Májusban virágzik hagyományosan az orgona, de környékünkön ez áprilisban már zömében megtörtént. A tavaszi fagyok igen nagy virágtest elhalást okoztak az orgonáknál, sok esetben nem, vagy csak a virágzat legteteje nyílt ki. A fagyvédett helyeken növő orgonák viszont szépen kivirágoztak,

Ilyenkor pompázik és illatozik, de vadon is fellelhető a gyöngyvirág.

Árnyékkedvelő növény, április-májusban hozza fehér illatos virágait. 20cm magas évelő, gyeppótlásra is alkalmas, mivel gyorsan terjed.

Ha elmúlnak a májusi fagyok, kiültethetjük a kényes egynyáriakat, évelőket ( agávé, kaktusz, rozmaring ). Kiszedhetjük a hibrid tavaszi hagymásokat, a vadakat hagyjuk a helyükön. Megmetszhetjük a gyorsan növő cserjéket, sövényeket.

Metsszük le az elvirágzott rózsákat ! A kerti tóba kihelyezhetjük a mélyvízi évelőket.
A futónövényeket szaporíthatjuk bujtással. A fűszernövények egy része már szedhető ( menták, citromfű, zsálya ).

Az év ötödik hónapjában járunk, amely legtöbbek számára a legkedvesebb időszak. Minden virágzik, zöldül, és az utolsó fagyos éjszakáknak is búcsút intünk, ugyanakkor a kártevők és kórokozók is teljes gőzzel munkába állnak. Lássuk, milyen teendők várnak ránk májusban a kertben!

Virágok és társaik

A fagyosszentek elmúltával az összes fagyérzékeny virág (egynyáriak) a szabadba kerülhet.

Dáliát el lehet ültetni.

Időszerű az egynyári virágok vetése, mint pl. oroszlánszáj, körömvirág, pillangóvirág, napraforgó.

A gyep újravetése vagy pótlása magvetéssel a régi fű közé.

Vízi- és mocsári növények ültetése a kerti tó vizébe, amely lassanként már felmelegszik.

Most lehet a földlabdás, konténeres fás növényeket, illetve a tűlevelűeket ültetni.

A konténeres évelők a többi konténeres növényhez hasonlóan most, de akár később is nyugodtan ültethetők.

A hagymás virágokat hagyjuk visszahúzódni, és csak az elszáradt leveleket távolítsuk el. Csak így áll majd rendelkezésre elegendő erő a következő évi bő virágzáshoz.

A hónap végén néhány szobanövényt is kivihetünk a szabadba.

Az érzékeny edényes növényeket kihozhatjuk a teleltetőhelyükről.

Míg a leander néhány mínusz fokot is elvisel, más „egzotikus” növénnyel meg kell várni az utolsó fagyokat. A szükséges visszavágást, átültetést és mindenekelőtt a tápanyagutánpótlást el kell végezni.

Zöldségek és fűszernövények

Téli káposztafélék termesztése: minél korábban vetünk, annál erősebb lesz a növény a tél előtt.

A vetéssorok közötti talajt újra és újra mulcsozni kell, így laza marad. Minél nagyobb a növény, annál többször lehet mulcsozni.

A mulcsozás helyett a sorok közé vethetünk zsázsát, spenótot, retket vagy hónapos retket, valamint egynyári fűszernövényeket.

A gyomok sajnos ismét erőre kapnak. A legtöbb gyomnövényből azonban komposzt készíthető.

A karósbab vetésére is érvényes, hogy a kevesebb több! Karónként legfeljebb hat szem babot vessünk.

Időszerű a káposzta, karalábé, póréhagyma, saláta és zeller kiültetése. Az uborkát, paradicsomot és paprikát a hónap közepén lehet kiültetni. Az érzékeny növényeket takarjuk le fátyolfóliával. A zellergumó nem fejlődik ki, ha a növény csak egyetlen egyszer is megfázott.

Valamennyi egynyári növény kiültethető.

 

Gyümölcsöskert

Az orsó és a termőkaros koronájú gyümölcsfákat az utolsó fagyoktól célszerű fátyolfóliával védeni. A virágzó szamóca is veszélyeztetett. Az enyhe fagytól úgy védekezhetünk, hogy este vizet permetezünk; ez véd a -1-2 °C-os hideg ellen.

