2017. szeptember 19. kedd, Vilhelmina
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
18°C
16°C
Eső / 18°C
sze / 16°C
cs / 13°C
Agrár
Soós Kata | 2016-12-28 12:30:44

Évértékelő Erdős Norberttel II. rész

Erdős Norberttel, hazánk fideszes Európai Parlamenti képviselőjével, az Európai Parlament Mezőgazdaságiés Vidékfejlesztési Bizottság tagjával készített interjúnk második részében:a madárinfluenzáról, a sertéspestisről, az orosz és más államok exportkorlátozásairól és a biotermékek helyzetéről kaptunk részletes tájékoztatást Brüsszelből.

A madárinfluenza komoly állategészségügyi problémái után, szembesülnünk kell a gazdasági károkkal és az exportkorlátozásokkal. Ön Békés megyei, mennyiben tudja segíteni a megyét Brüsszelben? Hogyan fogadták és kezelik a hírt? Elkezdődött a vadászati tilalmak elrendelése is a legfontosabb madárvonulóhelyeken, az elsődleges kitörési pontokon. Hogyan értékelték a magyar hatóságok munkáját?

Az európai madárinfluenza járvány – melynek hazánk is elszenvedője – egyre több országot érint. Az utóbbi napokban Ausztria, Németország, Horvátország, Dánia, Hollandia után Olaszország és Svédország is jelezte a betegség jelenlétét vadmadárállományban, illetve baromfitelepeken. A hatósági intézkedések célja, hogy megakadályozzák az érintett telepek esetleges megfertőződését, és ezzel együttesen a járvány további terjedését. Először is a főállatorvos elrendelte Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megyékben a baromfi zártan tartását. Az előírás célja volt, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal történő érintkezés lehetősége. Azonban ez sem volt elég, így a 6 km-es védelmi és a 10 km-es megfigyelési zónák kijelölésével és az ottani állományok kiszállításának a tilalmával jelentősen korlátozta a baromfitenyésztők mozgásterét. Majd mostanáig több mint 400 ezer állat leölését rendelte el a hatóság. A járványvédelmi szempontból nem megfelelő helyen tartott háztáji baromfik levágása, létszámuk csökkentése segíti a járvány felszámolását, és megelőzheti az elhullásokat, így a gazdasági veszteséget is. Egyébként az állatok leölése miatt az érintett állattartók állami kártalanításban részesülnek. A kártalanítás a tulajdonosnak jár, aki legtöbb esetben az integrátor. Ő kapja meg a leölés kori értékét az állatoknak. A kihelyezés és a leölés idején az állatok értéke természetesen nem ugyanannyi. A leöléskor az állatok többet érnek a tartó munkája miatt. A befektetett és elveszett munka megtérítését az integrátorok a részükre kifizetett kártalanítási összegből tehetik meg. Az elmaradt haszon azonban nem kerül megtérítésre a gazdák részére.

Évértékelő Erdős Norberttel II. rész

A kártalanítás nemzeti költségvetési támogatásból megy végbe. A hatóság azonban európai uniós forrást is igénybe vesz a járványvédelmi intézkedések költséginek a részbeni fedezésére. Az uniós költségvetés harmadik, „Biztonság és uniós polgárság” című, fejezetében van egy költségvetési sor a növény- és állategészségügyi járványok és egyéb élelmiszer-biztonsági problémák kezelésére, amelyből a költségei felét fedezheti az érintett tagállami hatóság.

Más uniós tagállamok milyen intézkedéseket vezetettek be, gondolok itt az óriási tengerparti szakasszal bíró Franciaországra, de a BENELUX államok, Dánia, Lengyelország hogyan védekezik?

Ahogy említettem, gyakorlatilag már a fél EU fertőzöttnek számít, ezért az Európai Bizottság ma kiemelten foglalkozik a járvány elleni fellépéssel. Itt egységes európai uniós eljárásrend van, a fellépés minden tagállamban gyakorlatilag azonos. A fertőzés gócpontjainak az azonosítása, a védelmi és megfigyelési zónák kijelölése, a baromfi állomány zártan tartásának az elrendelése és a fertőzött egyedek leölése - ezek a lépések mindenhol egyformán mennek végbe és az adott tagállami élelmiszer-biztonsági hatóságok által irányítottak. A Bizottság pedig szorgosan gyűjti és elemzi az információt minden egyes ilyen lépésről.

Az előzőekben még csak a madárinfluenzáról beszéltem. Az EU-t, azon belül is Lengyelországot és a balti államokat azonban az afrikai sertéspestis, valamint Olaszországot és Franciaországot a xylellafastidiosa növényi károsító is sújtja, tehát elég magasak az igények. A jelenlegi adatok szerint idén már 261,9 millió eurót fizetett ki az EU a tagállami élelmiszer-biztonsági hatóságoknak járványvédelmi célra, míg a lekötés összege még magasabb, 264,1 millió euró. A hétéves uniós költségvetésben rendelkezésre álló összeg éves kerete ezzel nagyjából ki is merült, hiszen a hét évre rendelkezésre álló 1,89 milliárd euró nem elég az élelmiszer-biztonságra, ezt a tételt növelni kellene. Nem véletlen, hogy többször javasoltam már a növény- és állategészségügyi járványok és egyéb élelmiszer-biztonsági problémák kezelésére szolgáló költségvetési sor növelését.

