2017. augusztus 17. csütörtök, Jácint
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
29°C
32°C
Tiszta / 29°C
p / 32°C
szo / 34°C
Agrár
Soós Kata | 2017-08-11 11:51:45

Déli szomszédunknál is aszály tombol

Branislav Gulan mezőgazdasági szakértő,a Szerbiai Tudományos és Művészeti Akadémia vidékfejlesztési bizottságának tagjaszerint Szerbia három év alatt ötmilliárd dollárt veszített azért, mert nincsenek öntözőrendszerei. Az idei aszálykár meghaladja a félmilliárd eurót. A kukoricatermés 40 százalékos csökkenésével számolnak szomszédaink és a jelenlegi becslések szerint az idén országos szinten 4,4 tonna kukoricahozamra lehet számítani. Szerbia élelmezése teljesen biztosított, azonban a kivitel jelentősen csökkenhet – írta a Magyar Szó.

Déli szomszédunknál is aszály tombol

Bár a gazdák és érdekvédelmi szervezeteik már hetekkel ezelőtt megkongatták a vészharangokat, hogy az idei aszály miatt hatalmas terméskieséssel és veszteségekkel kell számolniuk mind nekik, mind az országnak, a mezőgazdasági minisztérium közölte, hogy mindez nem befolyásolja az élelmezés stabilitását.

Igaz, hogy kevesebb lesz a napraforgó- és szójatermés, ám a gazdák az idén nagyobb területet vetettek be a szóban forgó haszonnövényekkel, mint korábban, így valójában nem is lesz nagy a kiesés – áll a minisztérium közleményében. Az is kifejtették, hogy a kukoricatermésben várható kiesést az 1,3 tonnás tartalékokból pótolják. Az aszálykár mértékét csak az aktuális hőhullám elvonulása után tudják felmérni – mondták a mezőgazdasági tárca illetékesei.

VukosavSaković, a ŽitaSrbije egyesület igazgatója a kukoricatermés 40 százalékos csökkenésével számol. A jelenlegi becslések szerint az idén országos szinten 4,4 tonna kukoricahozamra lehet számítani. Tavaly ennél 3,5 millió tonnával több termett – mondta a szakértő. Ez 525 millió euró kárt jelent, tette hozzá, mondván: az húzza ki a gazdákat és mindenkit, aki érintett a mezőgazdaságban, hogy tavaly rekordmennyiségű kukorica termett, így jelenleg 1,2 tonna tartalék van a tárolókban. Szóját az idén 220 ezer hektáron vetettek a gazdák, 25 százalékkal nagyobb területen, mint tavaly, a terméskiesés pedig feltehetőleg 40 százalékos lesz – taglalta Saković, hozzátéve, hogy napraforgót nagyjából 200 ezer hektáron termeltek, a várható aszálykár pedig 10 százalékos lesz.

– Mind a gazdáknak, mind az államnak jó lenne mielőbb elfogadni a tényt, hogy a klímaváltozás réges-régen megérkezett Szerbiába, vagyis ideje alkalmazkodni. Az egyik megoldás természetesen az öntözőrendszerek kiépítése.

Az utóbbi 18 esztendőben, átlag minden második évben, aszály tizedelte meg a termést Szerbiában. A legnagyobb károkat 2000-ben, 2003-ban, 2007-ben és 2012-ben jegyeztük – részletezte Saković.

BranislavGulan, a Szerbiai Tudományos és Művészeti Akadémia vidékfejlesztési bizottságának tagja is az öntözőrendszerek kiépítésének egyik legismertebb szerbiai szószólója. Az N1 tévének nyilatkozva számokkal érvelt: csak 2012 és 2015 között ötmilliárd dollárt tett ki az aszálykár.

A terméskiesés várhatóan egyik nagy táblás szántóföldi növényi kultúra esetében sem lesz akkora, hogy ne lehessen fedezni az ország szükségleteit, a kivitel azonban veszélybe került – értékelte ŽarkoGaletin mezőgazdasági elemző. Szerinte kukoricából feleannyit tud az ország külföldre szállítani, mint tavaly.

Forrás: Magyar Szó