A kor állambiztonsági szervezetének munkatársai magas szinten gyakorolták a hiteltelenítést és a lejáratást, amelyet az időről időre felbukkanó hiteles, nem a rendszer mellett álló személyekkel szemben alkalmaztak. Az igazgató előadásában kifejtette: ezt a munkát mind belföldön, mind a külföldi követségeken végezték, és akik ennek résztvevői voltak, tevékenységüket a rendszerváltás után is folytatták.

Hankiss Ágnes utalt arra, hogy azok, akik ezekben a tevékenységekben az állampárt oldalán részt vettek, a rendszerváltás után a politikai és a gazdasági életben is tovább vitték ezeket a tevékenységeket, másrészt az általuk képviselt érdekek képviseletét és segítését az általuk elsajátított módszerekkel.

 

Az előadó beszélt arról is, hogy a mai kor történéseit, a diplomáciai testületek ügyvivőinek tevékenységét sem lehet elvonatkoztatni ezektől a folyamatoktól, amelyek meghatározták a rendszerváltás folyamatait, amelyeknek hátterében az adott korban az értelmiség előtt álló kérdésekre adott, a tisztességet, vagy az érvényesülést előtérbe helyező válaszok állnak. Ez a választás pedig a kádárizmus idején nap mint nap az értelmiségiek elé került.

Hankiss Ágnes eredeti szakmáját tekintve klinikai pszichológus, és mint elmondta, mindig is érdekelték a titkosszolgálatok módszerei, azok a helyzetek, amelyek által olyan hálózatok kiépítésére kerülhetett sor, amelyeknek hatásai a mai napig megtapasztalhatók. Az intézet feladatának ellátására nem sok idő maradt – figyelmeztetett az előadó -, hiszen a kor szemtanúi közül egyre kevesebben vannak közöttünk.

Az igazgató elmondta: az intézet küldetésének tekinti Hamvas Béla és felesége, Kemény Katalin életművének a bemutatását, emlékük ébrentartását és műveik megjelentetését. Hamvas Béla (1897-1968) a huszadik század kimagasló, magyar gondolkodója, akit humanizmusa, műveltsége engesztelhetetlenül szembeállított minden totalitárius diktatúrával, a nácizmussal és a kommunizmussal. Munkássága rendkívül sokoldalú. Szépirodalmi, irodalomtörténeti, filozófiai, lélektani, szellemtörténeti munkáiban, értékszemléletében, világmagyarázati víziójában azonban a vizsgálódás tárgya mindig egy és ugyanaz: az egyetemes emberi kultúra.

Arnay