2018. január 24. szerda, Timót
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
-6°C
-3°C
Felhős / -6°C
cs / -3°C
p / -0°C
Regionális Hírek
Soós Kata | 2017-12-15 12:56:19

Elkészült Csongrád megye TOP100-as kiadványa

Megújult formában jelent meg idén a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK)„Top 100 – Csongrád megye gazdasága 2017” című kiadványa, amelyet ezúttal a Délmagyarországot kiadó Lapcom Zrt. közreműködésével adott ki a gazdasági önkormányzat. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága, valamint a Központi Statisztikai Hivatal által készített elemzések mellett újdonságként interjúk, riportok gazdagítják a kiadványt.

Elkészült Csongrád megye TOP100-as kiadványa

Köszöntőjében Nemesi Pál, a kamara elnöke kifejtette, a megye fejlődési üteme szerényebb, mint az országos adat, a GDP-t tekintve nyílik az olló. Ezért cégek külön-külön kifejtett erőfeszítéseit, egyéni teljesítményeket minél jobban össze kellene hangolni, ezeket egy irányba „állítani”. Kérdés, mit tud ezen segíteni a kamara? – tette fel a kérdést a gazdasági önkormányzat vezetője, melyet megválaszolva elmondta, hogy készül a megye gazdasági jövőképét felvázoló kamarai szakmai anyag, ami egy formálódó módszertan és nem akarja megmondani felülről a biztos megoldást. Hozzátette: ezzel együtt kellenek az ágazati példaképek, hogy ne a lemaradó régióban emlegessék a megyét és gazdaságát. Szerinte ugyanakkor jobban ki kell használni a Szegedi Tudományegyetemben rejlő tudáspotenciált is.

Gombár Gabriella, a kiadványt a kamarával együttműködve elkészítő Délmagyarország Kiadó kereskedelmi vezetője a rendezvényen kiemelte: mivel minden évben megjelenő kiadványról van szó, már ismerik, olvassák, sőt évek óta használják is azt. Ezért 2017-ben azt a célt tűzték ki a CSMKIK-kel közösen, hogy az adatok mellett egy kicsit színesebbé, érdekesebbé, magazinosabbá tegyék a TOP 100-at. Ennek érdekében került bele néhány interjú a kamara vezetőivel, valamint a Csongrád megye gazdasági életében meghatározó szereplőként ismert vállalkozások vezetőivel.

Elkészült Csongrád megye TOP100-as kiadványa

Az eseményen dr. Makó András, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának vezetője Csongrád megye gazdaságáról, Dobsa Tamás alezredes, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóságának vám- és pénzügyőri igazgató helyettese a vámszakmai tevékenységekről, míg Kocsis-Nagy Zsolt, a KSH statisztikai Magyarország és Csongrád megye gazdasági és munkaerőpiaci helyzetéről tartott előadást..

A megye gazdasága a számok tükrében

A megye elmúlt évi gazdasági teljesítményének elemzése egyrészt az adóhivatalhoz beérkezett társasági adóbevallások számadatain, másrészt a Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtésén alapszik. A megyei top 100 vállalkozás listája az adóhivatal társasági bevallás adatai alapján került összeállításra, melybe 2016-ban is 2,2 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel lehetett bekerülni.

Nettó árbevétel - közel kétharmada a top100 vállalkozásnál

A Csongrád megyei székhelyű, kettős könyvvitelt vezető vállalkozások nettó árbevétele 2016-ban 300 milliárd forintot meghaladóan, 15,8 %-kal emelkedett az előző évhez képest. A növekedés a top100  vállalkozásnak köszönhető, náluk közel 500 milliárd forinttal - 48,3 %-kal - több árbevétel keletkezett, míg a megye többi vállalkozása 17,7 %-kal teljesített kevesebbet.

Az árbevétel nemzetgazdasági ágak közötti megoszlásában a kereskedelem, gépjárműjavítás kiugró teljesítménye következtében lényegi változások történtek. A vezető nemzetgazdasági ág szerepét a feldolgozóipartól átvette a kereskedelem, gépjárműjavítás, a közel 500 milliárd forintos növekedés következtében részaránya 29,1 százalékról 45,5 százalékra emelkedett.

A második helyre szoruló feldolgozóipar részaránya 29,7 százalékról 26,3 százalékra csökkent. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ág megtartotta harmadik helyét, részaránya viszont 7,1 százalékra fogyatkozott.

Export árbevétel – 80 százaléka a top100 vállalkozásnál

A nettó árbevétel kevesebb, mint egyötödét az export teszi ki, melynek nagyságrendje 2016-ban ugyan nem változott, de a megye gazdasági eredményeiben továbbra is meghatározó szerepet játszik. Csongrád megye export árbevételének háromnegyede egyetlen nemzetgazdasági ág, a feldolgozóipar teljesítménye. A második legnagyobb részarányú nemzetgazdasági ág a kereskedelem, gépjárműjavítás ág. Az áfabevallás tárgyi eszköz beszerzés sora alapján lehet képet kapni a beruházásokról. 2016-ban Csongrád megye gazdálkodóinak összes tárgyi eszköz beszerzése 11,2 milliárd forinttal volt alacsonyabb a megelőző évi összegnél.

