2017. május 28. vasárnap, Emil, Csanád
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
14°C
21°C
Tiszta / 14°C
h / 21°C
k / 23°C
Gazdaság és Politika
Soós Kata | 2017-04-18 07:15:44

A közműcégek is segíthetik versenyképességet

A kormány tervezett lépései nyomán a vállalkozásoknak sokkal gyorsabb lesz a közművek bevezetése – nyilatkozta a Világgazdaságnak Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Közölte: nem lesz választási költségvetés, s jövőre 72 százalékra mérséklődhet az államadósság GDP-arányos szintje.

A gazdasági és stratégiai bizottság üléséről érkezett az interjúra. Mi volt a napirenden, születtek döntések fontosabb ügyekben?

A nemzetgazdasági miniszter által létrehozott Versenyképességi Tanács feladata meghatározni, miként lehet az ország versenyképességét erősíteni. Hatpontos javaslatot tettek, ezekből egy tartozik a tárcámhoz: lépéseket teszünk az ipari és mezőgazdasági beruházásoknál az építési szabályok egyszerűsítésére és a bürokrácia csökkentésére. A vállalkozások fő problémája, hogy a beruházások során súlyos időveszteséget okoz nekik a közműszolgáltatókkal való együttműködés és a szolgáltatások – víz, gáz, villany – késedelmes bevezetése. A rendszert teljesen átalakítjuk, így a gyártócsarnokoknál, ipari beruházásoknál sokkal gyorsabb lesz a közművek bevezetése. A szolgáltatók hatalmát megnyirbáljuk, munkatempójukat gyorsítjuk. Jobban kell dolgozniuk kevesebb pénzért.

A költségvetés tervezetét április 26-án nyújtják be a parlamentnek. Kik a nyertesei és a vesztesei?

A vállalkozók és a közösségek szempontjából számos előnnyel jár, hogy nem az év végén kerül sor a vitára és a büdzsé elfogadására, hanem tavasszal. Három olyan pont van, amelyben erősíteni szeretnénk: a foglalkoztatás, a családok támogatása és a védelmi kiadások. Fontos makrocéljaink vannak. 2010-ben több mint 80 százalék felett vettük át az államadósságot, hét év alatt 10 százalékponttal tudtuk csökkenteni megszorítások nélkül. Jövőre 72 százalékos GDP-arányos szintet tervezünk.

Lesz választási költségvetés?

Nem.

De van, aki azt mondja.

Téved. Az Orbán-kormány, ahogyan 1998–2002 között, 2010 után is szigorú, fegyelmezett költségvetési politikát folytat. Mi soha nem szórjuk az adófizetők pénzét. Egy bizonytalan és kockázatos globális környezetben nagyon fontosnak tartjuk, hogy az ország biztos lábakon álljon.

A közműcégek is segíthetik versenyképességet

Lázár János Fotó: MW

Kik lesznek a vesztesek?

Nem lesznek vesztesek. Minden tárca legalább annyi pénzt vagy többet kap, mint idén. 2010–2014 között csak az uniós pénzekből tudtunk fejleszteni, 2018–19-ben viszont az állam már saját forrásból tud jelentős infrastruktúra- és városfejlesztéseket megvalósítani. A költségvetésben 80 százalék megy működésre, és 20 százalék fejlesztésre.

A napokban arról jelentek meg hírek, hogy hiába lesz erős a gazdasági növekedés (a kormány 4 százalékkal számol – a szerk.), és keletkezik 1100 milliárd forint többletbevétel az államkasszában, így is növekszik majd a költségvetési hiány jövőre. Ezért több százmilliárdot kellene találni valahol. Igaz a hír?

Sok lesz a kiadásunk, ezért nagyobb növekedés kell. A több bevétel és a dinamizált növekedés lehet a kiadások fedezete. Megszorítás helyett növekedés lesz.

A védelmi kiadások növelése amerikai presszióra történik?

Nem, mert mi soha nem külső kényszerek hatására cselekszünk. A védelmi kiadás három részből tevődik össze: jelentősen javult hét év alatt a közbiztonság, az elkövetett bűncselekmények száma megfeleződött. Ötezerrel több rendőr van, akiknek emeltük a bérét, és jobb a felszerelésük. Szigorúbb a büntető törvénykönyv, és 12 ezer helyett 18 ezer ember van börtönben. Ez nemcsak a magánszemélyeknek, de a hazai és az ide települt vállalkozóknak, befektetőknek is igen fontos, ezért erre a területre a jövőben is komoly forrásokat szánunk. A védelmi kiadások másik nagy csoportja az illegális migráció miatti kiadás, hiszen a 2015. évihez hasonló migránsdömping bármikor kialakulhat. Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, és ez a mi igazi versenyelőnyünk. A harmadik: 2002–2010 között ki lett véreztetve a honvédség, s azóta nem tudtunk jelentős pénzeket biztosítani – a béremelést leszámítva – a hadsereg fejlesztésére. A kormány előtt van egy 2020–2026-ra szóló nagy ívű honvédségfejlesztési terv, amelynek egyik eleme például a magyar hadiipar újjáélesztése.