Egyébként az uniós baromfitermesztést nem a járvány ingatja meg igazán, hanem a miatta, a fő célországoknak számító harmadik országok által az érintett uniós tagországok teljes baromfiexportjára kivetett behozatali tilalom. Hiába vannak izolálva ugyanis a fertőzések gócpontjai, e harmadik országok más régiókból is betiltják az importot. Nem véletlen, hogy PhilHoganagrárbiztos folyamatosan tárgyal ezekkel az országokkal, hogy csak a fertőzött régiókból tiltsák be a behozatalt, de többi helyről - amelyek a fertőzés alól teljesen mentesek - nem. Ezt hívjuk a regionalizáció elvének, amelyet szerencsére egyre több országgal sikerül elfogadtatni. Ennek köszönhető például, hogy Hongkong csak a dél-alföldi magyar importot tiltotta le, de a többi magyar régióból érkező baromfihús-szállítmányokat beengedi. Hasonlóan jár el egy másik fő célország, Dél-Korea is. Japán és a Fülöp-szigetek azonban a teljes magyar baromfi behozatalt betiltotta. Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságában egységesen a biztos mögé álltunk e kérdésben és a magunk eszközeivel próbáljuk őt segíteni ebben a küzdelemben.

Az Oroszországgal szemben bevezetett kereskedelmi korlátozásokkal kapcsolatosan milyen állásponton vannak a képviselők?

Mi az orosz embargó enyhítésében, az agrártermékeket érintő részleges feloldásában vagyunk érdekeltek. A magyar kormánnyal együtt szeretnénk elérni, hogy az uniós országok ne mindig automatikus döntést hozzanak az Oroszországot sújtó EU-s szankciók kérdésében, hanem legyen végre érdemi vita arról, mennyire érték el hatásukat a bevezetett szankciók. A nyugat-európai vezetők tehetetlensége és makacssága miatt erre egyelőre még várnunk kell.

A 2014 augusztusában bevezetett korlátozások majdnem 4,5 milliárd dollár exportkiesést okoztak a magyar gazdaságnak, a legnagyobb vesztes az agrárium és az élelmiszer-feldolgozás volt. Az EU-ban mások, főleg Lengyelország, Finnország, Dánia és a balti országok még ennél is jóval nagyobb veszteséget szenvedtek, főleg a sertéshús, valamint a tej- és tejtermékek terén. Mindezek ellenére az embargó hatásait enyhítő kormányzati intézkedések - a belső piacok megszilárdítása, új alternatív piacok építése - sikeresek voltak. Jelentősen növekedett az uniós és magyar élelmiszeripar jelenléte Dél-, és Dél-Kelet-Ázsiában, főként Japánban, Tajvanon, Szingapúrban, Koreában, Vietnamban és Thaiföldön. Elmondható, hogy mára az EU - beleértve Magyarországot - már túlhaladta az exportnak az orosz embargó előtti szintjét, mostanra tehát lényegében kilábaltunk az embargó okozta mezőgazdasági válságból.

Ennek ellenére Magyarországnak továbbra is nagyon fontos az orosz piac, a hazai cégek részt vesznek az oroszországi élelmiszeripari vásárokon, számos vállalkozás megfelelt az élelmiszer-biztonsági hatósági auditokon, így az embargó megszűnését követően azonnal el tudnak kezdeni szállítani.

Párizsban a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács vezérigazgatója,Marghescu Tamás az afrikai sertéspestis miatt megelőző programot szorgalmazott. Hogyan védekezünk most, mennyire van veszélyben a magyar sertésállomány? Szlovákia, Lengyelország milyen intézkedéseket vezetett be és Ukrajnával van-e együttműködése az Uniónak?

Az afrikai sertéspestis hazánkat szerencsére nem érinti - sőt, az a betegség Magyarországon még sohasem fordult elő, de a körülöttünk elhelyezkedő fertőzött államok, Lengyelország és Ukrajna miatt, a mi érdekünk is, hogy ez a járvány minél előbb megszűnjön egész Európában.

Egyébként miniszteri szintű konferenciát tartottak az afrikai sertéspestisről 2016. október 28-án, Varsóban. A találkozón a fertőzött és a veszélyeztetett uniós tagállamok, valamint Oroszország, Ukrajna és Moldávia képviselői közösen értékelték az aktuális járványhelyzetet és a legfrissebb tudományos eredményeket. A tanácskozás a betegség terjedésében kiemelt kockázatként értékelte többek között a vaddisznók közvetítő szerepét és az illegális sertésszállításokat. Jelentős eredmény, hogy az Európai Bizottság a tagállamok által végrehajtott védekezési programok pénzügyi támogatásának növelését tervezi.A konferencia következtetései között kiemelt kockázatként szerepel a vaddisznók közvetítő szerepe, a sertéstartó gazdaságok nem megfelelő járványvédelme, ezáltal az emberek közvetlen felelőssége, valamint az illegális sertésszállítások, melyek kulcsszerepet játszanak a betegség terjesztésében.VytenisAndriukaitis, az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztosa hangsúlyozta, a betegség felszámolásához és a továbbterjedés megakadályozásához regionális együttműködésre van szükség. A Bizottság tervei között szerepel a tagállamok által végrehajtott védekezési programok pénzügyi támogatásának növelése.

