Kiment a divatból az Erzsébet - sorra születnek a Kirák, Maják és Zselykék

Már alig akad valaki, aki a kislányát Jusztinának, Katalinnak, Erzsébetnek vagy Évának, míg kisfiát Péternek, Pálnak, Lajosnak vagy Istvánnak szeretné elnevezni. Az utóbbi 8 évben viszont elszaporodtak a Bencék, Máték, Leventék, Dávidok, Balázsok, Ádámok, Noelek és Milánok, valamint a Jázminok, Annák, Hannák, Nórák, Zsófiák, Maják, Zselykék és Boglárkák – Vásárhelyen is. Címlapképünkön Szabó Péter Krisztián és szülei.

Alaposan eltérnek a mai gyermeknevek az évtizedek (hanem évszázadok) óta megszokottaktól. Ma már elvétve anyakönyveznek valakit Péternek vagy Lajosnak, illetve Erzsébetnek vagy Andreának. A Magyar Tudományos Akadémia névbizottsága jelentősen utat engedett az új utóneveknek.

A névbizottság azért a szülői kérelmek vadhajtásai alaposan nyírogatja, így elutasították például a Csibécske, Felhő, Kopasz, Balaton, Mazsola, Hattyú és Cukorka neveket, de engedélyezte az Alekszejt és a Holdent, illetve a Norellát és a Hannabellát is.

Még mielőtt Raátz Judit, a nyelvbizottság tagja fellebbenti a fátyla arról, hogy a szülői kérelmekre beérkezett nevekről mi alapján döntenek, megkérdeztük a vásárhelyi kisgyerekes szülőket, náluk ki, és mi alapján döntött arról, milyen utónevet kapjon csemetéjük.

– Péter Krisztián a kisfiunk kereszt neve. Péter azért, mert én is az vagyok, Krisztián pedig azért lett, hogy majdan ne tévesszenek össze bennünket. Anya arra gondolt, hogy ha majd később jönnek a hozzánk a lányok, meg tudjuk különböztetni, hogy melyikünket keresik – mondta Szabó Péter, a kisfiú édesapja, miközben a fiú édesanyja vidáman bólogatott.

– Zselykének hívják a kislányom, én választottam ezt a nevet. Az utónévkönyvben néztem, mit lehet a lányoknak adni, és ez volt benne a legutolsó név. Meg is tetszett azonnal, mert olyan különlegesnek hangzott. És akkoriban még nem volt olyan sok Zselyke, mint amennyi azóta már van. De tetszett nekem és a férjemnek a Szofia és Zsófia is – árulta el Higiné Imre Anett.

Kiment a divatból az Erzsébet - sorra születnek a Kirák, Maják és Zselykék 1

Zselyke még szégyenlősen kapaszkodik édesanyja, Higiné Imre Anett lábába.

– Rekiczki Kevin Márk a fiunk, a lányunk pedig Rekiczki Kira Melissza – mondta Kovács Renáta, a gyerekek édesanyja. – A sógornőm Kiera, így tetszett meg a név, de mert ugyanazt nem akartuk adni a kislányunknak, ezért lett ő Kira. A kisfiunk nevét is én választottam. Azért lett Kevin, mert a nővére Kira, így összecsengenek egymással a neveik – tette hozzá. Az édesapa, Rekiczki Márknak tetszettek a gyerekek nevei.

Kiment a divatból az Erzsébet - sorra születnek a Kirák, Maják és Zselykék 2

A Rekiczki család. A gyerekek neveit az édesanyjuk találta ki.

– Kabai Majának hívják a kislányunkat. Közösen, apukájával neveztük el ezen a különleges néven. Mindkettőnknek tetszett – árulta el Papp Krisztina, Maja édesanyja. Hozzátette: más név nem is jött számításba, azt pedig az ultrahangos vizsgálatoknak köszönhetően tudták, hogy lányuk lesz, így fiú névvel nem is készültek.

Kiment a divatból az Erzsébet - sorra születnek a Kirák, Maják és Zselykék 3

Papp Krisztina kislányával Majával. Fiú névvel nem is készültek.

– Tavaly háromszáz keresztnévjavaslat érkezett hozzánk, amelyből harmincnyolc férfi- és tizennyolc női nevet javasoltunk bejegyzésre, így hivatalossá vált a Krizantusz, a Milen és a Lemmi, a női nevek közül pedig a Meril, a Nea és a Miletta – nyilatkozta Raátz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében működő utónévbizottság tagja.

A grémiumhoz idén hetente tíz-tizenöt javaslat érkezik, így az elmúlt hónapokban elfogadták az Alekszej és a Holden férfinevet, valaminta a Jola, Norella, Valina, Bogdána és Hannabella női nevet is. Elutasították viszont a Mazsola, Keti, Elizabeth, Máseny, Babi, Kiwi, Erdőcske, Hattyú, Pötyi, Zene, Éden javaslatokat.

