2018. január 18. csütörtök, Piroska
30/267-77-77
62/533-777
Rádió 7
ÉLŐ
1°C
2°C
Tiszta / 1°C
p / 2°C
szo / 5°C
Külföldi Hírek
Soós Kata | 2017-11-30 14:03:52

80 éves lett Ridley Scott

Balkezes, retteg a bezártságtól, és a kubai szivarok elkötelezett rajongója: Sir Ridley Scott brit rendezőt a kortárs művészet egyik legsikeresebb és legtermékenyebb alkotójaként tartja számon a mozi világa, aki kultikus alkotásai nyomán nemcsak a tengerentúli fellegvár modern alapjait határozta meg, de a mai napig igyekszik tartani az újabban a sorozatok világa felé nyitó kreativitás frontját.

Kitüntetései: Golden Globe-, BAFTA- és Emmy-díjai mellett 2003-ban II. Erzsébet lovaggá ütötte az angol filmiparért tett szolgálataiért; két éve az amerikai filmakadémia tagja lett; csillagot kapott a hollywoodi hírességek sétányán, tavaly pedig életművéért az American Cinematheque Awardot vehette át.

Apja a brit haditengerészet kötelékében szolgált, így a család folyamatosan költözködött, csak a II. világháborút követően tért vissza Angliába. Ridley díszlettervezőnek tanult, majd a BBC-nél bekerült egy rendezői képzési programba. Saját produkciós irodát alapított 1968-ban, amelyben egyik üzlettársa a nála hét évvel fiatalabb öccse, a szintén rendezői pályát választó Tony Scott volt. Sikeres tévésorozatok és reklámfilmek után 1977-ben Párbajhősök című filmjével nyergelt át a mozivászonra, amellyel elnyerte a cannes-i filmfesztivál első filmes rendezőjének járó díját. Következő filmterve a Trisztán és Izolda lett volna, de a George Lucas rendezte Csillagok háborúja sikere láttán sutba dobta az érzelmes középkori történetet, és vérbeli űrhorrort rendezett.

A nyolcadik utas a halál (Alien) az 1979-es év egyik legnagyobb sikere lett, a mai napig kultuszfilmnek számít, s a rendezőnek is meghozta a világhírt. Az angol cím egy rendkívül agresszív és szinte elpusztíthatatlan idegen életformára utal, amely egy futurisztikus, sivár űrhajó belsejében végez sorra a legénység tagjaival. A rendkívüli siker valóságos univerzumot eredményezett, a filmnek több folytatása készült, regények, képregények, videojátékok sorozata követte.

80 éves lett Ridley Scott

Az Alien után egy másik legendás sci-fi, a Szárnyas fejvadász következett, 1982-ben. Mivel a filmgyár utasítására a befejezést át kellett írnia, a film nem keltett különösebb feltűnést, a pénztáraknál inkább bukásnak számított. A később videón forgalomba hozott rendezői változat azonban (Scottot emlegetik e fogalom feltalálójaként) a rajongók kedvence lett, és ma már mesterműként tartják számon.

A különleges vizuális világot teremtő Scott folytatta a reklámfilmek forgatását is, az orwelli hangulatot idéző 1984-es Apple-reklám a mai napig a műfaj klasszikusának számít. 1991-ben újabb nagy dobása jött, a Susan Sarandon és Geena Davis főszereplésével készült Thelma és Louise című road movie, amely első Oscar-jelölését is meghozta. A folytatás azonban elmaradt, az 1492 – A paradicsom meghódítása nem talált kedvező fogadtatásra, így Scott a következő időszakban jobbára produceri munkájára összpontosított, testvérével jegyezte egyebek között a Gyilkos számok és A férjem védelmében című tévésorozatokat.

Új évezred, új lendület

A „hallgatás” évei után az ezredfordulón ült újra a rendezői székbe, a kardos-sarus filmek világát idéző Gladiátor az ő számára „csak” egy újabb Oscar-jelölést hozott, öt kategóriában – köztük a legjobb filmben – viszont aranyszobrocskát kapott a 12 jelölésből. Ezután leforgatta A bárányok hallgatnak című thriller folytatását, az első résznek nyomába sem érő Hannibált. A hírnevén esett csorbát a Sólyom végveszélyben című szomáliai háborús drámával köszörülte ki, e filmért harmadik rendezői Oscar-jelölését zsebelhette be. A 2005-ös, a keresztes háborúk korában játszódó Mennyei királyság közönség elé került változatával olyannyira elégedetlen volt, hogy a következő évben saját, rendezői verzióját is megjelentette. Újra Russel Crowe-val dolgozott A mérsékelt sikerű Bor, mámor Provence-ban, a fajsúlyos, megtörtént eseményeken alapuló Amerikai gengszter című krimiben és a Robin Hood 2010-es feldolgozásában.

Scott 2012-ben készítette el az Alien előzményfilmjét Prometheus címmel, majd idén előrukkolt az újabb résszel Alien: Covenant címmel. A rendkívül látványos alkotások vegyes fogadtatásban részesültek, de kereskedelmileg mindenféleképp sikernek mondhatók. Közben 2013-ban Cormack McCarthy regényéből rendezett thrillert A jogász címmel, a következő évben a bibliai témájú Exodus: Istenek és királyok került ki keze alól (a Mózes történetét feldolgozó filmet több iszlám országban is betiltották, illetve csak újravágás után vetíthették ismét a mozikban).