Vadászgépet vagy kulacsot fogunk gyártani?

Az már komoly teljesítmény lenne, ha a rendvédelmi erőinket hazai gyártású fegyverekkel tudnánk ellátni. Az önálló hadiipari képességet erősítenünk kell, mert Magyarország csak akkor lehet a térség legerősebb országa, ha a hadseregét is ütőképessé tesszük.

Vannak, akik attól tartanak, hogy a minimálbér-emelés miatt megugrik az infláció, illetve a szürke- és a feketegazdaság erősödik. Ön szerint?

Az infláció kismértékű emelkedése nem jelent komoly problémát. A munkavállalók és a munkaadók a kormány együttműködésével példátlan egyezséget kötöttek a béremelésekről. Nem fordult elő az elmúlt évtizedekben, hogy a bérek a munkavállalók kéréseit jelentősen meghaladó mértékben emelkedjenek, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy 2017 a béremelések éve. Ez a tendencia jövőre is folytatódik, hiszen a minimálbér 138 ezer, a garantált bérminimum pedig 180 ezer forintra nő. Jól mutatja, mekkora utat tettünk meg, hiszen 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér. Határozottan cáfolom, hogy a béremelés a szürke- vagy feketegazdaságot növelné. A bérmegállapodás előtt számtalan helyen azt tapasztaltam, hogy azok a munkaadók, akik jól teljesítenek, bérnyomás alatt vannak, és folyamatosan emelni kellett dolgozóik fizetését, ha meg akarták őket tartani, vagy újakat akartak bevonni a termelésbe. A béremelés miatt a feketefoglalkoztatás csökkenni fog.

Sokan mégis külföldön keresik a boldogulást.

Nem a magyar kormány miatt hagyják el az országot, mert nem mi küldjük, hanem kint várják őket. Jó néhány nyugat-európai ország a kelet-közép-európai tagállamokból származó, alacsony bérért is munkába álló, keresztény, fehér fiatalokat keresi, azokat, akik szeretnek és tudnak is dolgozni. Akik külföldön dolgoznak, óriási áldozatokat hoznak. Kint drágább a megélhetés, ezért csak akkor tudnak megtakarítani, ha önmagukat kizsákmányolják. Rosszabb körülmények között élnek, csökkentik a kikapcsolódásra, szórakozásra fordított pénzt, időt, ráadásul mindezt a családjuktól, barátaiktól távol, ismeretlen környezetben teszik. Lehet, hogy idehaza nem lehet annyit keresni, mint Nyugaton, de ha tovább tudjuk javítani az életkörülményeket, már nem éri meg vendégmunkássá válni. Magyarországon kevesebb ugyan a fizetés, de mégis jobb az élet, mint ha Nyugaton lennél rabszolga.

A kormányzat részéről gyakran elhangzik, hogy Brüsszel nyomást akar gyakorolni Magyarországra az illegális bevándorlás megfékezésére tett lépései miatt. Elképzelhető, hogy megvonják uniós támogatásunkat?

Sajnálatos, hogy a dolgok egyes külföldi és magyar fejekben is összekeverednek. Ezt a pénzt mi nem ajándékba kapjuk, hanem részben visszakapjuk. Annak ellentételezéseként biztosítják számunkra, amiről lemondtunk. Magyarország a megszerzett 8000-9000 milliárd forintból 3000-et már befizetett. Másrészt a 2004-es csatlakozásunk során a saját piacvédelmi eszközeinket – például a vámokat és támogatásokat – a közös piac érdekében félretettük. Ideje lenne mindenkinek felfogni, hogy ez nem ajándék pénz. Oettinger uniós biztos állítja, hogy Németország nem nettó befizető, hanem nettó nyertes. A 33-35 ezermilliárd forintos magyar GDP-ben az EU-pénzek 2000-2500 milliárdot tesznek ki. Természetesen mi is profitálunk a csatlakozásból, de ezen források nélkül is egészséges szerkezetűnek kell lennie a magyar gazdaságnak.

Lesz uniós pénz 2020 után?

