Martin Young, az Alabamai Egyetem kardiológusa szerint az óraátállítást követő hétfő és kedd a szívroham kockázatának 10 százalékos emelkedésével hozható összefüggésbe. Az októberi óraátállítás esetén pedig ennek ellenkezője igaz. A szívroham kockázata vasárnap az óraátállítást követően még nem emelkedik, mert az embereknek nem kell hirtelen változtatásokat bevezetniük napi rutinjukban. A kockázat hétfőn tetőzik, amikor a munka miatt korábban kell kelni.

„Ennek pontos okát nem tudjuk, de számos elmélet létezik a magyarázatára” – állítja Young. „Az alváshiány, a napi biológiai óra és az immunválaszok mind-mind szerepet játszhatnak abban, hogy az óra egy órával történő átállítása károsan hathat az emberek egészségére.” Az Alabamai Egyetem sajtótájékoztatóján közzétett tanulmány ugyan összefüggést mutatott ki az alváshiány és a szívroham kockázata között, nincs bizonyíték ok-okozati kapcsolatra.

Young elmondta, hogy az alváshiányban szenvedő embereknek magasabb a testsúlya, és a diabétesz illetve szívbetegség nagyobb kockázatának vannak kitéve. Az alváshiány más testi folyamatokat is befolyásolhat, például a gyulladásos reakciót, ami szintén hozzájárulhat a szívroham kialakulásához. Ráadásul az alváshiányra és az óraátállításra adott válaszunk attól is függ, hogy korán kelő típusról vagy éjszakai bagolyról van szó. Az éjszakai baglyok sokkal nehezebben állnak át a tavaszi óraátállításkor.

Young az óraátállítás negatív hatásainak ellensúlyozására azt javasolja, hogy a szokásosnál 30 perccel korábban keljünk szombaton és vasárnap, hogy felkészüljünk a hétfői korai kezdésre. Érdemes egészségesen megreggelizni, és korán reggel a szabadba menni, hogy érjen bennünket a napfény. Azok pedig, akik nem szenvednek szívbetegségben, hétvégén végezzenek egy kis reggeli tornát. Ezekkel az óvintézkedésekkel elősegíthetjük a világos/sötét ciklusok váltakozására reagáló központi agyi óra, és a többi szervünket szabályozó periférikus órák átállítását is.

 

Forrás: medipress.hu