Békés megye mezőgazdasága országos és világviszonylatban is az egyik legérdekesebb területek egyike. E megyében Szarvason és innen bakugrásnyira a szomszédos megyében Mezőtúron két multinacionális növénynemesítő vállalat vetőmag üzeme működik, de jelentős a kis és közepes méretű gazdaságok száma. Méhkerék évtizedes kertészeti múltjával, míg Békéscsabától délre Medgyesegyháza a dinnye termesztés központjának számít . Az országban csak a dinnye törvénynek emlegetett jogszabály változás hatására Medgyesegyháza és térsége stabilizálta a dinnye termőhelyének csökkenését és nem csak itt, hanem országos viszonylatban is megkapaszkodott a mezőgazdaság e pici szektora, újra növekedésnek indult. Magyarul, megint megéri dinnyét termelni  – mondják a termelők.

A megye víz ellátása több folyón és patakon keresztül igen jó, hiszen a Körösök völgyében fekszik és az öntözés fejlesztésének lehetőségeihez a legfontosabb, mint a víz már adott. Délen a Marosból Mezőhegyes példaértékű öntözést építetett ki, ilyen beruházásokra lesz szükség a jövőben megye szerte. A mezővárosok, falvak termelését azonban a feldolgozó ipar fejlesztésével kell támogatni, ez az elkövetkező évtizedekben megkerülhetetlen. A kispiacok és a termelői piacok bár nagyon fontosak, mégis a fejlesztésekhez szükséges profit, a többlet termelés levezetéséhez nem lesz elegendő.

Míg ébred a megye nagy munkaerőt igénylő ágazata, addig a szántóföldi növénytermesztés csúcson jár és az árugabona termelése mellett nagyon fontos vetőmag előállító szerepe és a termelésben lecsapódó extra profit. Az előállítás és a gyulai román-magyar államhatár növény egészségügyi ellenőrzése azonban komoly terheket ró a Békés Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság szakembereire, a Földművelésügyi Igazgatóságra, továbbá a Vetőmag felügyeletre, amely Békéscsabán régiós feladatokat lát el. Ma a mezőgazdasági vertikum megyei szinten a kormányhivatalokban fut össze, ezzel párhuzamosan a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal budapesti székhellyel koordinálja szakmailag a munkát.

Az elmúlt hónapokban a falugazdász hálózat itt és országos viszonylatban is átkerült a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara irányítása alá, a változást kevesen érezték meg, hiszen, a hivatali fogadóórák, és a helyszínek szinte sehol sem változtak.

 

Az elmúlt hónapokban történt változásokról, az öntözés fejlesztés Békés megyei vonatkozásairól, a több sikeres határátkelői ellenőrzés és a vetőmag felügyeletben elért munkáról, gondokról, nehézségekről kérdeztem részleteiben is Erdős Norbertet, Békés megye kormánymegbízottját:

 

Éves szinten mekkora volument felügyelnek a Pioneer Hi-bred Inc. szarvasi üzemében? Hány hektár vetőmagot állítatnak elő a megyében, hogyan tudják a vetőmag felügyelők a területet folyamatosan ellenőrizni, hiszen napraforgó, kukorica mellett megindult a repce vetőmag előállítása is?

 

A Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság Vetőmag- és Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály tevékenysége Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye területére terjed ki. A békés megyei felügyelőség kiemelkedő szerepet vállal országos szinten is a vetőmagminősítés területén, akár a szántóföldi illetve a laboratóriumi minősítést tekintjük.

Illetékességi területünkön a feltételek kiválóan alkalmasak vetőmag előállításra, ebből adódóan több multinacionális szervezet létesített vetőmag feldolgozó üzemet.

 

A Pioneer Hi-Bred Inc. Szarvasi vetőmagüzemében kerül feldolgozásra az általuk, az ország területén megtermeltetett vetőmag. Az említett szervezet elsősorban kukorica, napraforgó és repce vetőmag előállítással és feldolgozással foglalkozik.

 

2013.           Országos (ha)    Megyei (ha)       Pioneer megyei (ha)

Kukorica               39378         12176                 3256

Napraforgó            5413           698                   106

Repce   1946         299            123

 

A szántóföldi minősítési feladatokat 9 fő látta el. Mivel nagyon nagy feladatot jelent az előállítások szántóföldi ellenőrzése, ebben az időszakban a felügyelők részére túlmunka elrendelésére van szükség. A fokozott leterheltség mérséklése indokolja, hogy az igazgatóságon működő növényvédelmi felügyelők szántóföldi szemle feladatok ellátására történő oktatása folyamatban van.

