Auschwitz ma múzeum. Falai közt a múlt – és bizonyos értelemben valamennyiünk múltja – azzal a véghetetlen súllyal és igénytelenséggel van jelen már, ami a valóság mindenkori legbensőbb sajátja, s attól, hogy lezárult, csak még valódibb, még érvényesebb” – írja Pilinszky János Ars Poetica helyett című alkotásában. A 20. század egyik legmegrázóbb eseményére emlékeztek Hódmezővásárhelyen, mégpedig talán a legméltóbb módon: az érintettek történeteinek bemutatásával.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor. Az első ukrán front néhány katonája lépett be elsőként az auschwitzi haláltábor kapuján. A látvány döbbenetes volt. Halottak mindenütt, az élők pedig emberi roncsok voltak csupán. 1942–45 között majd 2 millió ember pusztult el a legnagyobb náci haláltáborban.

Medvegy János

A pénteki tanórákon Medvegy János, a Németh László Gimnázium, Általános Iskola angol és történelem szakos tanára nem a népirtás borzalomadataival, -képeivel idézte fel ezt a korszakot, hanem az odáig vezető útra helyezte a hangsúlyt. A túlélőkkel készített videóinterjúkon keresztül tárultak fel a diákok előtt a magyarországi zsidók életkörülményei. Öt élettörténetbe nyerhettek bepillantást: a visszaemlékezők között volt Krausz Dezsőné Rozália, Grüner Miklós, Somogyi Sándorné Rózsika, Kis Ervin, valamint Kun Ágnes.

Utóbbit nem véletlenül hagyta a végére Medvegy János. Kun Ágnes egészen kisgyermekként élte át a II. világháborút, többször megpróbálták elszakítani édesanyjától, aki mindent megtett azért, hogy ezt megakadályozza. Elmeséli azt az esetet is, amikor édesanyját a többiekkel együtt deportálják a sárgacsillagos házból, ő ott marad, és hogy vissza tudjon menni érte az anyuka letakarja a sárga csillagát, és szembemegy a tömeggel. Így tudnak együtt maradni, agy ússzák meg a deportálást. Akiket elvittek, mind meghaltak.

A rendhagyó történelemórán több osztály is részt vette. Érkeztek diákok a Liszt Ferenc Ének-zenei Általános Iskolából, a Szent István Általános Iskolából, valamint a Németh László Gimnázium, Általános Iskola 7. osztályos tanulói is meghallgatták az interjúkat, válaszoltak a kérdőív kérdéseire. A tanórát követően a diákok elhelyezték az emlékezés köveit a Magyar tragédia 1944 kiállítóhelynél.

ÉR.

A videó forrása: sfi.usc.edu/hungarian