A ribiszke és az egres most virágzik, ezért több nedvességet igényel. Óvatosan kell öntözni és mulcsozni – fűnyesedékkel vagy kéregmulccsal.

A bogyós termésű gyümölcsöknél a gyümölcshullást a vízhiány mellett a nem megfelelő beporzás okozhatja. Ültessünk különféle fajtákat, mert számos bogyós termésű cserje nem öntermékeny, ezért pollenadó kell a megtermékenyítéshez.

A termőkarosok fiatal hajtásait vissza kell csípni. Az őszibarack hajtásait szükség szerint szabályozni kell.

Növényvédelem

Májusban jelenik meg a legtöbb kártevő!

Hagymalégy, répalégy, hagymamoly, káposztalégy stb. jól távol tartható a növényektől a fátyolfóliával (nem lyukasztott vagy bevágott hajtató fóliával). A világos fátyolfólia, amely átereszti a napfényt és a vizet, két-három hétig maradjon a növénykultúrán – ezzel megakadályozzuk, hogy a kártevők lerakják a petéiket.

A cseresznyelégy május végén, június elején rakja le petéit az érésben lévő cseresznyébe. Függesszük ki időben a fákra a sárga lapokat!

A sárgabarack és a meggy száraz ágait vágjuk le, és moníliafertőzés esetén égessük el.

Akasszunk ki csapdát a levéltetű ellen.

Bizonyára sokunkban felmerült már a kérdés egy-egy növényvédelmi probléma kapcsán, hogy vajon hogyan tudnánk azt megoldani anélkül, hogy permetezni kelljen. Erre nyújtanak lehetőséget a kártevő előrejelzési eszközök, ezek közül is elsősorban a a ragadós rovarfogó lapok. Ezek különböző élénk színekkel vonzzák a kártevő rovarokat, és mint levegőn nem száradó ragasztóval bevont színcsapdák meg is fogják azokat!

A kártevők rajzásának előrejelzésére használt színcsapdák nagyobb számban történő kihelyezésével szép eredményeket érhetünk el az adott kártevők számának csökkentésében is.

Mely kártevők ellen milyen színcsapda használható?

Fehér színű ragadós lappal a különböző gyümölcsdarazsakat gyűjthetjük össze, úgymint a poloskaszagú szilva- és almadarázs. Ezeket a színcsapdákat már a szilva- és almafa virágzása előtt 1 héttel ki kell helyezni, amikor a kártevők kifejlett, röpképes alakjai (maguk a gyümölcsdarazsak) a talajból előbújnak. Védekezés hiányában e darazsak a virágok csészeleveleinek tövébe tojják tojásaikat, majd a kikelő lárvák eleinte teljes virágokat pusztítanak el, majd a kis gyümölcsökbe fúrnak, és azok hullását okozzák. Ezt megelőzendő használjuk a fehér fogólapokat. A fa magasságának minden méterére 2 db színcsapdát tegyünk, elosztva a lombkorona keleti, déli és nyugati oldalán, de a fa csúcsát se hagyjuk védtelenül.

Kék színű ragadós lappal a nyugati virágtripsz szárnyas alakjait gyéríthetjük, amennyiben a színcsapdákat vetés, vagy palántázás után a növényállomány fölé kb. 10 cm-re függesztjük, 2-4 m²-re 1 lapot számolva.

A sárga szín nagyon sok rovarkártevőt vonz. Veteményeskertben, üvegházban, fóliasátorban, télikertben alkalmazva eredményesen használhatjuk a levéltetvek röpképes alakjai, az üvegházi molytetvek, a tőzeglegyek, a levélaknázó legyek, a gubacsszúnyogok, a földibolhák, stb. gyérítésére is. Ezt is a növényállomány fölé, kb. 10 cm magasságban kell kihelyezni és 2-4 m²-re 1 lap szükséges.

