2017. május 24. szerda, Eszter
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
22°C
13°C
Felhős / 22°C
cs / 13°C
p / 16°C
Közélet és Művelődés
Kutasi Roland | 2012-01-22 15:11:11

Először kapta meg a Bessenyei-díjat művész a kőfalon túlról

- Fontos az értékeset és az értéktelent elválasztani, és megmutatni az értéket, és a magyar kultúra napján, mi az, ami folytatásra érdemes - szögezte le Lázár János polgármester a vasárnapi díszközgyűlésen, ahol az idei Bessenyei-díjakat adták át a magyar kultúra napján.

Először kapta meg a Bessenyei-díjat művész a kőfalon túlról- Bessenyei Ferenc címer-embere Vásárhelynek, az ő titka: itt születni, itt megkapni a sikerhez szükséges impulzusokat, de ezzel a tálentummal másokat is szolgálni kell - szögezte le Lázár János. Bessenyei a város és a nemzet kultúrájának része, a magyar nyelv művelőinek egyik legjobbjaként egyetemes értékeket közvetített, így a magyar kultúrát egyetemes értékké tette.

A díjat alapító özvegy, B. Élthes Eszter és a képviselőtestület közös döntése, hogy a díjat ettől az évtől az országban olyanok is megkaphatják, akik ezt az értékközvetítést szolgálták. Így Bitskey Tibor az első, aki a kőfalon túlról kapta meg ezt a díjat, amely elismerés szól a művésznek és az embernek egyaránt.

A Fandante kamarakórus egyetemes zenei értéket közvetít - mondta a polgármester, aki hozzátette: mindenkinek kötelessége - akinek erre tálentuma van - felhívni a figyelmet erre a magyar kultúra napján, de újra kell fogalmazni a magyar kultúrát - fogalmazott Lázár János, majd így folytatta: a mi kultúránk az, ami meghatároz bennünket befelé és kifelé egyaránt, ezért a kultúrára fordított beruházások a legjobban megtérülő beruházások. S ha azt akarjuk, hogy a világ ne csak a gazdasági nehézségeinkről értesüljön, akkor a képzőművészeinkkel, néptáncunkkal juthatunk el.

Ifjabb Andrássy Gyulát idézve dr. Lázár János elmondta: ez a nemzet akkor lesz erős, ha kultúráját erősíti, és a kultúrájával kerül a más országok fölé. A fiatal művészekre fordított pénz több mint politikai pamflet: a kultúra újjászervezése értékteremtésre alkalmas eszköz, Bessenyei művészete ehhez, és a kultúra terjesztéséhez is hozzásegít.

B. Élthes Eszter, Bessenyei özvegye elmondta: férje vallotta, csak az lehet művész, aki előre megfontolt szándékkal képes alkotni, s mivel ez nézők előtt zajlik, nagy fegyelmet igényel, és mindezt egy nemes célért teszi. A színészet csapatmunka, hatás csak akkor ön létre, ha a színészek egymáshoz való viszonyai hitelesek. Bitskey Tibor a magyar filmen és színpadon is alakította azt a nemzeti hős típust, amelyet Bessenyei is képviselt.

Először kapta meg a Bessenyei-díjat művész a kőfalon túlrólBitskey Tibor és Bessenyei Ferenc bár nem játszottak egy színtársulatban. Nagyon sok közös filmet forgattak. Ezek jeleneteiből készített összeállítást tekinthették meg az ünnepség résztvevői, amelyben Bitskey Tibórról ehangzott: Síkfutó és gátfutó ifjúsági bajnok, a színészválogatott alapítója és jobbszélsője. Mérnöknek készült, de kétszeres Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas színész lett. Ő Bitskey Tibor. Orson Wellesnek, Gregory Pecknek, Sean Connerynek kölcsönözte a hangját, ő Rákóczi hadnagya, ő A kőszívű ember egyik fia, aki a két szerep közt megiszik egy Pikoló világost, hogy később Egri csillagként tündökölhessen, és hogy eljátszhassa Zrínyi öccsét, Előd vezért, A rab embert, Kis Miskát, Kreont, Vejnemöjnent, Cidet, Bánkot, Ádámot, Csongort. Ő a generációk ifjúkorát meghatározó rajzfilm, a Vuk mesélője is.


