2017. augusztus 22. kedd, Menyhért
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
22°C
23°C
Tiszta / 22°C
sze / 23°C
cs / 27°C
Belföldi Hírek
Nagy Ágnes | 2014-04-21 07:31:20

Doncsev Toso: Egy bolgár vallomásai

Egy íróember számára talán a legszebb születésnapi ajándék egy új kötet. A Napkút Kiadó és Szondi György igazgató jóvoltából éppen a jeles alkalomra időzítve látott napvilágot az Egy bolgár vallomásai című remekbe szabott könyv érett versekkel, kiváló elbeszélésekkel, kisregényekkel, önéletrajzi ihletésű, történelmi esszékkel, olvasmányosan szakszerű irodalmi, képzőművészeti, politológaiai tanulmányokkal, kritikákkal.

Doncsev Toso életének első hetven évében volt budapesti bölcsészhallgató, a Bolgár Tudományos Akadémia aspiránsa, kultúrpolitikus, a Haemus című folyóirat alapító szerkesztője, a Nemzeti Etnikai Kisebbségek Kerekasztal elnöke, aki korábban a Magyarországi Bolgárok Egyesülete székházának igazgatójaként volt Magyarországon a bolgár kultúra szószólója, 2011. május óta pedig a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként vált Bulgáriában a magyar kultúra á per egyes terjesztőjévé. Ám ő mindenekelőtt mindig is író volt és lesz, aki tisztában volt azzal, hogy keresztény, polgári világnézete miatt a Kádár korszakban úgy sem publikálhatna szépíróként egy sort sem. Így ebben a minőségében 2006-ban debütált az Ica néném elátkozott boldogsága című kötettel.

Doncsev Toso: Egy bolgár vallomásai

Az Egy bolgár vallomásai Doncsev Toso breviáriuma, olvasókönyve, mely szellemi iránytűként segít eligazodni egy minőségi szempontból megkerülhetetlen életműben.  Találó a rímeltetés Márai Sándor Egy polgár vallomásai című 1934-ben, illetve 1935-ben megjelent két kötetes önéletrajzi ihletésű autopszichográfia-regényére.  Ahogy Márai vall szülővárosáról, Kassáról és a magyarsághoz, a magyar kultúrához, a trianoni országcsonkoláshoz fűződő stigmákról, a gyermekkor idilljéről, úgy kristályosodik ki Doncsev Toso breviáriumából három-négy műfaj tükörcsarnokában megsokszorozva a magyar-bolgár gyökereire egyaránt büszke alkotó ember arcképe. Doncsev Toso magyar anya, bolgár apa gyermekeként jött e világra 1944. április 8-án, Budapesten.

Doncsev Toso: Egy bolgár vallomásai

A műfajilag, nyelvileg összetett kötet esszéinek tiszta narrációjú, novellisztikus tónusa és a polgári szemléletű bolgár-magyar polgári intellektuel világos életfilozófiája kapcsolja össze az irodalomtörténeti, politológiai esszéket, a szakkritikákat a par excellence szépirodalmi művek makrokozmoszával. Az örkényi groteszk tónusában idézi föl Doncsev Toso egy régi konferencia hangulatát, amelyen a bolgár irodalom nagyhatalmú ám feledésre ítélt sematikus alkotói, Mladen Iszaev és Sztojan C Daszkalov dühöngve szembesülnek azzal, hogy kimaradtak A bolgár irodalom kistükre című Juhász Péter kötetből. Kicsit tallózva az esszék között, megtudjuk, miért tisztelik a magyarok szentként Gencso Sztoevet, a bolgár-magyar költészet és műfordítás nesztorát? Arra is választ kapunk, hogy miért tolmácsolta leghitelesebben Nagy László a bolgár líra óriásait? Azért, mert a magyar népköltészet, a magyar mítoszok olyannyira egy tőről fakadnak Nagy László költői énjével, hogy általuk a bolgár mitológiának is egyenesen a szívébe költözhetett úgy, mint ha mindig is ott lakozott volna.

Pósa Zoltán

Forrás: Eifert János