Nagy István az Agrárinnováció a gyakorlatban című konferencia megnyitóján kifejtette, a fejlesztési források csak akkor hasznosulhatnak megfelelően, ha azokat korszerű termesztési és tenyésztési technológiákba fektetik, rendelkezésre állnak a megfelelő biológiai alapok, és a megtermelt értékeknek piacot is tudnak biztosítani. A politikus a Szegedi Tudományegyetem és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett tanácskozáson a kutatás-fejlesztés kulcsterületei között említette a megváltozott klimatikus viszonyokhoz alkalmazkodó növényfajták nemesítését, vagy a megújuló energiaforrásokban rejlő tartalékok kihasználását.

El kell érni, hogy a magyar mezőgazdaság szereplői számára hozzáférhető és széles körben hasznosítható eredmények szülessenek az agrárkutatásban. Ennek érdekében döntött a minisztérium a szétaprózódott agrárkutató-hálózat átalakítása mellett – hangsúlyozta Nagy István. 2014 elején a szaktárca irányításával létrejött a nemzetközi szinten is jelentős méretű – mintegy háromszáz kutatót foglalkoztató – Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), amelynek tevékenysége a mezőgazdaság minden jelentős területére kiterjed. A korábban önálló intézmények integrációjával létrehozott központban olyan témákban indult újra a kutatás, mint az öntözés, a zöldség- vagy a dísznövénytermesztés – közölte az államtitkár.

Az elöregedő szakembergárda utánpótlására is program indult, évente 30 fiatal felvételét tették lehetővé, akiket pályájukon mentorok segítenek – tudatta a politikus. Nagy István a következő évek egyik legfontosabb céljaként a tudományos és a gyakorlati szféra közötti együttműködés erősítését említette, amelyhez a vidékfejlesztési program plusz forrásokat biztosít.

Forrás: FM