Saját tőke – jegyzett tőke

Csongrád megyében a saját tőke értéke 2016-ban 1034,7 milliárd forint. A saját tőke 55 százalékát, a jegyzett tőke több mint kétharmadát a top100 vállalkozás adta. Csongrád megyében a jegyzett tőke több mint fele belföldi társaság tulajdona, negyede külföldi tulajdon, hatoda belföldi magánszemély tulajdona.

Átlagos állományi létszám - közel egyharmada a top100 vállalkozásnál

Az átlagos állományi létszám egyharmada a feldolgozóiparban található és 1028 fővel gyarapodott az itt foglalkoztatottak száma. Szintén bővült 620 fővel a kereskedelem, gépjárműjavításban alkalmazottak száma, így csaknem egyötödnyi részaránnyal a második legnagyobb foglalkoztató nemzetgazdasági ág. A harmadik, 7,1 százalékot képviselő építőiparban viszont csökkent az átlagos állományi létszám.

TOP 100 vállalkozás

A megye árbevételének közel kétharmadát – az előző évi 60 %-kal szemben - a top 100 vállalkozás teljesítette, továbbra is nekik köszönhető a megyei árbevétel-növekmény. A vezető nemzetgazdasági ágakban meghatározó szerepet tölt be a top100  vállalkozás: a kereskedelem árbevételének közel 70 százaléka, a feldolgozóipar árbevételének majdnem 80 százaléka, valamint a villamosenergia-ipar árbevétele szinte teljes egészében tőlük származik.

A top 100 vállalkozás a megye exportjának továbbra is közel 80 százalékát adja, de ennek mértéke nem érte el az előző évit. A feldolgozóiparon belül a top100 vállalkozás export árbevétele 90,5 százalékos.

Ez a vállalkozói kör jelentős szerepet tölt be a megyei foglalkoztatásban is. A top100 vállalkozás az átlagos állományi létszám közel harmadát tudhatja magáénak, miközben 1393 fővel növelte alkalmazottainak számát 2016-ban. A top100 vállalkozás a feldolgozóiparban foglalkoztatottak közel 60 százalékának, a kereskedelem, gépjárműjavításban foglalkoztatottak negyedének ad munkát.

Mind a Top 100, mind a megye összes vállalkozása esetében továbbra is jellemző a Szegedi járás kiemelkedő dominanciája, hiszen a társas vállalkozások közel kétharmada itt működik, ebből 60 top 100-as cég. A nettó árbevétel tekintetében is a Szegedi járás vezet, viszont az egy vállalkozásra jutó nettó árbevétel alapján a rangsor élén a Hódmezővásárhelyi járás áll, a megyei rangsort vezető vállalkozásnak köszönhetően. A megyén belül Szeged szerepe kiemelkedő a megye idegenforgalmában, itt koncentrálódott az összes vendégéjszaka 63%-a.

Export – import áruforgalom

A NAV megyei igazgatóságának vámosztálya Csongrád megye 30 legnagyobb export-, illetve import forgalmat lebonyolító vállalkozását választotta ki, valamint elemezte az általuk forgalmazott termékkört és az export-import relációkat.  (Vám szempontból exportnak, illetve importnak a harmadik - nem uniós - országba kilépő, valamint az onnan belépő áruforgalmat nevezzük.)

A megye legnagyobb exportőrei ágynemű-garnitúrák, textíliák, gumi- és műanyagipari termékek, nyers és feldolgozott sertés- és baromfitermékek, tejtermékek, gabonafélék, szaniterek, gépek, villamos ipari termékek kivitelét végzik jellemzően Szerbia, Oroszország, a Közel- és Távol-Kelet országai felé.

A top30 exportőr közé a 2015. évihez képest 4 új gazdálkodó került be. Ezen gazdálkodók tovább bővítik az exportált áruk valamint a célországok körét is. Jellemzően mosószereket, háztartási tisztítószereket exportálnak Kínába, betonipari öntősablonokat Közép-Amerikába, kacsatollat, libatollat Tajvanra, nemes nyár rönköket Szerbiába.

A megyei top30 importőr vállalkozásának jellemző árukörei: élelmiszer ízesítők, adalékanyagok, gumiipari alapanyagok, szerszámok, gépek, textiltermékek, szaniteráruk. Az áruk származási helyei Szerbia, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok és a távol-keleti országok, Japán.

A top30 importőr között 2016-ban 8 új gazdálkodót találunk. Ezen gazdálkodók jellemzően Kínából importálnak radarokat, biztonságtechnikai kamerákat, kaputelefonokat, ülésfűtést, csavarokat.