Régiónk az unió gazdasági tartaléka, ahol munkaerő, fogyasztó, piac, valamint növekedési és ipari potenciál is van. Ha az EU a globális versenyben tényező akar maradni, a közép-európai államokat nem írhatja le. Mi vagyunk a hátországa és tartaléka.

Nem mindegy, mennyi pénz lesz.

Az agrár- és kohéziós pénzek körül vitákra számítunk. Meg fog változni a pénzfelhasználás rendszere: vissza nem térítendő helyett visszatérítendő források lesznek, fejlesztési alapokat hívnak életre. De ez nem baj. A gond az, hogy 2007–2013 között a pénz döntő része jövedelemkompenzálásra ment el. A mezőgazdaságban elköltött 3500 milliárd forint nem sok fejlesztést eredményezett, inkább jövedelemkiegészítésként funkcionált a válságból kievickélő ágazat számára.

Március 31-ig minden pályázatot kiírtak, ami nagy teljesítmény. Csakhogy egyes vállalkozók szerint az ön által diktált tempó visszaüthet, becsúszhatnak hibák, s akár módosításokra is sor kerülhet.

A gazdaság érdekében nem volt más opció, a vállalkozásokat hozzá kell juttatni a pénzekhez, minél hamarabb. Már van gazdája 4860 milliárd forintnak, ami a teljes keret 55-60 százaléka, és zajlik a szerződések megkötése. Magyarország az EU-pénzek felhasználásában ma már nem sereghajtó, ahogyan korábban volt, hanem az elsők között van. Ez pedig feszített, de profi munkát igényel. Hatékony eszközrendszert építettünk fel.

Vannak olyan vélemények, hogy mivel ennyi pénz ömlik a piacra, kevés lesz a mérnök és a kétkezi munkás, aki majd megépíti a projekteket.

Ennek árdrágító hatása lehet, de projektek nem fognak elbukni.

Korrupciós vádak érik a kabinetet, főleg az EU-pénzek, a közbeszerzések kapcsán. Mit mond erre?

Politikai okok miatt tartanak minket Brüsszelben fekete báránynak. Annyi vizsgálatot és ellenőrzést kapunk, mint több tagállam együttvéve. Emlékeztetem önöket, hogy a nyilas és kommunista házmesterek országa vagyunk, ezért nem csoda, hogy minden vizsgálat magyar feljelentésre indult. Tény, hogy az általunk benyújtott elszámolások csupán három-öt százalékát kifogásolják meg az uniós fővárosban. Korábban, a szocialista kormányok alatt ez az arány lényegesen nagyobb volt, most mégis ők kampányolnak a korrupcióval.

De az több mint a nulla.

A korrupciót nullára nem lehet leszorítani, olyan ország nincs. A kockázat kezelhető, csak különbséget kell tenni a valós korrupciós kockázat, a szabálytalanságok, valamint a politikai termék: a korrupciós vád között. Gyakran az is visszaélés Brüsszel és néhány magyar szereplő szemében, ha mi a magyar cégeket preferáljuk a külföldiekkel szemben, holott ezt törvényes és jogszerű eszközökkel tesszük. A magyar cégek támogatása Brüsszelnek korrupciós kockázat, a Fidesznek a legfontosabb politikai cél.

Hogy lehet, hogy egy „100 forintos beruházás végül 150-be” kerül?

Öt évvel korábban, a megtervezésekor került volna annyiba, de közben az építőiparban az anyagárak és a munkaerő költsége is jelentősen megemelkedett, ez okozza a növekedést.

De miért zárják ki egy útépítésnél a legolcsóbb ajánlatot?

Az EU deklarálja, hogy nem az ár a legfontosabb tétel, a közbeszerzés során az ajánlat egészét kell megvizsgálni. Egy beruházás esetében kiemelten fontos a garancia és a szavatosság, az, hogy kiket foglalkoztatnak, vagy a megfelelő környezetvédelem. Az ár csupán az egyik szempont. Másfelől az uniós szabályok szerint az irreálisan magas és alacsony ajánlati árakat ki kell zárni a versenyből.

A kormány szerint Brüsszel miatt veszélybe kerül a rezsicsökkentés. A retorika mellett milyen eszközök vannak az érdekérvényesítésre?

