Erzsébeten először a tanácsháza tanácskozó termében folyt tanítás. Az 1956-57-es tanévbe 22 alsó tagozatos diák tanult. Ekkor már látszott, hogy nagy szükség van egy iskolára a településen, és 1960-ban meg is épült az új oktatási intézmény épülete. Szeptember elsejével meg is kezdődött az oktatás az Erzsébet Tanyaközpont Általános Iskolában. Az első két évben összevont osztályokba, körülbelül 100 tanuló okosodott.

Az 1961-62-es tanévben Mezőgazdasági Továbbképző Iskola is indult, melynek célja az volt, hogy azok a szülők, akiknek nem volt meg a 8 osztályos iskolai végzettségük, el tudják végezni az általános iskolát. Ebben az időszakban a gyerekek és felnőttek együtt koptatták a padokat.

Az 1970-es években csökkent a gyereklétszám, ezért 1980-ban megszűnt a felső tagozat. 1988-ban egy új szárnyat kapott az iskola épülete, és elindult Erzsébeten az óvoda működése. Az iskola 1960-tól 1987-ig a Külterületi Iskolák Igazgatóságához tartozott, majd a Külterületi Általános Művelődési Központhoz, Szikáncshoz integrálták. Erzsébeten pont 10 éve, 2007-ben fejeződött be az oktatás, és azóta Hódmezővásárhelyre járnak be a diákok. A volt iskola épületét most az Erzsébeti Olvasókör használja.

A mai nap egy osztálytalálkozóból indult, de egy iskolatalálkozó lett belőle. Mi 57 éve kezdtük meg itt a tanulmányokat. Meghívtuk a régi diákokat, a volt osztályfőnökünket, tanárainkat. Szerencsére sokan összegyűltünk, és nagyon nagy élmény volt látni azokat az arcokat, akikkel anno együtt tanultunk. Megemlékeztünk azokról is, akik már nincsenek köztünk.” – mondta el Héjjáné Csala Sári és Dani Istvánné Bordás Zsuzsanna, a két szervező.

Héjjáné Csala Sári és Dani Istvánné Bordás Zsuzsanna

A találkozó elején összegyűltek az egyik tanteremben, köszöntötték egymást, megemlékeztek azokról, akik már csak fentről néznek le ránk, majd átsétáltak az intézmény másik épületében, ahol körbejárták az épületet, és megosztották egymással az emlékeket. Az iskolalátogatás után kilátogattak a Dilinka temetőbe, ahol megkoszorúzták Szente Varga Gergely tanár úr sírját, aki 4 évtizeden keresztül oktatta a diákokat.

Fotó: István Mihály

1964-ben kezdtem itt az iskolát. Szerettem ide járni, hiszen egy szép, új épület volt, és a társak is nagyon jók voltak. Emlékszem, hogy sokat csibészkedtünk akkorában. Cigarettáztunk a mosdóban, csak azt nem vettük észre, hogy van a falon egy lyuk, amin ömlött kifele a füst. Rengeteget fociztunk, és bolondoztunk egymással. Nagyon jó volt újra látni a régi barátokat.” – mesélte Sütő Ferenc, az iskola egykori diákja.

Sütő Ferenc

 

Sz.Viktor