A Központi Statisztikai Hivatal elemzése alapján Csongrád megyében a legnagyobb részesedése a bruttó hozzáadott értékből a szolgáltatási ágazatoknak volt, beleértve a kereskedelmet is. Ezt követte az ipar és építőipar, majd a mezőgazdaság. A szolgáltatási szférán belül a közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás járult hozzá a legnagyobb mértékben a megye gazdasági teljesítményéhez: együttes arányuk a megye bruttó hozzáadott értékén belül 2015-ben 22%-ot tett ki.

2016-ban a megyei székhelyű szervezetek által megvalósított beruházások volumene 18%-kal visszaesett a négy évvel korábbihoz viszonyítva. 2016-ban 37%-os volt a csökkenés. A jelentős visszaesés hátterében alapvetően az áll, hogy 2015 végére az uniós támogatásból finanszírozott fejlesztések többsége befejeződött. Néhány szolgáltatási ág fejlesztésére viszont az egy évvel korábbinál több jutott. Legnagyobb mértékben az előző évi 3-szorosára a tudományos és műszaki tevékenység fejlesztési kiadásai emelkedtek, ami döntően a szegedi lézerközpont megvalósításához kapcsolódó beruházásnak köszönhető.

Külföldi tőkebefektetések

2015-ben Csongrád megyei székhellyel 405 külföldi közvetlen tőkebefektetéssel rendelkező vállalkozás működött, melyek külföldi tőkéje együttesen 321 milliárd forintot tett ki. Csongrád megyében az egy vállalkozásra jutó külföldi tőkebefektetés nagysága 16%-kal elmaradt az országostól, a dél-alföldi régió átlagát azonban 28%-kal meghaladta.

Kutatás – fejlesztés

2016-ban Csongrád megye - a megye 250 kutatóhelyén dolgozók, ezen belül a kutatók, fejlesztők száma alapján - az első helyet foglalta el a megyék rangsorában.

Csongrád megye gazdasági erejéhez képest az ország legtöbb megyéjénél többet fordít kutatás-fejlesztésre. 2015-ben erre a tevékenységre a GDP 3,56%-át fordították a megyében, e mutató alapján Csongrád a főváros és a megyék alkotta rangsor élén szerepelt. 2016-ban viszont kevesebb, mint hattizedére esett vissza egy év alatt a kutatásra fordított összeg. 2016-ban a megye kutatóhelyein felhasznált K F ráfordítások 55%-át a vállalkozásoknál, 24%-át a felsőoktatásban, 21%-át pedig a kutató-fejlesztő intézetekben és egyéb költségvetési kutatóhelyeken használták fel. A K F ráfordítások egy lakosra jutó értékét tekintve is élen jár a megyék között Csongrád.

A megye ipara

A megye gazdaságában az ipari és az építőipari tevékenység mind az országos, mind pedig a régiós átlaghoz képest kisebb szerepet játszik. A megye ipari teljesítménye 2013 óta évről évre folyamatosan nőtt, amely nagyrészt az exportpiacok bővülésének köszönhető.

A megyei székhelyű ipar termelésének legnagyobb része (45%) az élelmiszeriparból származik. A megye iparának másik meghatározó ágazata a gumi- és műanyagipar, 2016-ban az élelmiszeriparral együtt a teljes ipar kibocsátás közel háromnegyedét adta. A megye ipara kevésbé exportorientált, 2016-ban az értékesítés bevételeinek 44%-a származott külpiacokról. Ugyanezen arány országosan és Dél-Alföldön egyaránt 71%-ot ért el.

A megyében végzett építőipari termelés volumene 2010 és 2016 között a kétharmadára visszaesett, évente meglehetősen hullámzóan alakult, 2016-ban pedig több mint 40%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez utóbbi nagyrészt annak következménye, hogy a beruházási teljesítmények – elsősorban az uniós források felhasználásával megvalósított csatornahálózat fejlesztések befejeződésével – jelentősen visszaestek.

Munkaerőpiac

2016-ban kedvezően változott a népesség gazdasági aktivitása Csongrád megyében, az aktív népesség bővülése mellett a növekvő foglalkoztatottság csökkenő munkanélküliséggel párosult. A foglalkoztatottak száma 2010-hez képest 14%-kal nőtt, ugyanakkor a munkanélkülieké csaknem a felére csökkent. Mindezek eredményeként 2010 és 2016 között a foglalkoztatási arány 58,3%-ra emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig a felére, 4,4%-ra csökkent. Csongrád megye mindkét mutató tekintetében Budapest és a megyék rangsorának középmezőnyében helyezkedett el. A főváros után Csongrád megyében volt a legtöbb a felsőfokú végzettséggel rendelkező foglalkoztatottak aránya, 2016-ban 29%. Az alkalmazottak mintegy 60 %-át foglalkoztató versenyszférát 4,5%-os létszámnövekedés jellemezte, míg a költségvetési szerveknél lényegében ugyanannyian dolgoztak, mint 2015-ben. 2016-ban az alkalmazottak 4,7%-a a mezőgazdasági szektorban, 27%-a az iparban, 4,0%-a az építőiparban, míg a szolgáltatási területen a 64%-a dolgozott.

Forrás: Martonosi János