2017. november 24. péntek, Emma
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
5°C
8°C
Köd / 5°C
szo / 8°C
v / 6°C
Regionális Hírek
Kokovai Péter | 2013-04-16 17:21:50

Emlékezni és emlékeztetni kell a magyar tragédiára

1944 elején még úgy tűnhetett, hogy az ország és vele a megközelítőleg 800 ezres zsidó közösség az elszenvedett súlyos veszteségek ellenére viszonylagos épségben vészelheti át a háborút, 1944. március 19-én azonban a német hadsereg megszállta Magyarországot, hogy az ingadozó szövetséges további háborús szerepvállalását biztosítsa – mondta dr. Kószó Péter alpolgármester a Holokauszt Áldozatainak Magyarországi Emléknapján, április 16-án délben a hódmezővásárhelyi Zsinagógánál tartott megemlékezésen.

Emlékezni és emlékeztetni kell a magyar tragédiára

A magyarországi holokauszt egyedisége annak időzítésében és intenzitásában rejlik – emelte ki az alpolgármester. Dr. Kószó Péter elmondta, Hódmezővásárhelyről 737 főt szállítottak a szegedi gyűjtőtáborba, a deportáltak közül 374-en haltak mártírhalált, a munkaszolgálat áldozatainak száma 96 fő. Szólt azokról az embermentőkről, akik nem egyszer életük kockáztatásával vállaltak szolidaritást a magyar zsidósággal. „El szeretnénk érni, hogy az életmentők erkölcsi helytállása a mai fiatal korosztály számára példaértékű legyen. Hódmezővásárhely ebben a folyamatban elkötelezett” – fogalmazott az alpolgármester, hozzátéve, a városban - az országban példátlan módon – a magyar tragédia emlékhelyen, autentikus környezetben tanulják a vészkorszakot az iskolások.

Az Internet, köszönhetően a könnyű hozzáférésnek, a névtelenségnek és a feltételezett hitelességnek, mára a holokauszt-tagadás fontos csatornájává vált. Fiataljaink egyre inkább ki vannak téve ezeknek a véleményeknek, gondolatoknak azáltal, hogy egyre nő azoknak a weblapoknak a száma, amelyeket felhasználnak arra, hogy ezeket a gyűlölettel teli üzeneteket terjesszék – figyelmeztetett Mario Silva, a 31 ország alkotta Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség soros kanadai elnöke.

Dr. Erdélyi Miklós, a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség ügyvezető elnöke a magyar szégyen napjának nevezte április 16-át. Kifejtette, hogy a zsidók elhurcolásához vezető folyamat már 1920-ban, Hitler hatalomra jutása előtt 16 évvel elkezdődött a Numerus clausus elfogadásával, amelyet további zsidóellenes törvény és rendelet követett. Rámutatott, 1944-ben a magyar lakosság nem csak közömbös volt, jelentős részük aktívan közreműködött a deportálásban. Erdélyi Miklós hangsúlyozta, a holokauszt nem zsidó tragédia, hanem magyar tragédia. Az emlékezés mellett az emlékeztetés fontosságát is hangsúlyozta.

A megemlékezésen verset mondott Torma Evelin, a Németh László Gimnázium diákja és egy népdalt adott elő a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskola gyermekkórusa. A megjelentek az áldozatok emlékére egy-egy követ helyeztek el a kiállítóhely párkányán.

 

A Holokauszt Emléknap hódmezővásárhelyi eseménysorozata keretében délelőtt a diákok rendhagyó történelemórákon vehettek részt a Holokauszt Múzeumban, ahol az előadók a holokauszthoz vezető utat, folyamatát, következményeit és tanulságait mutatták be.

Délután az Emlékpontban rendezték meg az „Embermentés a vészkorszak idején” című konferenciát. Blazovich Péter, a közgyűjtemény intézményvezetője bevezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy az embermentők nem akartak hősök lenni, csak azokat az értékeket képviselték, amelyeket szüleiktől, tanáraiktól tanultak. Példaként említette Karády Katalint, aki ünnepelt színésznő volt, mégis tudta hogyan kell helyesen cselekedni. Zsidó embert alkalmazott, amikor törvény tiltotta ezt, és ékszereit adta azért, hogy gyerekeket mentsen meg a biztos haláltól.

A konferencián Szőnyi Andrea, a Zachor alapítvány kuratóriumi elnöke, Oláh András Pál történész, Vincze Gábor és Mészáros Tamás, az Emlékpont történészei, Huzián Péter középiskolai tanár és Deák Andrea, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület ügyvezető titkára.

Kokovai Péter