– A kormányzat számára fontos a dél-alföldi városok erősítése – szögezte le Lázár János, rámutatva, hogy az ország délkeleti része Magyarország számára mind anyagi, mind emberi erőforrás szempontjából tartalékot jelent. Békéscsaba, Vásárhely, Szeged és Debrecen erősítése társadalompolitikai érdek, hiszen ezekben a régiókban dolgozni képes és akaró lakosság él, ezért tűzte ki a kormány célul ezen városok fejlesztését és összekötését.

A miniszter szólt arról, hogy Botka László, Szeged polgármesterével közösen meggyőzték a miniszterelnököt, hogy Szeged és Debrecen, az ország két keleti gazdasági és egyetemi központjának az összekötése Békéscsabán keresztül négysávos úttal rendkívül fontos. Így a kormány döntött, hogy a városokat összekötő, négysávos autóutat 2022 körül megépíti, mintegy 500 milliárd forintos beruházás keretében.

Most a kormány a Szeged és Budapest közötti vasútvonal korszerűsítésének megkezdésén dolgozik, amelynek célja, hogy a pályán 160 km/órával haladhassanak a szerelvények és a távot kevesebb mint másfél óra alatt megtegyék. Erre a beruházásra, amely több százmilliárdot tesz ki, azért van szükség – tette hozzá Lázár János -, mivel az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza és Budapest között megtelt. S mivel ez az utópálya koncesszióban működik, nem állami út, így hatékonyabb és a közlekedés szempontjából is jobb megoldás a vasúti közlekedés fejlesztése.

– Ezen túl – fogalmazott a miniszter – a miniszterelnök óriási erővel képviseli a kormányon belül, hogy a vajdasági és az Arad megyei magyarok számára megnyíljon a határt a szónak abban az értelmében, hogy az itt élő határon túli magyarok Békéscsabán, Makón, Szegeden, vagy Mórahalmon vegyenek igénybe szolgáltatásokat, vagy itt járjanak egyetemre, és a közösséghez tartozásnak ne csak szimbolikus, állampolgár-jogi, hanem gazdasági következményei is legyenek.

– Ehhez viszont a megközelíthetőség gyorsítására van szükség – szögezte le Lázár János, utalva arra, hogy ma a mindössze pár tíz kilométerre lévő Szabadkára vasúton három óra alatt lehet eljutni. Ezért képviselte a miniszterelnök, hogy Szabadka és Szeged, Szeged és Hódmezővásárhely, valamint Vásárhely és Békéscsaba között teljesen felújított vasúti pályát építsenek, amelyet villamosítanak is. Érkezett egy további javaslat is – tette hozzá a miniszter – amely szerint Békéscsabától Gyuláig építenék tovább a villamosított pályát.

– A kormány arról már döntött, hogy a vasúti pálya Szabadka és Szeged, valamint Szeged és Hódmezővásárhely között villamosításra kerül – jelentette ki a politikus, rámutatva, hogy a Békéscsaba és Szeged közötti járat jól kihasznált vonal, sokan ingáznak a két város között.

– A beruházás ketté vált – fogalmazott Lázár János: a Szabadka-Szeged-Békéscsaba vonal villamosítása a magyar állam beruházása, ebből a Vásárhely és Szeged közötti szakasz ötvenmilliárd forintba kerül, míg  szabadkai szakasz tervezése kétmilliárd forintot tesz ki. És ehhez kapcsolódik a Szeged-Vásárhely közötti Tram-Train, amelynek a beruházása 21-23 milliárd forintba kerül.

– Ám ha nem lenne a Tram-Train – hívta fel a figyelmet a miniszter -, a Békéscsaba–Szeged-Szabadka vasútvonal akkor is villamosításra kerülne, amelynek egy-egy húsz kilométeres szakasza 40-50 milliárdos költséget jelent.

– A Tram-tarin költsége pedig – fogalmazott Lázár János – a Hódmezővásárhelyen belüli pályaszakasz megépítésének a 9 milliárdos, továbbá a csatlakozási pontok és a két város közötti pályaszakasz mintegy 10-13 milliárdos összegéből adódik össze.

Arnay