 

Gyulai határátkelőn a vetőmagok mintázása milyen terheket ró Önökre, mekkora energiákat köt le a GMO-s vetőmag felkutatása, volt-e sikeres felderítésük?

 

A GMO-s vetőmag felkutatását a felügyelőség szakemberei egész évben folyamatosan végzik, de ebben a tekintetben legjelentősebb a tavaszi vetési időszak. A NÉBIH jelenlegi álláspontja szerint 2014. év tavaszán átfogó mélységi határ menti GMO-s vetőmag ellenőrzés várható, ami természetesen a gyulai határátkelőre is kiterjed. Az ellenőrzés kukorica, csemegekukorica, pattogató kukorica, szója és tavaszi káposztarepce növényfajokra terjed ki. Az ellenőrzéssel célunk, hogy az ország területén sem GMO-s, sem GMO-val szennyezett vetőmag elvetésre ne kerüljön.

2013. évben volt „sikeres” GMO-s vetőmag felkutatás, ami a vetőmag illetve a növényállomány megsemmisítésével zárult le.

A GMO-s vetőmag ellenőrzéséhez kapcsolódó tevékenység a felügyelők számára jelentős plusz feladatot jelent időben és térben.

 

A Románia felől érkező dinnye exportot a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságnak – az áruk szabad mozgásáról szóló elv alapján – nincs joga akadályozni, azonban a külföldi eredetű áruk nyomon követését ellenőrizni, átcímkézését és magyarként való továbbértékesítését megakadályozni kötelessége. 2013. évben a NAV Békés Megyei Adóigazgatóságával kötött megállapodása alapján több esetben mind az országhatáron, mind a kereskedelmi és csomagoló telephelyeken végzett közös ellenőrzést az NTI. Az ellenőrzések eredményeként nyomon követési hiányosságok miatt az országba nem engedélyezte áruk beléptetését a határon, illetőleg már belépett tételek esetében megsemmisítést rendelt el. Átcsomagolást végző gazdálkodókkal szemben indított eljárások során összesen 5.394.000 Forint élelmiszerellenőrzési bírságot szabott ki a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága.

 

Mekkora területen termesztenek dinnyét a megyében? Összesen hány család dolgozik az ágazatban és hogyan sikerült Románia felől érkezett dinnye exportot és a későbbi átcímkézést megakadályozni 2013 nyarán?

 

Az ország legjelentősebb dinnyetermelő területe, a Békés megyei régió. Az éghajlati és talajadottságok döntő mértékben meghatározzák a dinnye teljesítőképességét. A Békés megyei löszháti földek, és az ottani napsütéses órák száma olyan kiváló kombinációját adják a termesztési körülményeknek, amely nemigen találhatóak meg a világ más tájain. A megyében a dinnye termesztésének nagy hagyománya van, kiváltképpen a dél békési területeken.

Medgyesegyháza a hazai dinnyetermesztés központja, a település és környéke adja a hazai termesztés kétharmadát, és ennek egy része 40% exportra kerül. Ez forintba számolva évente 5 – 5,5 milliárd forintot jelent, ami 130-150 ezer tonna. 2013-ban a termőterület meghaladta a 3 ezer hektárt, a termés átlaga hektáronként ötven tonna volt. A gyümölcs termesztése 4000-4200 családnak ad megélhetést és összességében mintegy 12-14 ezer embernek biztosít munkát

2013. nyarán Romániából származó mintegy 23 tonna – közel egymillió forint értékű – görögdinnyét foglaltak le a hatóságok Békés megyében.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bejelentése alapján a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának munkatársai ellenőrzést tartottak egy kecskeméti székhelyű cég nagybánhegyesi telephelyén.

A telephelyre Romániából érkezett összesen 64 tartályládában – ládánként 360 kilogramm – görögdinnye. A dinnye forgalmazásával foglalkozó cég a román származású görögdinnyét magyarországi termékként jelölve Szlovákiában szerette volna értékesíteni.  A hatósági ellenőrök a vizsgálatot követően azonnali zár alá helyezték az árut, és a görögdinnye-szállítmány megsemmisítéséről rendelkeztek, és egyben kezdeményezték a cég szabályszerű működésének ellenőrzését is.

Óriási számban pályáztak az állami földekre. Ma a megyében lábas jószágból mennyit tartanak számon? Mennyi tejelő tehén, hús marha és juh van? Hogyan sikerült a legelő és a szántóföldek bérbeadása?

