A kiállítás harminc tablója mutatja be a forradalomhoz vezető utat, a forradalom eseményeit és a megtorlás időszakát fotókkal és dokumentumokkal illusztrálva. Az intézményvezető felhívta a diákok figyelmét a korabeli vásárhelyi fotókra, amelyek között láthatók a rendőrség által a Hal téren – a mai Hősök terén – készített fe6lvételek, amelyeken jól láthatók a résztvevők is, s amelyek alapján a forradalom leverését követően a karhatalom azonosította a megmozduláson jelen volt vásárhelyieket.

A tárlókban látható kitüntetésekkel azokat jutalmazta a hatalom, akik segítettek a forradalom utáni megtorlásokban. Ezek kapcsán Miklós Péter bemutatott az iskolásoknak egy oklevelet, amelyen Kádár János aláírása is szerepel.

A szegedi gyűjtő, Szanka József kollekciójából látható tárgyak is részét képezik a kiállítás installációjának, amelyek az utcai harcok hangulatát igyekeznek megidézni. A diákok érdeklődő kérdése az intézményvezető elmesélte annak a Kossuth-címeres magyar zászlónak a történetét, amely 1940. szeptember 6-án Nagyváradon az oda bevonuló magyar csapatokat köszöntötte, majd sokáig rejtegették, míg 1956-ban a forradalom idején vette ismét elő annak tulajdonosa, a főváros nyolcadik kerületben köszöntve vele a remélt szabadságot.

Az Emlékpont még a téliszünet megkezdése előtt hasonló tárlatvezetésre invitálja a tanintézmények diákjait, hogy részletesen megismerhessék a hatvan évvel ezelőtti eseményeket és azok relikviáit.

(Forrás: Emlékpont,Arany-Tóth Attila)