beruházása, amihez 7 milliárd forintnyi hitelt biztosít.


Kiemelte: az a tény, hogy egy orosz többségi tulajdonban lévő beruházási bank nagymértékű hitellel támogat egy beruházást, világosan mutatja azt a világgazdasági tendenciát, hogy a tőke most már nemcsak nyugatról áramlik keletre, hanem keletről is nyugatra. És aki ezt nem ismeri fel, komoly gazdasági lehetőségektől fosztja meg országát - fogalmazott a miniszter.     Weiss Kurt, a HunentVíziszárnyas Feldolgozó Zrt. vezérigazgatója a zöldmezős beruházásról kijelentette: a mintegy 8,8 hektáros telken a beépített terület nagyjából 18 ezer 300 négyzetméter lesz. Az első ütemben, várhatóan 2018 októberéig felépítenek egy víziszárnyasvágóhídat, egy feldolgozó üzemet, egy hűtő- és fagyasztóházat, valamint egy szennyvíztelepet. A teljes beruházás második üteme várhatóan 2019 év végére fejeződik be. A vágási kapacitásról elmondta: az üzem egy tízórás műszakban 50 ezer kacsa vagy 25 ezer húsliba feldolgozására lesz alkalmas.

Bányai Gábor (Fidesz) a térség országgyűlési képviselője az eseményen hangsúlyozta: a mélykúti beruházás óriási jelentőségű a térség számára, hiszen ezen a területen 1991 és 2010 között szinte senki nem fektetett be. 2012 óta azonban már több mint 5750 új munkahely jött létre.
A nyilvános cégadatok szerint a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Zrt. (Hunent) 2016-ban 8,49 milliárd forintos értékesítési árbevételt ért el az egy évvel korábbi 9,24 milliárd forint után. A cég adózott eredménye 215 millió forint volt a 2015-ös 104 millió forintot követően.
A társaság nettó árbevételéből mintegy 37 százalékkal a belföldi, 63 százalékkal pedig az exportpiac részesedik. Az export értékesítés jelentős része az uniós országokba, ezen belül is a legnagyobb mértékben Németországba irányul. A belföldön értékesített áru zömmel a kis- és nagykereskedelmi egységeken keresztül jut el a fogyasztókhoz.

forrás:mti