A magyar utónévlista már több mint négyezer nevet tartalmaz. A 60-as évektől tucatjával érkeztek a kérelmek az Akadémiához. A média mindig befolyásolóerővel bírt, így a 80-as években a televízióban vetített Rabszolgasors című sorozat főhősnője, Isaura nyomán komoly keresztnévadási hullám indult. Most a török sorozatok vetítésének hatása érezhető, sok ott hallott név elfogadása iránti kérelmet kap az utónévbizottság, amely eldönti, hogy a javaslatok közül melyek alkalmasak anyakönyvi bejegyzésre.

Az ötfős grémium tagjai között van nyelvtörténész, szociolingvista, névtanos és stilisztikával foglalkozó szakember. Sokszor régi okleveleket, dokumentumokat, történelmi névre hivatkozáskor az Árpád-kori személynévtárat is tanulmányoznak, de a döntések meghozatala előtt történészeket, irodalmárokat, nyelvészeket is megkérdeznek.

A bizottság szempontrendszerében az a legfontosabb, hogy Magyarországon magyar állampolgárnak csak magyar helyesírással lehet nevet bejegyeznie, illetve hogy fiúnak csak fiúnevet, lánynak csak lánynevet lehet adni.

A nevek többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja, mint Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike. A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatják, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is. Ilyen a Gergő, a Janó és a Jankó.

Az utónévbizottság az elmúlt években nem fogadta el a Csibécske, Felhő, Eső javaslatokat, ahogyan a könyv- és rajzfilmsorozat hatására gyakran kérelmezett Bogyó és Babóca duót is elutasították. De nem anyakönyvezhető az egyébként később valószínűleg sok ugratást, cikizést kiváltó Kopasz, Betyár, Szamos, Táblácska, Balaton és a Cukorka név sem. Adható azonban egy ideje a Levin és a Timoti, mint a már régebb óta anyakönyvezhető Timóteusz rövidült angol alakváltozata. Elfogadott férfikeresztnév lett a Bentli, amely ugyan kiejtésben azonos egy luxusautó-márkával, viszont angol nyelvterületen gyakori név, de bárki elnevezheti fiát Nérónak és Napoleonnak. Az előbbit a Róma felgyújtását megéneklő, egyébként zavarodott lelkű császár után, míg az utóbbi nem Bonaparte révén, hanem az olasz „Nápoly városából való” jelentésében lett magyar utónév.

Tavaly adható férfinév lett az Árpád-korban használatos Barla, az arab eredetű Naim, a héber eredetű Báruk, az afrikai eredetű Berkó, amelynek jelentése elsőszülött és női névként a Medina, amelynek jelentése: a próféta városából való.

Idehaza egyébként 2010 óta az újszülötteknek adott leggyakoribb nevek a fiúknál – népszerűségi sorrendben – Bence, Máté, Levente, Dávid, Balázs, Ádám és Milán, a lányoknál Jázmin, Anna, Hanna, Nóra, Zsófia és Boglárka.

Honnan erednek a „hagyományos” magyar nevek?

Tudta, hogy a közelmúlt legnépszerűbb utónevei között alig van magyar eredetű? Az András görög, s eredeti jelentése „férfias”, a Pál latin, s eredeti jelentése „kicsi”, a György szintén a görögből jön és földművest jelent, a Tamás arámi eredetű és eredetileg azt jelentette: „iker”. Az István is görög eredetű, jelentése: „koszorú”, a Lajos a régi germán Chlodovech név francia Louis formájából származik, jelentése: „híres” „harc”.

Az Erzsébet héber eredetű, eredeti jelentése: „Isten az én esküm”, „Isten megesküdött” vagy: „Isten a teljesség”,„ Isten a tökéletesség”. A Katalin is görög eredetű, jelentése talán: „tiszta” vagy „nyilazó” esetleg „biztosan célzó”. Az Andrea, mely az olaszban nem női, hanem férfi utónév, az András női változata. A Jusztina a latin Justinus (magyarul Jusztin) női párja. Népszerűsége az első világháború előtt és után volt a zenitjén.

Igazi magyar név a Csenge, mely ismeretlen jelentésű régi magyar személynévből származik, a Kincsőt azonban Jókai Mór találta ki. A Jövő század regényében azonban helynévként szerepel, ez az elképzelt őshaza magyar formájú neve, aminek a kínai változata Jókai szerint Kin-Tseu. Ennek a névnek a forrása a Kingcsou ókori kínai tartománynév. A helynévből a 20. században vált női név. Jókainak  köszönhetjük a Tímeát is, mely először Az arany ember című regényében tűnt fel, Timéa alakban. Vélhetően a görög Euthümia névből alkotta. Az eredeti görög név elemeinek jelentése: “jó” és “tisztelet”. Egy másik elképzelés szerint az arab eredetű Fatima (jelentése: csecsemőjét elválasztó) névből alkotta, s a regényben ezt viselő szereplő is török.