Bitskey Tibor életműve során a magyar film- és színháztörténet meghatározó alakjává vált, aki olyan korszakalkotó rendezőkkel dolgozhatott együtt mint Bán Frigyes, Máriássy Félix, Keleti Márton, Fábri Zoltán, Herskó János, Várkonyi Zoltán, Makk Károly, Mészáros Márta. Megszámlálhatatlan színpadi és filmes szerepet tudhat maga mögött, nemzedékek számára ő a romantikus magyar hős, vagy éppen a szívtipró sármőr. Voltak, akik operaénekest akartak belőle csinálni, hiszen hangja két és fél oktávos volt, de nem adta fel a színészi pályát. Romantikus alkat lévén nem esett nehezére a lánglelkű hősök megformálása, vonzó megjelenése, jellegzetes orgánuma a legendák szerint női szívek ezreit dobogtatta meg, akiktől zsákszámra kapta a rajongóleveleket. Dolgozott a Thália, illetve az Arizona Színház vezető művészeként, 1984-től érdemes művész, 2000-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Szerepei, előadásai száma felsorolhatatlan, jelenleg is aktív, a Szolnoki Szigligeti Színház társulatának tagja.

Bitskey Tibor életművével a magyar nyelv ápolásáért és a magyar kultúra megtartásáért tett megfizethetetlen szolgálatot. Magyarország művészeti életében nyújtott kimagasló tevékenységének köszönhetően a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat megérdemelten kapja. Színésztársával, Bessenyei Ferenccel pályájuk többször is keresztezte egymást, mely lehetővé tette, hogy a közönség számára felejthetetlen jelenetek, a két színész között pedig kiváló szakmai kapcsolat jöhessen létre.

Először kapta meg a Bessenyei-díjat művész a kőfalon túlrólBitskey Tiborról elmondott gondolatai között dr. Kószó Péter úgy fogalmazott: egy színész, amikor elvállal egy szerepet, a karakter megformálása során a leírtakhoz hozzátesz valamit magából, átengedi saját belső lelkivilágán, melynek az eredménye az előadáskor egy új produktum, egy addig sosem látott új művészi teljesítmény lesz. Akkor, amikor egy színész ezt megvalósítja, és a dráma szövegkönyvében, vagy a forgatókönyvben leírt betűket élővé, láthatóvá, hallhatóvá, érezhetővé teszi, amikor hozzáadja a szerephez saját magát, érzéseit, amikor átengedi magán, megformálja, akkor egy nagyon fontos közvetítő szerepet tölt be, és ekkor létrejön maga a művészi folyamat, amely megszólítja a közönséget. És ez a kultúra szempontjából alapvető fontosságú, mert ha egy művészi teljesítmény nem tudja elérni közönségét, akkor ott valami félresiklott: vagy a művészi szándék, vagy a befogadói réteg elvárásai, vagy a kommunikációs csatorna nem felel meg ahhoz, hogy az esztétikai tapasztalat létrejöjjön.

Dr. Kószó Péter hozzátette: Bessenyei Ferencet és Bitskey Tibort egyaránt az teszi kiváló színésszé, hogy egy általuk eljátszott szerepből a karakter mögül felsejlik, és kiérezhető az az egyedi hangvétel, az egyedi megszólalásmód, egy-egy szemvillanás, egy-egy félmosoly, ami páratlan élménnyel tölti el a nézőt, amely megragadja és nem ereszti a közönség figyelmét vagy rokonszenvét. Egyszóval: kiérezhető belőle a stílus. Nyugodt szívvel állítható, hogy létezik Bessenyei-stílus, és létezik Bitskey-sítlus is.