A sertéseket érintő, súlyos gazdasági károkat okozó betegség az Európai Unió több tagállamában és számos szomszédos, ún. harmadik országban is jelen van. Ukrajnából hazánkhoz egyre közelebb jelentenek eseteket. A vírus Magyarországra történő behurcolásának megakadályozása érdekében korábban bevezetett intézkedések, például a személyes poggyászok fokozott ellenőrzése az ukrán határon, továbbra is érvényesek. Kulcsfontosságú azonban az állattartók, a vadászok és a vásárlók fokozott figyelme is a betegséggel szembeni hatékony és gyors fellépés érdekében.

A sertéspestis egyébként a legnagyobb kárt az uniós sertés-exportban érte el. Ugyanis több harmadik ország, különösen Oroszország, az egész EU területéről betiltotta a sertéshús importját, olyan országokból is, ahol a sertéspestis még sohasem fordult elő. Ezzel millió eurós veszteséget okozott az uniós gazdáknak. Említettem már, teljes mellszélességgel támogatjuk az uniós agrárbiztostregionalizációt érintő törekvéseiben és az ezt népszerűsítő nemzetközi tárgyalásain.

Kevés szó esik a biotermékekről, ezzel kapcsolatosan mi az uniós álláspont? Hogyan és milyen reklámtevékenységekkel sikerült a németeknek és az osztrákoknak megnyerni a vásárlókat?

Az ökológiai gazdálkodásról szóló európai uniós jogszabály-javaslat kapcsán már egy éve folynak az egyeztetőbizottsági tárgyalások az Európai Parlament és az Agrárminiszterek tanácsa között, amelyet az Európai Bizottság aktívan segít. Úgy tűnik, hogy a társjogalkotók továbbra is eltérő álláspontokat fogalmaztak meg a csomaggal kapcsolatban, különös tekintettel a szermaradékokra vonatkozó határérték, a zárt termesztő berendezésekben a talajhoz kötött termesztéstől való eltérés és a vetőmagokra vonatkozó szabályozás vonatkozásában. Egy december közepi tájékoztatón beszámoltak arról, hogy a Tanács nem tudja támogatni az eddig kialakított kompromisszumos szöveget, így az első olvasat lezártnak tekinthető. A jövő félévben a Tanácsot vezető máltai elnökség alatt folytatódnak majd a tárgyalások. Remélem, jövő nyárra megszületik majd a politikai megállapodás az EP és a Tanács között. Ez mind a magyar, mind a többi uniós bio-termelő érdeke.

A viták kereszttüzében álló kérdések közül engem egy érint, hiszen az én parlamenti módosító indítványom által sikerrel benyújtott egyik javaslaton is megy a vita. Ez pedig a csirkék csőre állategészségügyi célú kurtítása. A biocsirkéknél a zöld parlamenti jelentéstevő, Martin Hausling és a többi baloldali képviselő állatjóléti okokból ezt betiltaná. Ez azért lenne baj, mert a csirkék kiskorukban, nyilván a kevés hely miatt, össze-vissza csipkedik egymást, így sok seb keletkezik, amelyek könnyen elfertőződhetnek. Ezért kell a csirkék csőrének a hegyes részét levágni. El kellene kerülni az állategészségügyi kockázatokat, s ezért kell a csirkék csőrének a hegyes részét levágni. Nekem a kérdés kimenetele kiemelten fontos lesz tehát.

Végezetül, mikor érkezett Magyarországra és Békéscsabán töltötte-e a karácsonyt?

Bár a munka, az európai parlamenti képviselőség Brüsszelhez és Strasbourghoz kötött, azért nagyjából kéthetente hazajártunk. Ez pár hónapja, a kisfiam születésével megváltozott, több időt töltünk odakint. Új albérletbe költöztünk, melyet folyamatosan csinosítgatunk, sok időnket töltjük itt. karácsonyra természetesen hazajöttünk, de erre csak az utolsó pillanatban tudtunk csak sort keríteni, hiszen a kislányom, Laura belgiumi iskolája csak két nappal karácsony előtt ért véget. Egyébként sokat segített, hogy kivihettük Békést Brüsszelbe, a régi bútoraink már itt vannak velünk. Úgy gondolom, kezdünk mindannyian beleszokni a mindennapokba. Ugyanakkor a honvágy persze állandó.

Forrás: Szilágyi Bay Péter

mezőgazdasági szakújságíró