Lázár János hangsúlyozta: a pedagógusok képessége kiemelten mutatkozik meg az olyan térségekben, mint amilyen Geszt, a sarkadi járás, Békés megye, az Alföld, ahol sok nehéz sorban élő ember él.

A politikus szerint az ország keleti és déli határai mentén élő emberek “szellemi, emberi, gazdasági és anyagierőforrás-tartalékot jelentenek Magyarország számára”.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

A kormány feladata az, hogy lehetőséget teremtsen minden állampolgár számára, ezért kapcsolják be Békéscsabát “az autópályák vérkeringésébe”, és mintegy 500 milliárd forintból ezért kötik össze Debrecennel és Szegeddel, az ország két egyetemi, társadalmi központjával – idézte fel. A politikus reményét fejezte ki, hogy az új iskola a határ túloldalán élő magyar közösség számára is esélyt teremt.

Beszéde végén a miniszter megemlítette, hogy 2019-re a geszti Tisza-kastélyban a református egyház szellemi központját hozzák létre, és ebben “pártok feletti összefogás” alakult ki az Országgyűlésben. Reméli, hogy ez az összefogás jellemzi majd az évtizedekig nehéz sorban lévő Gesztet is – tette hozzá.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Fábián Zsuzsanna polgármester elmondta, hogy az önkormányzat saját forrásból építtette meg a kétcsoportos óvodát és a kétszáz adagos közkonyhát, a kormány pedig hazai forrásból, több mint 800 millió forintból a nyolc tantermes, tornatermes általános iskolát. Szeretnének bölcsődét építeni, és az új intézmény felső szintjén hat apartman kialakítását is tervezik – említette meg.

Először 2012-ban pályáztak a Tisza-kastély turisztikai célú felújítására, akkori pályázatuk nem nyert, elindult viszont a tárgyalás a műemléképület állami kézbe vételéről. Az adásvételi szerződést 2014 októberében kötötték meg – ismertette.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős helyettes államtitkára beszédében úgy fogalmazott: azzal, hogy megépült az új iskola, és így lehetővé válik az eddig az iskolának helyet adó Tisza-kastély felújítása, “a történelem kicsit a helyére került”. Méltatlan volt az 1945 utáni Magyarországtól, hogy azt a Tisza családot, amely két miniszterelnököt is adott az országnak, kisemmizték, elűzték Gesztről, elvették birtokát – emelte ki. (Tisza Kálmán 1875 és 1890 között, fia, Tisza István 1903 és 1905, majd 1913 és 1917 között volt miniszterelnök.)

Maruzsa Zoltán kifejtette: 2010 és 2016 között csaknem 500 iskola újult meg hazai és uniós forrásból. 2013-ban indult 38 milliárd forintból 82 projekt, amely főként tanterembővítést, tornaterem- és uszodaépítést jelentett. Júniusban újabb 65 projekt vette kezdetét, és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfői bejelentése szerint 80 milliárd forintból további 527 közoktatási intézményt újítanak meg.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Kovács József, a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelte, a Tisza család és az egykor itt házitanítóként dolgozó Arany János – akinek a nevét az iskola és az óvoda is viseli – “különös kovászt, különös összetartó erőt jelent” az alig 800 lakosú településen.

A Nemzeti Sportközpontok zöldmezős beruházása eredményeként megépült új, akadálymentes iskolaépület – amelynek alapkövét tavaly november 24-én tették le – 2600 négyzetméteres. Nyolc osztálytermet, egy könyvtárszobát, egy fejlesztőszobát, tornatermet és aulát, továbbá szertárakat, igazgatási és tanári helyiségeket, vizesblokkokat, öltözőket, orvosi szobát, portát, stúdiót, karbantartó-, valamint gépészeti helyiségeket alakítottak ki.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Geszten – ahol korábban az 1700-as évek óta nem épült közintézmény – jövőre várhatóan elkezdődik a Tisza-kastély felújítása a Nemzeti Kastélyprogram részeként. A Magyarországi Református Egyház a tervek szerint 2019-ben veheti birtokba a kastélyt, amely az egyház oktatási és képzési központja lesz. Látogatóközpont is létesül benne, amely a kastély és a Tisza család történetét mutatja majd be 21. századi eszközökkel, élményszerű formában.

(Forrás: mti.hu, kormany.hu)