Nem titkos a trianoni békeszerződés – derült ki az Emlékpont mai konferenciáján

Bár 1938-ben érvényét vesztette, de a közvélekedéssel szemben nem is titkos s magyarul is teljes egészében elolvasható az 1920. június 4-án aláírt trianoni békeszerződés, mely Magyarország területe kétharmadát elcsatolta az anyaországtól – derült ki ma az Emlékpontban a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett konferencián. Fotó: Gémes Sándor

– Számos, főleg anyagi természetű kérdés maradt nyitva a trianoni békeszerződés aláírását követően is, s emiatt 1930-ig számos per is zajlott az érintett felek között – derült ki Szávai Ferenc, a Kaposvári Egyetem rektora, az Emlékpont ma délelőtti, a Trianon és következményei című tudományos konferenciáján. Szávai Ferenc elmondta, a vesztes világháborút követően Ausztria azt kérte a győztes antant hatalmaktól, hogy az országot kezeljék ugyanúgy új országként, ahogy például Csehszlovákiát, vagyis nem akart háborús kártérítést fizetni.

Nem titkos a trianoni békeszerződés – derült ki az Emlékpont mai konferenciáján 1

A békeszerződés nem rendezte el azt, hogy háborút területi gyarapodással záró államok milyen kártérítést fizetnek a területvesztes Magyarországnak (semmilyet nem fizettek), nem rendelkeztek a külföldön marad magyar vagyonok és vagyontárgyakról, az önkormányzati vagyonokról, illetve az alapítványok határon túlra került vagyonáról sem. De nem rendelkeztek a Habsburg-ház vagyonáról sem. (Az Ausztriában maradt vagyont az osztrák állam később államosította.) Az előadó úgy vélte, hogy a a mai, a határon túliakat nemzettársként elismerő politika lehet, hogy eredményesebb lesz, mint a két világháború közötti revizionizmus.

Vizi László Tamás, Kodolányi János Főiskola rektorhelyettese A trianoni békeszerződés katonai előírásai című előadásában vázolta, hogy a békeszerződés egészen pontosan meghatározta, hogy 35 ezres létszámú katonaságot működtethetett Magyarország, jóval kisebb létszámút, mint bármely szomszédos állam. A megszorítások közt szerepelt, hogy külföldön nem képeztethetett ki katonákat, de még azt is megszabták, hogy melyik típusú tüzérségi lőszerből hány darab lehetett, s abból évente hányat használhattak fel.

Nem titkos a trianoni békeszerződés – derült ki az Emlékpont mai konferenciáján 2

A honvédség alkalmatlanná tették mind támadó, mind védekező harcokra. A korábban a franciákkal folytatott tárgyalások idejére a Nemzeti Hadsereget 80-100 ezer főre próbálták felduzzasztani, hogy kész helyzet elé állítsák a tárgyaló feleket. Mint kiderült, hiába. Ezért 1920 után az ország védelméhez szükséges létszámot a csendőrségben, a rendőrségben illetve a különféle bajtársi és egyéb szervezetekbe rejtették el. A békeszerződésben foglalt katonai előírásokat egyébként az 1927 március 31-ig működő Szövetségközi Katonai Ellenőrző Bizottság folyamatosan és meglepetésszerűen ellenőrizte, a laktanyákban tett látogatásaival.

– Jövőre indul Trianon kurzus egyedüliként nálunk az országban. Most írom a szükséges tankönyvet hozzá. Amikor megkérdezték, mi lesz a címe, azt mondtam: Hősök, hülyék és hazaárulók – mondta a közönség derültségére Gulyás László Szegedi Tudományegyetem tanára. Aki A trianoni békediktátum megszületésének egy dicsőséges pillanata. A Székely Hadosztály példamutató helytállása című előadásban azt vázolta, hogy a kolozsvári laktanyából Székelyföldre indult toborzása eredményként hogyan alakult meg a Székely Hadosztály Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére, a Kolozsvári Hadosztály együtt maradt törzséből (38. magyar hadosztály székely katonáiból), amelyhez csatlakoztak a Kratochvil Károly parancsnoksága alatt Erdélyben szerveződött alakulatok. A hadosztály, mely 1700 katonája kezdetben csak 600 puskával rendelkezett (később a létszáma meghaladta a 12 ezer katonát), hiába kér hadianyagot és fegyvereket Budapestről eredményes harcokat vívott a Királyhágó környékén a Magyarország megszállására indult román királyi csapatokkal. Végül a hátában szervezett Vörös Hadsereg és a románok közé szorulva az utóbbiaknak adta meg magát.

Miklós Péter történész, az Emlékpont igazgatója Az elűzött püspök. Glattfelder Gyula, a csanádi egyházmegye és Trianon című előadásából kiderült, hogy XV. Benedek pápa a békeszerződés után sorra mondatta le határokon túlra került püspököket, gesztusként a szomszédos államoknak.

Nem titkos a trianoni békeszerződés – derült ki az Emlékpont mai konferenciáján 3

Glattfelder Gyula temesvári püspököt, a román hatóságok nemkívánatos személynek minősítették, így 1923-ban települt át Szegedre. Csanádi püspökként, Klebelsberg Kuno kultuszminiszterrel együtt jelentős szerepe volt, hogy a kolozsvári egyetem Szegeden találjon menedéket. Létrehozta a papneveldét, szolgálati ideje alatt épült fel a fogadalmi templom, a püspöki palota és a Dóm téri épületegyüttes. Bár csanádi püspök volt, de szeretett Budapesten tartózkodni, a bejáratos volt Horthy Miklós kormányzóhoz. A történész hozzátette, Trianon közvetlen hatása a magyar katolicizmus reneszánsza volt.