2017. augusztus 21. hétfő, Sámuel
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
24°C
22°C
Tiszta / 24°C
k / 22°C
sze / 24°C
Belföldi Hírek
Martonosi János | 2010-10-08 18:45:29

A vörösiszap

Kolontár és Devecser környékét sújtó vörösiszap szennyezés, a tv csatornák közvetítette hihetetlen képek, a Marcal folyó halála a laikus emberekben is felveti a kérdést, mi is ez az anyag, amiről eleddig nem hallottunk, aminek hatására marsbéli tájékká változott több tíz négyzetkilométernyi terület.
A vörösiszap az alumínium előállítása során egy melléktermékként születik meg, amelyet 1896-ban Hall és Héroult folyamatként ismert meg a világ. A kutatók egymástól függetlenül bukkantak a megoldásra, míg az USA-ban Charles Martin Hall, addig Európában a francia Paul Héroult oldotta meg a kérdést. Két lépésben, bauxitból sikeresen tudtak alumíniumot előállítani. Az első lépésben a nyersanyagot feltárják, majd attól függően milyen anyagok jelenlétében található az értékes bauxit eldöntik, hogy száraz vagy nedves eljárást alkalmaznak ebben a második lépésben keletkezik aztán a vörösiszap. Alumíniumot a világon először 1825-ben Oersted, majd 1827-ben Wöhler állított elő, de ez még nem volt tiszta alumínium. Felhasználása napjainkban nagyon széles körű, ennél többet a világban csak vasból használnak fel. Kémiai és fizikai tulajdonságai miatt a repülőgépgyártás és a hajóipar a legfontosabb piaca a gyártóknak. Az alumínium kis sűrűsége miatt kedvező tulajdonságú hiszen egy könnyű fémről beszélünk. Jó vezető, bár a réz vezetőképességének csak Jó vezető, bár a réz vezetőképességének csak 2/3-át tudja. Az alumínium felületek a levegővel érintkezve gyorsan oxidálódnak tehát egy matt felületet tapasztalhatunk ezeken az eszközökön, amely tökéletes védelmet nyújt a további korrózió ellen. Magas élettartama miatt a Land Roverekben, de újabban luxus kategóriás Audik esetében még gyakrabban találkozhatunk ilyen karosszériákkal. Gyakorlatilag örökéletűek. Az alumíniumot továbbá fóliák, huzalok, edények, tartályok sőt még a tűzijátékok gyártásában is alkalmazzák, de a tükrök előállításában is találkozunk vele. A nedves és a száraz feltárás során is keletkezik vörösiszap, amelyet régebben halmokban helyezték el. Napjainkban a vörösiszapból vasat, festékanyagot és kicsapó szereket is tudnak előállítani. Nagyon sematikusan, amikor a bauxitot megőrlik a száraz eljárás során összekeverik égetett mésszel, hozzáadnak kalcinált szódát, majd 1000 Celsius fokra hevítik. Az ebből a lépésből nyert úgynevezett “zsugorított` termékhez vizet adnak, majd leszűrik. A szűrésből származó melléktermék az oldhatatlan vas-oxid, gyakorlati nevén a vörösiszap, amely más anyagokat is tartalmazhat. A másik ilyen lehetőség a Bayer-eljárás. A bauxit megőrlése után hat bar nyomáson, 180 Celsius fokon nátrium-hidroxiddal feltárják, majd megszűrik itt szintén vörösiszap keletkezik. A nátrium-hidroxidot az idősebbek jól ismerhetik. Borzalmas halála volt azoknak a szerencsétlen embereknek, akik elkeseredésükben ilyet ittak. Ez az anyag népies nevén a marónátron vagy nátronlúg. Elnevezése onnan ered, hogy szilárd állapotban, vagy tömény oldatában rendkívül maró hatású. Vízben igen jól oldódik, erős bázist képez tehát az oldat lúgos. Ez az anyag a bőrt és a kötőszöveteket oldja, belsőleg maró hatásánál fogva nagyon veszélyes méreg. Közömbösítése hígítással vagy közömbösítő anyaggal történhet. Mind a két eljárás során megpróbálják lecsökkenteni a koncentrációt igyekeznek elérni a pH 7-es értéket. Azonban nagy probléma, hogy a szövetek közül minden ilyen anyagot, nehéz `kimosni` vagy közömbösíteni. A nátrium-hidroxid azonban ma is fontos kiindulási alapanyag a szappan, a színezék, a cellulóz, a műselyem és a tisztítószergyártásban. A pH-érték a definíció szerint a szabad hidrónium-ionok koncentrációjának negatív logaritmusa. Mit is jelent ez a hétköznapi ember számára? A pH érték pH 0 és a pH 14-es érték között mérhető. A lúgosság pH 7-14, míg a savasság pH 7-0 között értéken található. A biológusok a híradásokban, ezért is hangsúlyozták, hogy az élővilág megmaradásához legalább 8-as pH-ra van szükségünk. A vizes élőhelyek, vizes közegben élő növények, állatok a teljes testfelületükkel érintkeztek ezzel az anyaggal. Hogy milyen érzés egy maró hatású anyaggal érintkezni jó példa lehet erre a hangyacsípés. A csípés során egy igen maró savat juttat a bőrünkre a hangya a lúg okozta fájdalom szinte hasonló. Ez annyira kellemetlen, sőt, kifejezetten fájdalmas érzést ad, amelyet az indiánok is kihasználtak kínzásaikban. Erős sav vagy erős lúg marta testfelületen a bőr maradandó roncsolásokat szenved. A világ legnagyobb alumíniumtermelő országai az USA, Oroszország és a volt utódállamai továbbá Kanada, Svédország, Ausztrália, Japán, Németország, Brazília, Kína. Ilyen környezeti katasztrófával, mint amilyen Kolontár és Devecser környékén történt a nagy iparilag fejlett államoknak is szembe kell nézniük. Csak bízni lehet abban, hogy hasonló katasztrófa nem következik be máshol és tanul a világ a haváriánkból. Csak ne érezné ez a csepp ország ennyire a bőrén ezt a szörnyű katasztrófát...... Szilágyi Bay Péter