Szőrös disznóparéj, medvetalpfű, tyúkhúr, gólyaorr vagy éppen a koshomlok. Növények, amelyeknek latin neve nem feltétlen barátságos, a magyar nevük, népi elnevezésük viszont annál izgalmasabb. Ötven ilyen, hazánkban, sőt akár az udvarunkban vagy a helyi parkban is előforduló növény kapott helyet Dr. Kenéz Árpád Állati növénykert, avagy a növényvilág állatkertje című könyvében.

„Növények, amelyek állatneveket tartalmaznak a nevükben. Azért alakult ki ez a koncepció, hogy hátha így a gyerekek számára könnyebben lehet botanikaoktatást tartani. A tapasztalat ugyanis az, hogy a gyerekek az állatok iránt jobban érdeklődnek, mint a növények iránt. Kiderült, hogy igen, sokkal egyszerűbb az egész, ha az állatok oldaláról közelítjük meg a dolgot” – avatott be a szerző a könyv által képviselt gondolatmenetbe.

50 növény, 50 fotó és a hozzájuk tartozó mókás ábrák (ezek a szerző saját rajzai), természetesen a fontosabb információkkal és magának a név eredetének ismertetésével. Ezt a kötetet ismerhették meg a mártélyiak a Faluházban a Magyar Kultúra Napján.

Kenéz Árpádot viszont nem kellett bemutatni senkinek. A szerző mártélyi születésű, 14 éves koráig élt a településen, mondhatni ennek is köszönhető a könyv és Árpád természetszeretete.

„3. és 4. osztályban olyan osztályfőnököm volt, aki természetbarát volt és sokat jártunk a mártélyi holtág környékére. Oktatótáborokban is részt vette, olyanokban, amelyeket később aztán egyetemistaként szerveztem. Eleinte az állatok érdekeltek, a madarakat imádtam a legjobban, aztán a középiskola és az egyetem alatt a növények kezdtek érdekelni. A könyvvel pedig ezt a kettőt igyekeztem újból összekötni. Érdekes, hogy ez már könyv negyedik kiadása, de Mártélyon még nem mutattam be” – tudtuk meg Kenéz Árpádtól.

Volt tanító és óvó nénik is érkeztek, régi fotók kerültek elő, így nem maradt el a nosztalgia sem. Na és persze az állati növények, hiszen sárkányok, majmok és lovak is szóba jöttek, persze szigorúan lágyszárú szövegkörnyezetben.

szcs