2017. december 17. vasárnap, Lázár
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
-1°C
-0°C
Köd / -1°C
h / -0°C
k / -1°C
Tudomány és Technika
Czabarka János | 2017-10-10 11:30:42

Amikor a múlt jelentheti a megújulás zálogát

Nagy területű, nyílt vízfelszín és egy költősziget várja a tavasszal visszaérkező madárcsapatokat a tiszaalpári Nagy-tónál.Mindez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság élőhely-fejlesztési munkálatainak eredménye, melyet 358 millió Ft-ból, KEHOP pályázat keretében hajtott végre a területen.

 

Amikor a múlt jelentheti a megújulás zálogát

 

Sajtótájékoztatón számolt be a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Nagy-tó revitalizációs fejlesztési munkálatai befejezéséről Tiszaalpáron, 2017. október 10-én. Az eseményen részt vett Lezsák Sándor, országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója és Dr. Vancsura István, Tiszaalpár polgármestere. A helyszín a felújított Árpád-kori falurekonstrukció volt, melyet ez alkalommal nyitottak meg újra a látogatók előtt.

Madárparadicsom a Nagy-tónál

A Tiszaalpári Nagy-tó madártani szempontból az egyik leggazdagabb élőhely a nyílt ártéren. Évente több száz pár madárnak (nagykócsag, vörösgém, bakcsó, kanalas gém) ad otthont. Ide járnak táplálkozni a környéken költő rétisasok. A tó fontos szerepet tölt be a vonulási időszakban is, mint táplálkozó- és pihenőhely.

A Nagy-tó egykor összeköttetésben volt a szomszédos Tiszaalpári Holt-Tiszával, de a két területet összekötő csatorna feliszapolódott, így a szabályozott vízáteresztés nem volt megoldható. Még a jó vízellátású években is többször a kiszáradás fenyegette, vize gyakran túlmelegedett, ami a halak pusztulását okozta. A mederben felhalmozódott jelentős mennyiségű szerves üledék miatt neve ellenére inkább egy sekély vizű mocsár volt, mint nagy tó.

„Az élőhely-fejlesztés eredményeként mozaikos élőhely jött létre héthektáros nyílt vízfelülettel, ahol mindig tartani lehet a minimum egy méteres vízmélységet. Ez nem csak táplálkozó helyet biztosít az itt élő madarak számára, de kedvező élőhelyet nyújt az árvizek levonulását követően a tóban rekedt halaknak is” – számolt be Ugró Sándor, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.

A mederből kikotort szerves anyagból kialakítottak egy kéthektáros költőszigetet, amelyen növényesítés után sirályok százai mellett a gémfélék is kedvező feltételeket találnak majd a költéshez.

„A projekt részeként felújítottuk a tavat és a holtágat összekötő csatornát, illetve a kettőt elválasztó zsilipet, ezzel megoldottuk a víz szabályozható mozgását. A Nagy-tó melletti egykori tőzegbánya tavat több száz gumiabroncstól szabadítottuk meg, valamint egy csatornával és áteresszel kapcsolatot teremtettünk közte és a Nagy-tó között, ahol nem csak a víz, de a halak is átjárhatnak” – ismertette Ugró Sándor.

A földmunkák 2016. szeptemberben kezdődtek a területen a Békés Drén Kft. kivitelezésében. A fővállalkozó befejezte a munkáját, a nemzeti parknak már csak egy feladata maradt tavaszra, egy fotósles megépítése.

„Vizes élőhely rekonstrukciója és a fokgazdálkodás lehetőségének megteremtése a tiszaalpári Nagy-tó területén” című KEHOP 4.1.0 projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.


Vajda Zoltán,a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa

 

Újra látogatható az Árpád-kori falurekonstrukció

Tiszaalpár és térsége a bronzkor időszakától bizonyítottan lakott volt, bizonyítja ezt az itt talált régészeti leletek és lelőhelyek sokasága.A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2000-ben épített Árpád-kori falurekonstrukciójának az állapota az évek során nagyon leromlott, szükségessé vált a felújítása és a terület újrarendezése. Az apró skanzen a környéken folyó ásatások során előkerült településszerkezetet jeleníti meg, az eredetihez képest kissé zsúfolt formában, hiszen a valóságban egy falu 4-6 hektáron terült el.

A felépített falurészletben megtekinthetőek a korabeli mindennapi élet és az állattartás építményei: a félig földbe mélyített veremház a maga egyszerű berendezésével, külső kemence, vesszőfonatos karámok, vesszőbéléses kút, gabonatároló vermek.
A felújítás során nem csak ezek épültek újjá, de csoportos foglalkozások számára kültéri bútorzattal (padok, asztalok, esővédő tető) is kiegészítették, melyek interaktív bemutatókat is lehetővé tesznek.

Balázs Réka,a Kiskunsági Nemzeti Park munkatársa

Egyes objektumok kialakításába, a tájékoztató táblák információs anyagának összeállításába a Kecskeméti Katona József Múzeum szakembereit is bevonta a nemzeti park.
A sajtótájékoztatón Tiszaalpár Önkormányzata és a nemzetipark-igazgatóság együttműködési megállapodást írt alá a skanzen közös üzemeltetéséről, amely mától ismét megnyitja kapuit a nagyközönség előtt.
A bemutatóhely nyitva tartásának időtartama: április 1-jétől október 31-ig hétfőtől vasárnapig 9.00 és 16.30 óra között. November 1-jétől március 31-ig a bemutatóhely zárva tart, azonban TiszaalpárÖnkormányzata előre bejelentkezett csoportok és helyben jelentkező látogatói igény esetén biztosítja a látványosság megtekinthetőségét.
Az skanzen és a tőle karnyújtásnyira található bronzkori földvár együttesének meglátogatásával időutazást tehetünk a múltba, miközben a várdomb tetejéről a Duna-Tisza köze egyik legszebb panorámája, az Alpári-rét tárul a szemünk elé.

forrás:Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság