2018. január 21. vasárnap, Ágnes
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
2°C
0°C
Felhős / 2°C
h / 0°C
k / -1°C
Rádió 7 hírei
Tudósító | 2018-01-08 22:01:04

Eretnek gondolat volt a vérkeringés elmélete

Testünk működésének alapelveivel ma már mindenki tisztában van. A vérkeringés elmélete is kézenfekvő és ismert mindenki előtt, ez ma már az alapműveltség része. De nem volt ez mindig így. A vérkeringés felfedezéséről mesélt dr. Ciortea Péter aneszteziológus belgyógyász Épkézláb című magazinunkban.

Eretnek gondolat volt a vérkeringés elmélete

Az emberi test működése már az ókori tudósokat is lenyűgözte és foglalkoztatta, s a maguk módszereivel próbálták megfejteni minden titkát. Persze voltak tévedéseik. Például a római Claudius Galenus, Marcus Aurelius orvosa még úgy gondolta, az ember erejét három rendszer határozza meg: az agyban székelő érzékelő és racionális erő, mely az idegrendszeren át a test minden részébe eljut; a májban termelődő tápláló erő, amely a vénákon keresztül táplálja a szerveinket; és a szívben termelődő vitális erő, amelyet az artériák szállítanak. A szív szerepéről pedig azt gondolta, egyrészt beszívja a vénákból a tápláló vért és elemészti azt, másrészt pedig vitális vért termel. Ez az ő korában, az I. és II. évszázadban teljesen elfogadható is volt. Ma már tudjuk, hogy téves volt az elmélete, mégis, több mint másfél évezreden át tartotta magát.

Csupán az 1600-as évek elején állt elő William Harvey a saját – boncolásokon, vizsgálatokon (és nem egyszerű spekuláción) alapuló elméletével. Ő volt az, aki 1628-ban megjelent tanulmányában rámutatott, hogy az artériák a szív dobbanásaival összhangban működnek, és valójában vért szállítanak. Ma őt tartjuk a vérkeringés elméletének megalapozójának. Tanulmányát azonban a kortársak közül sokan visszautasították. Ellenzői azt mondták: "Még ha van is keringés, teljesen érdektelen, hiszen a betegek eddig is meggyógyultak, anélkül, hogy tudtunk volna róla."

William Harvey előtt azonban már a XIII. században egy arab orvos, Ibn an-Nafisz is megfogalmazta a saját elméletét a vérkeringésről, mely igen közel állt az igazsághoz, csakhogy az ő írásai nem jutottak el Európáig, a spanyol Szervét Mihályt (valódi nevén Miguel Serveto) eretneknek bélyegezték a XVI. században, pedig ő vetette fel a szív és tüdő közti kisvérkör elméletét. Nézetei miatt az egyház vezetői máglyahalálra ítélték. Pedig a kisvérkör felfedezése hatalmas előrelépés volt az emberi test vérkeringési rendszerének földerítése felé vezető úton.

Eretnek gondolat volt a vérkeringés elmélete

Ma már nem csak a vérkeringéssel vagyunk tisztában, de a mikroszkópok használata, új utat nyitott a tudósok előtt, s ma már azt is tudjuk, milyen alkotó elemei vannak a vérnek, sőt azt is, hogy az érfal belső rétegét endothelium borítja, mely igen bonyolult szerepet tölt be testünk, szerveink védelmében.

Testünk csodájának végső felfedezése még nagyon messze van, hisz bár egyre többet tudunk, mindig akadnak újabb és újabb fölfedezések, a teljes tudásnak pedig talán sosem lehetünk birtokában. De minél több az ismeretünk, annál könnyebben, és annál hatékonyabban lehet gyógyítani az érrendszerrel összefüggő betegségeket is.

Kiskata