A sárga szín a cseresznyelegyeket is vonzza. Sokak által használt megoldás ez a kukacos cseresznye megelőzése érdekében. Akkor érünk el vele legjobb eredményt, ha a fa magasságának minden 2 méterére 2 db színcsapdát helyezünk – a cseresznye színesedése előtt, amiből legalább 1 cseresznyelégy illatcsalétekkel van kombinálva. Ezzel az illatanyaggal tudjuk a csapda hatékonyságát növelni, ugyanis ez az illat a nőstény cseresznyelegyeket vonzza.

Feromon illatanyaggal egyéb gyümölcsmolyokat is csapdázhatunk (almamoly, szilvamoly, keleti gyümölcsmoly, almailonca, szőlőmolyok), de esetükben csak feromoncsapda használatával a kártevőket jelentős mértékben nem tudjuk gyéríteni, de a permetezések pontos időzítésével, kisebb környezetterheléssel, olcsóbban oldható meg a védekezés.

A növényvédelem során mindig gondoljunk arra, hogy a megtermelt gyümölcsöt, zöldséget elsősorban mi, emberek fogjuk megenni, és ha tehetjük, ne vegyszerezzük kertünket, ha permetezésre kerül a sor, akkor azt környezetbarát, ökogazdálkodásban is engedélyezett készítményekkel tegyük. A vegyszermentes környezetben a hasznos ízeltlábúak is fel tudnak szaporodni és azok maguk szorítanak vissza számos kártevőt (pl. aknázómolyok, atkakártevők, levéltetvek stb.). Vannak persze olyan károsítók is, amelyek ellen nem úszható meg a védekezés.

Végül két tavaszi recept a kiskertből:

Tavaszi saláta:

Hozzávalók:
1 db fej saláta, 
1 db kígyóuborka, 
1 csomó retek, 
1 csokor zöldhagyma zöldjével együtt, 
4 db keményre főtt tojás, 
4 evőkanál zabpehely, 
2 dl majonéz, 
1 dl száraz fehérbor, 
2 dl tejföl, 
só és törött bors

Elkészítés:
A megmosott uborkát héjastul vékony szeletekre gyalulom. A retket felcsíkozom, a salátát laskára vágom, az újhagymát pedíg karikákra vágom.Az így feldarabolt zöldségeket salátástálba teszem. Ráreszelem a kemény tojásokat, majd a tálat befedve teszem be a hűtőszekrénybe. A mártáshoz a majonézt simára keverem a borral meg a tejföllel, majd beleforgatom a zabpelyhet, és sóval, borssal fűszerezem. A mártást külön edényben, ugyancsak a hűtőszekrényben lehűtöm, és közvetlenül csak tálalás előtt öntöm rá a salátára.

Bodzalé:

Szedjünk le 5-6 fej tenyérnyi méretű fehér bodzavirágot. Ügyeljünk arra, hogy akkor gyűjtsük, amikor a legtöbb sárga virágpor van rajta, mert ez adja az ivólé sajátos muskotályos ízét és illatát.

A virágfürtöket tördeljük le a közös szárról, majd egy tésztaszűrőben hideg vízzel alaposan mossuk át. A megtisztított virágot tegyük egy 3 literes üvegbe, és öntsünk rá 2,5 liter előzőleg felforralt, és langyosra hűlt vizet. Keverjünk bele 20 dkg mézet és 1 dl citromlevet, majd lefedve állítsuk az üveget hűvös helyre. 2-3 napig áztassuk úgy, hogy naponta legalább egyszer keverjük át. Végül szűrjük le, és töltsük palackokba.

Ez a rendkívül finom és érelmeszesedés ellen is hatásos ital hűtőszekrényben kb. 1 hétig, légmentesen lezárva pedig max. 2 hétig tartható el.

A bodzavirágból készült ivólevet a dzsemeknél leírt módon hosszabb időre is tartósíthatjuk. Ebben az esetben számolnunk kell azzal, hogy a felforralás következtében az ivólé C-vitamin tartalma jelentős mértékben csökkenni fog. Ez azonban elkerülhető, ha nem ivólevet, hanem szörpöt készítünk a bodzavirágból, és lefagyasztjuk.

Összeállította: Szombat Mihály

A minden hónap második csütörtökén jelentkező műsor támogatója: a Prominens kft