Szerinte a magyar fajták teljesítménye egyenrangú a külföldiekével, de a velük bevetett termőterület mégis kisebb, mert a külföldi tulajdonban lévő, privatizált élelmiszeripari cégek a magyar gazdálkodóktól külföldi növényfajták felhasználását “rendelik meg”, a multinacionális vetőmagvállalatok többet fordíthatnak saját fajtáik és hibridjeik marketingjére, illetve az “import lobbi” és a nemzetközi élelmiszerláncok termékbehozatala is akadályt jelent. Ruthner Szabolcs, a Vetőmag Szövetség és Terméktanács ügyvezető igazgatója ugyanakkor úgy vélte, hogy a legjobb fajták származhatnak külföldi nemesítésből is, és a mára kialakult felhasználási arányok a tényleges teljesítőképesség alapján alakultak ki. A hazai vetőmagszektor – tette hozzá – a „magyar földbe magyar vetőmagot” célt olyan „evidenciának” tekinti, amely már meg is valósult. Oravecz Márton, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) elnöke a vetőmagágazat élelmiszerbiztonsági-nemezbiztonsági jelentőségét hangsúlyozta, Darvas Béla, a géntechnológiai eljárásokat véleményező bizottság elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vetőmagexportőrök vizsgálati költségei jelentősen nőnének, ha Magyarország nem maradna mentes a genetikailag módosított szervezetektől (GMO).

forrás:agromonitor.hu