 

Ma Békés megyében a nyilvántartások szerint 7622 hízómarha, 25717 tejelő tehén és 46430 juh található. Ez az évek során nem változott jelentősen, a létszám szinten van.

 

A sertéstartás mindig is jól illeszkedett a kisgazdaságok profiljába. Hogyan lehetne őket újra helyzetbe hozni a megyében? Mit lehet tudni a gyulai vágóhídról?

A Gyulai Húskombinát ma már a Gyulahús Kft. néven működik tovább, sertésvágás már hosszú évek óta nincs a vágóhídon. A Vidékfejlesztési Minisztérium szervezésében és kezdeményezésére készült egy „Sertésstratégia” a sertéslétszám növelésére a kisgazdaságokban és a nagylétszámú állattartó telepeken. A Stratégiai elképzelések értékelése jelenleg történik, bízom abban, hogy sikerül megvalósítani.

 

Milyen helyzetben van ma az élelmiszer feldolgozás a megyében? Önnek mi a véleménye, hogyan lehetne nagy cégeket a térségben letelepíteni? Milyen gazdasági környezetre lenne szükség, hogy olyan növekedést érjünk el az élelmiszer feldolgozás területén, mint Kecskemét vagy Győr az autógyártásban?

 

Békés megyét elsősorban mezőgazdasági megyeként ismerjük, azért jelen van az ipar is a megyében, itt gondoljunk a mezőgazdasági gépek előállítására, az üveggyárakra, vegyiárukat előállító üzemre. Az élelmiszer-feldolgozás fejlesztésére fontos a szakmai képzés, képzettség kialakítása, az öntözési lehetőségek fejlesztése, az élelmiszer-feldolgozók alapanyagainak helyben vagy megyén belüli előállítása, logisztikai fejlesztések végrehajtása, gondolok itt az autóút megépítésére, a repülőtér kihasználásának fejlesztésére, valamint Románia közelségére.

 

Országos viszonylatban a Belügyminisztériumhoz 28 000 km hosszú csatornák, folyók, árkok tartoznak. Ebből mennyi esik a megye területére? Czerván György államtitkár 1-2 éven belüli gyors növekedést prognosztizált, ebből mennyi esik a megyére? Készült-e arról tanulmány, hogy a megyében átfolyó víz mennyiség mekkora terület öntözésére lehet elegendő?

Jelenleg 28000 km  az állami tulajdonban és vízi társulatok kezelésében lévő belvízcsatorna és kisvízfolyás hossza országos szinten, ebből Békés megyében 2455 km szakasz található, amely 2827 hrsz-ú területet foglal magában, és 86 db szivattyútelepet.

A Kormány döntése alapján az állami tulajdonú vízi létesítmények vagyonkezelője a területileg illetékes vízügyi igazgatóság lesz, az átadás- átvétel folyamatának 2014.04.30-ig le kell zajlania.

A 90-es évek legelején az öntözésre berendezett terület nagysága megyénkben 60 000 ha volt. A Körösök vízkészlete és a Tiszából átvezetett víz mennyisége elegendő lenne kb. 80 -100 000 ha öntözésére. Jelenleg a vízjogi engedéllyel rendelkező, öntözhető terület nagysága megyei szinten 22 000 ha.

 

A Földművelésügyi Igazgatóságtól összesen hány falugazdász került át Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához, hogyan zajlott az átszervezés, milyen a kormányhivatal és a kamara megyei vezetése közötti kapcsolat? Milyen segítséget kértek a Békés Megyei Kormányhivataltól?

 

A Földművelésügyi Igazgatóság közreműködött 33 fő falugazdász átszervezésével kapcsolatos teendőkben. A falugazdászok Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához történő átadása problémamentes volt. A jogszabály alapján történő átszervezést megelőzte egy alapos egyeztetés a Békés Megyei Kormányhivatal  vezetői, a szakigazgatási szerv vezetői, a járási hivatalok vezetői, valamint az Agrárkamara között, mely kitért a humán erőforrás, tárgyi eszközök, nyomtatványok, valamint az ügyfélfogadási helyek átadására. Békés megyében az átadás oly annyira zökkenőmentes volt, hogy az ügyfelek a falugazdászok munkájában változást nem tapasztaltak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Igazgatóságának elnöke a falugazdászok munkájával messzemenőkig elégedett, így elmondható, hogy egy olyan szakember gárdát sikerült átadnia a kormányhivatalnak, akik minden körülmények között megállják helyüket az agrárszektorban.

 

Szilágyi Bay Péter