Az ipar fellendülését meghozza a gépjárműgyártóknál a modellváltások után ismét elérhető teljes kapacitáskihasználás, az építőiparban pedig a lakáspiaci intézkedések miatt várható pozitív változás. Az EU-források felfutásával beindulnak a gazdaságfejlesztési beruházások, ami erősíti majd a kis- és középvállalkozások (kkv) helyzetét is.

Mindezek hatására az NGM decemberben közzétett előrejelzése szerint jövőre4,1 százalékos, 2018-ban pedig 4,3 százalékos gazdasági növekedés várható.

Hornung Ágnes szerint az idei év tapasztalatai rámutattak arra is, hogy a következő években a növekedés egyik legnagyobb korlátja a szakképzett munkaerő hiánya lehet, ezért arra kell törekedni, hogy Magyarországon megfelelően képzett szakemberek, magas termelékenységi szintet elérő munkahelyeken, megfelelő fizetésért dolgozzanak.

Ennek érdekében jött létre novemberben a hat évre szóló bérmegállapodás, amelynek eredményeként európai színvonalú bérezés alakulhat ki Magyarországon, és jelentősen növekedhet a versenyképesség – mondta.

A gazdaság további fehéredését a kormány a pénzmosás elleni törvény megújításával segítené, amelyet a tervek szerint 2017 tavaszán nyújt be az Országgyűlésnek. A hatályban lévő törvény felülvizsgálata az Európai Unió elvárásai miatt is esedékes, a tervek szerint az új törvény illeszkedik majd a nemzetközi trendekbe, a pénzmosással szembeni szabályokat szigorítja – jegyezte meg.

Arra kell törekedni, hogy Magyarországon megfelelően képzett szakemberek, magas termelékenységi szintet elérő munkahelyeken, megfelelő fizetésért dolgozzanak. A magyar gazdaság idei sikerei között szerepel, hogy 2016-ban mindhárom hitelminősítő felminősítette, befektetési kategóriába sorolta az országot.

A GDP-arányos államadósság tovább csökkent, 2016 év végére várhatóan 74 százalékra mérséklődik az egy évvel korábbi 74,7 százalékról, eleget téve a belső szabályoknak, az alaptörvényben meghatározott kritériumoknak és az unió elvárásainak. Folytatódott az államadósság szerkezetének javulása, mind a devizaarány, mind a külföldiek kezében lévő államadósság aránya jelentősen csökkent.

Egyúttal erősödött a hazai befektetők szerepe, az önfinanszírozási program hatásaként a bankok részesedése az állampapír piacon 29 százalékra emelkedett, a lakosság kezében tartott állampapírok aránya pedig szeptemberre 20 százalék körülire nőtt.

Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium