Kardos József, az ELTE biokémiai tanszékének tudományos főmunkatársa az M1 – Ma Reggel című műsorában kifejtette bizonyos fehérjék hibás szerkezete áll a Parkinson- és az Alzheimer-kór hátterében.

A fehérjék funkcionális formája egy, az elsődleges aminosavlánc-formából több lépésben kialakuló térszerkezet. Elsőként egy másodlagos szerkezet jön létre, aminek során a láncolat különféle motívumokat vehet fel, spirális csavarulatokat, egymás mellé kerülve, úgynevezett lemezeket alkothat. Ez egy hajtogatódó, feltekerődő láncolat, tulajdonképpen gombolyag, ennek során kialakul a fehérje végleges térszerkezete, ami a működőképes, funkcionáló szerkezet. Vannak olyanok is, amelyek rendezetlen formában működnek, de ott is megvannak az aminosavsorrendbeli követelmények – magyarázta.

Ha a fehérje nem úgy gombolyodik, ahogy kellene, létrejön egy hibás szerkezet, akkor elsőként a funkció veszik el – többek között nem képes oda kötődni, ahova kell, vagy enzimként nem működik -,  emellett van még egy fontos következmény, a hibás szerkezetek általában ragadósak, olyan felületeik, amelyek eddig belül voltak, kívülre kerülnek. Szeretnek egymással összetapadni, így többé vagy kevésbé rendezett polimereket vagy aggregátrumokat alkotni, amelyek lerakódnak például az agyban. Ez áll több neurodegeneratív betegség hátterében, ilyen az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a kergemarhakór. Ezeknek a szerkezetét vizsgálják az ELTE kutatói – fejtette ki.

Kardos József hozzátette, azt nem tudják jelenleg, hogy ezek a fehérjék milyen szerkezetet vesznek fel, ráadásul egy fehérje sokféle, különböző formát ölthet ebben az esetben, alkothat hosszú polimerszálakat, amik lerakódnak, de kisebb méretű, összerakódott oligomereket, aggregátumokat is, amiknek más a hatása. Az Alzheimer-kórnál eme kisebb aggregátrumok okozzák a kezdeti stádiumban a rövid távú memória romlását. Az ELTE-kutatás alapkutatás, azt szeretnék felderíteni, hogyan néznek ki e fehérjék, milyen a szerkezetük, és ezáltal megértsék az egész folyamatot.

A fehérjeszerkezet tanulmányozására komoly, nagy felbontású módszerek állnak rendelkezésre, atomi szinten lehet őket tanulmányozni, ami több hetes vagy hónapos munka. Az érintett fehérjék viszont nem alkalmasak, vagy éppen nagyon nehezen vizsgálhatóak eme módszerekkel. Az új módszer viszont gyors és egyszerű.

Forrás: hirado.hu