Nyomásgyakorlásra a felsőoktatási törvény, a civilek regisztrációja, a nemzeti konzultáció, a bevándorlás kapcsán kifejtett következetes és kitartó véleményünk, valamint az aktív és sikeres határvédelmünk miatt kell számítanunk. 2010 óta azt képviseljük, hogy több tagállami hatáskört nem szabad Brüsszelnek átadni. A magyar parlamentnek kell meghatároznia, hogy mennyi az adó, mennyi a támogatás és a hatósági energiaár. Például a brüsszeli korlátok nélküli, irracionális, érzelmi zöldpolitika megdrágította Európában az energiát, amely 30-40 százalékkal kerül többe, mint az USA-ban. Várjuk meg, hogy dönt Brüsszel, de a kormány meg fogja védeni a rezsicsökkentést. Ehhez várja az emberek támogatását a nemzeti konzultáción. Biztosítanunk kell az olcsó energiát a vállalkozásoknak is, ezért is kiemelten fontos a paksi atomerőmű kapacitásának fenntartása.

Az Alaptörvény szerint nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, amelynek következtében a GDP-arányos államadósság a megelőző évhez képest nőne. Nem tart attól, hogy elszáll az államadósság?

A beruházásnak nemzetgazdasági szinten pozitív hozadéka lesz. A magyar beszállítók aránya negyven százalék, 10 ezer munkahelyet teremt, és a GDP-re egy százalékot dob, s csökkenteni fogja az energiaimportot és a függőséget.

De ha majd Paks II.-ben elromlik valami, mégiscsak orosz telefonszámot kell tárcsázni…

Az oroszok vállalták, hogy 55 százalékban nemzetközi tendert írnak ki a technológiára, így abban – konzorciumként – nagy euró­pai cégek is jelen lesznek. Az üzemanyag semleges, az bárhonnan beszerezhető, tehát nem lesz

Miért nem írtak ki tendert az atomerőmű megvalósítására?

Van egy technológiai meghatározottság: két erőmű – a régi és az új – működik majd egymás mellett öt-hét évig. Elképzelhetetlen, hogy a kerítés egyik oldalán orosz, a másikon amerikai vagy francia erőmű üzemeljen. Brüsszel mindent megvizsgált: hogy köthetünk-e szerződést az oroszokkal, hogy biztonságos lesz-e az erőmű, hogy piaci körülmények között megéri-e megépíteni, és még sorolhatnám. Mindenben a kormány álláspontja igazolódott, a kritikusok ma már nem velünk vitatkoznak, hanem az unióval.

Elképzelhető, hogy a projekthez a szabadpiacról vesznek fel hitelt, s nem az oroszoktól?

Igen, ahogy az is alternatíva, hogy költségvetési pénzből finanszírozzuk. Sőt, határozott tervünk, hogy előtörlesztünk.

Paks II. beruházási költsége 12 milliárd euró. A zöldek szerint ennyi pénzből 9450 megawatt csúcsteljesítményű napelemrendszert lehetne telepíteni.

A német zöld példa azt mutatja, piaci árbizonytalanság van, folyamatosan nő a tarifa, óriási állami szubvenciót igényel, jelentős a műszaki kockázata, s tárolási problémákkal szembesülnek. Téves, hogy mi csak atomenergiában gondolkodunk: Paks II. hosszú távon az energiaszükségletünknek csak a felét képes fedezni, a másik fele zöldáram lesz.

Az ehhez szükséges beruházásokra honnét lesz pénz?

Vannak uniós támogatások, s a kormánynak programokat kell kidolgoznia a következő harminc évre.

A közelmúltban történtek olyan bejelentések, amelyek azt vetítik előre, hogy a kormány folytatja a 2010-ben megkezdett kereskedelempolitikai akciótervének végrehajtását. Ez hol tart?

Legfontosabb a munkavállalók és a fogyasztók érdekeinek a védelme. Ezért lesz néhány – érdekvédőkkel együttműködésben készülő – törvényjavaslatunk, amelyek a nagyáruházakban dolgozók érdekeit szolgálják. A kettős mércéről pedig, vagyis hogy silányabb termékek jutnak a magyar és a kelet-európai piacra, azt gondoljuk, minden fogyasztónak joga van tudni, mit vásárol. Kelet-Európa nem lehet másodrangú. Ebben várjuk az uniós állásfoglalást.

Kritika érte a kormányt a Heineken kontra Csíki sör-ügy miatt. Miért állt ki a kabinet az utóbbi mellett?

A kormány programja a mindennapi patriotizmus. A magyar cégek érdekeit a napi ügyek szintjén is képviselni kell, legyen szó akár a Mol, akár a Csíki sör elleni támadásról. Ez utóbbi Csíkszentsimonban százötven-kétszáz embernek ad munkát, ők nemcsak magyar szívvel és útlevéllel rendelkeznek, de már azt is tudják, hogy számíthatnak a magyar kormányra.

Forrás: vg.hu