A Bessenyei-díjat Lázár János polgármester és B. Élthes Eszter adták át Bitskey Tibornak, aki hálásan mondott köszönetet az elismerésért, kijelentve: Vásárhely példamutatóan pártolja a kultúrát, és nagyra értékelte a polgármester ezirányú tevékenységét is.

Először kapta meg a Bessenyei-díjat művész a kőfalon túlrólA csoportos díjat elnyert Fandante Kamarakórusról Almási István alpolgármester elmondta: a 2000-es megalakulása óta Hódmezővásárhely közművelődésének fontos pillére, fellépéseivel jelentős szerepet vállal a helyi ének- és zenekultúra ápolásában, fejlesztésében. Az önkormányzati rendezvények rendszeres szereplője, de szívesen vállal fellépést intézmények, társadalmi és civil szervezetek felkérésére is. A csoport a magyar és a helyi zenei hagyományok ápolásában, a zenekedvelő fiatalok támogatásában, a kóruskultúra gondozásában példaértékű tevékenységet fejt ki, koncertjeik valódi értékeket közvetítenek, akárcsak Városi Vegyeskarral közös fellépéseik.

A kórus az a'capella kamaraénekléssel olyan hagyományt folytat, amely az európai vokális zenekultúra egyik legértékesebb vonulata, az egyházi jelleg mellett a reneszánszkor óta a világi társas éneklés klasszikus műfaja is. Ezenkívül a csoport repertoárjában megtalálható a gospel, a spirituálé, a kamarakórusra írt klasszikus és kortárs zeneművek széles skálája is.

A kórus tagjai igyekeznek mindig valami újdonsággal meglepni közönségüket, igényes műsorválasztásuk és színvonalas előadásmódjuk kivétel nélkül magával ragadja a hallgatóságot. Mivel fontosnak tartják Hódmezővásárhely gazdag zenei hagyományainak ápolását, rendszeresen énekelnek vásárhelyi zeneszerzőktől származó műveket, a közkedvelt népdalok mellett a vásárhelyi zenepedagógus Steiner Béla és Búza András kompozícióit. Emellett belföldi és külföldi fellépésekkel, egyedi hangzásukkal számos hazai és nemzetközi seregszemlén bizonyították tehetségüket és felkészültségüket, mellyel jelentős kultúraközvetítő szerepet töltenek be, és a város zenei nagykövetének tekinthetők. Fontosnak tartják a magyar klasszikusok, Kodály, Bárdos és a kortárs zeneszerzők, Udvardy, Kocsár, Orbán műveinek stílusos, átgondoltan színpadra vitt előadását.

A zenei erények mellett kiemelendő, hogy a kórus tagjai nem hivatásos énekesek, így a Fandante a szó klasszikus értelmében amatőr művészeti csoportként, kedvtelésből, a tagok szabad idejének feláldozásával működik, hiszen a rendszeres próbák vállalása nem kis feladatot jelent a mai világban, ahol egyre kevesebben szoríthatnak időt amatőr művészeti csoportokban való munkálkodásra. Elmondhatjuk, hogy a Fandante valóban a tagok öröménekléséből jött létre, ezt bizonyítja a kórus szójátékkal alkotott elnevezése is, amelyben az andante (mérsékelten, lassacskán) olasz zenei utasítás az angol fan szóval (rajongó, kedvelő) keveredik. Ennek ellenére városunkat és hazánkat több jelentős eseményen is sikerrel képviselték, 2004-ben egy walesi, 2009-ben pedig egy olaszországi zenei fesztiválon arattak nagy sikert.

A Fandante példája révén az amatőr művészeti közösségek jelentősége is megkérdőjelezhetetlenné válik, a kórus tagjainak kitartása, hozzáállása és magas szakmai tudása sok hasonló művészeti csoport számára mintát jelenthet. A kamarakórus stílusosan dallal köszönte meg az elismerést.

Arnay