2015-ben Andy Weir A marsi című nagy sikerű regénye nyomán készült a hét Oscar-díjra jelölt Mentőexpedíció egy, a Marson rekedt űrhajós megmentéséről. A Golden Globe-díjas filmet szinte teljes egészében Magyarországon forgatták: a Bálna a NASA-központ belsejét helyettesítette, a Müpa a kínai űrközpontként szerepelt, míg az eredetileg a kaliforniai Pasadenában található sugárhajtás laboratórium a Hungexpo épületében rendezkedett be (az itteni forgatás alkalmával a Magyar Nemzeti Filmalap a rendező közreműködésével mesterkurzust is szervezett filmes szakembereknek.)

2017-ben mutatták be a szintén nálunk forgatott, a sci-fi klasszikussá vált Szárnyas fejvadász folytatását, amelynek munkálataiban a rendező ezúttal producerként vett részt. A jövő év elején kerül a mozikba Scott A világ összes pénze című krimije, amely a híres brit olajmilliárdos Jean Paul Getty unokájának 1973-as elrablását viszi filmvászonra: a forgatás azért is húzódott el, mert a szinte teljesen kész alkotásból kivágták a szexuális zaklatási botrányba keveredett Kevin Spacey valamennyi jelenetét, amelyeket Christopher Plummerrel vettek fel újra.

Nyugdíjas bádogkatonák? Nehogy már!

Az ugye sokak számára evidens, hogy a magyarok a kezdetektől fogva részei a hollywoodi filmgyártásnak – elég csak például az 1920-as évek elején Amerikába emigrált Korda Sándorra gondolnunk, aki a tengerentúlon a United Artists rendezője, itthon pedig halála után az Etyeken létesített Korda Filmstúdiók névadója lett. Ridley Scott ugyan sosem foglalkozott filmjeiben a magyarsággal, a már fentebb citált Szárnyas fejvadásszal azonban sikerült beírnia magát a kollektív hazai kulturális büszkeségbe: az alkotásban – számos egyéb amerikai művel egyetemben – magyar szavakra, illetve kifejezésekre lehet figyelmes a néző, amennyiben eredeti nyelven fogyasztja azt.

És hogy miért? A válasz egy szóban nem megadható, kell hozzá mindjárt három: Edward James Olmos. A színész a nyelvet ugyan nem beszéli, csak egy pár szót és mondatot tud, de büszkén vallja, hogy magyar gyökerei vannak: a családja hazánkból vándorolt ki Spanyolországba, onnan Mexikóba, végül az Egyesült Államokba, ő pedig már ott született; mindig ki is javítja az embereket, hogy a neve nem Olmosz, hanem Olmos – hangoztatta egy vele készült interjúban.

Az által játszott Gaff figurája szintén magyar származású, de számos más vér is keveredik benne, ezért egyfajta kevert nyelvet beszél – Olmos mindenképp egy multikulturális személyiséget akart megalkotni, akinek dialógusaiban tíz beszélt nyelv keveredik: a magyar mellett például a francia, orosz, vietnami, japán vagy spanyol.

„A magyart Ridley kifejezetten kérte” – emlékszik vissza Olmos, aki akkoriban komoly gondban volt, hiszen elsősorban káromkodásokat ismer, ám végül aztán beugrott neki a „nehogy már” kifejezés, amihez még a némettel vegyített „azonnal kövessen engem, bitte” hangzatú mondatot is odabiggyesztették. A nyelvi kavalkád végül nagyban befolyásolta a film képi világát, amiben Olmosnak szintén nagy szerepe volt: ő találta ki például, hogy a jövőbeli világ inkább ázsiai, semmint európai befolyású legyen – mint azt a színész elmondta, ő mindig művészi szabadságot kér egy-egy figura megformálásához, amit ha nem kap meg, el sem vállalja a szerepet.

Mint azt már az Origo is megírta, a nemrégiben bemutatott, ráadásul nálunk forgatott új Szárnyas fejvadászban, a Blade Runner 2049-ben két, egymástól elkülönülő alkalommal is hallhatunk magyar szót: egyszer nyilván magától Olmostól. A férfi az 1982-ben Deckardként megismert Harrison Ford karakterét illetően megjegyzi, hogy a fejvadász mára már „nyugdíjas” – ezt persze a magyar szinkront hallgató közönség fordítva kapja meg, hogy számára is idegen módon hasson a szó, melynek értelmében a hazai változatban „sajídguny” hangzik el.

A másik, számunkra érthető módon emlékezetes nyelvi momentum a 83 éves Szécsi Vilmához köthető, aki a következő mondatokkal gazdagítja nyelvünk hollywoodi legendáját: „Mi van, te bádogkatona? Hazaestél végre? Azt hiszed, kellesz valakinek? Esnél hasra, te semmirekellő!” – a hölgyet egyébként nemes egyszerűséggel mint „mérges öregasszonyt” tüntetik fel a stáblistán.

Forrás: hirado.hu