A Himnusz dallamai csendültek fel péntek délután a makói Csanád vezér téren álló II. világháborús emlékműnél. Ahogy a korábbi esztendőkben, így most is a Fidesz helyi alapszervezete itt emlékezik meg a II. világháborúban a Don-kanyarban hősi halált halt magyar honvédekről.

– Több száz olyan makói polgártársunk neve olvasható ezeken a táblákon, akik a legdrágább kincsüket, az életüket áldozták hazánkért, köztük az édesapám is – mutatott körbe az emlékműnél Halmágyi Pál történész. A nyugalmazott múzeumigazgató röviden ismertette, milyen nehéz körülmények és mekkora túlerő várta a kivezényelt 200 ezer magyar honvédet a Don-kanyarban. – Az oroszok nem csupán saját, hanem modern amerikai felszereléssel is rendelkeztek, ráadásul a magyar haderő fele nem is volt harcoló alakulat, hanem egyéb, főleg utánpótlási feladatot látott el – emlékeztetett a történész.

Makóiak is küzdöttek a fronton, s nem csupán az ellenséggel, hanem a néha mínusz 40-50 Celsius fokos hideggel is. – Ahogy korábban Sztálingrádnál tette a vörös hadsereg a németekkel, úgy akarta bekeríteni a magyarokat is a Donnál, de nem sikerült neki – fejtette ki a nyugalmazott múzeumigazgató. Halmágyi Pál ezzel kapcsolatos gondolataiat itt találja:

##audio:5293##

Az önkormányzat nemrég újította fel azt a emlékhelyet, ahol most fejet hajtottak a jelenlévők. – Az ünnepélyes átadás után könnyes szemmel jött oda hozzám egy idős férfi, s megköszönte, hogy rendbe tettük mind a szobrot, mind a környezetét, hiszen az ő családtagjának is ott a neve a hősi halottak között – vette át a szót Czirbus Gábor. A Fidesz helyi alapszervezetének elnöke röviden arról is szólt, hogy mit tehetünk mi, magyarok most 2018-ban a szabadságért? – Nem kell az életünket áldoznunk, mint a doni hősöknek, csak élni a demokrácia adta jogunkkal, vagyis mi dönthetjük el, ki az, aki képes megvédeni határainkat, megőrizni az önállóságunkat – vélekedett Czirbus Gábor.

Munkatársunktól. K.