Állásfoglalásukban rámutatnak: a koncepció teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a hallgatók szociális helyzetét, a felsőoktatás állami finanszírozásának csökkentését egyértelműen az átlagos magyar családoknak kell megfizetni vagy most, vagy eladósodva a jövőben.

A hallgatói ösztöndíjak – amelyeknek magukba kell foglalniuk a szociális és tanulmányi ösztöndíjakat – normatív alapon történő kiosztása az államilag támogatott hallgatók után a szociálisan hátrányos, így a megélhetésért küzdő hallgatók számának drámai emelkedését eredményezheti a magyar felsőoktatásban. Egyetlen kiútként a koncepció a Diákhitel 2-t említi, de a HÖOK jelzi: ezt határozottan elutasítják, mert a diákhitel nem a szociális ellátórendszer része, illetve amikor az államháztartási hiány és a lakossági hitelállomány csökkentésének idejét éljük, egy ilyen intézkedés épp a jövő értelmiségének eladósodását hozza.

Egyúttal kérik a hallgatói munkavégzés járulék- és adómentességének visszaállítását, a hallgatók munkatapasztalatának növeléséért és a szociális helyzetük javítása érdekében.
A HÖOK kizárólag olyan finanszírozási modellt tart elfogadhatónak, amely előtérbe helyezi a hallgatói teljesítményt, és közben tekintettel van a szociálisan rászoruló hallgatók tanulmányainak könnyítésére. Ezzel ellentétben a kiadott koncepció kizárólag a fiskális politika érdekeit tartja szem előtt.

A hallgatói szervezet a jelenlegi szabályozás hibájának tartja a felsőfokú végzettséget nem biztosító képzések idejének beszámítását az államilag támogatott félévek számába, így kérik a döntéshozóktól ennek megváltoztatását. Kérik továbbá az alap- és mesterképzés közötti hallgatói jogviszony folyamatosságának biztosítását, hiszen erre a törvénykoncepció nem kínál megoldást.

Álláspontjuk szerint nem fogadható el az újrafelvételezési lehetőség megtiltása azonos szakra azokban az esetekben, amikor a hallgatót tanulmányi okokból elbocsátották, és alkotmányellenes is, mivel a hatályos alkotmány garantálja az oktatáshoz való jogot minden állampolgár számára. Ehelyett a finanszírozási formák közötti átsorolás lehetőségét kell biztosítani az intézményeknek – mutatnak rá. Álláspontjuk szerint azok a hallgatók, akik az intézmény által meghatározott összes vizsgaalkalmat kihasználva sem teljesítették az adott tárgyat, illetve akik a legutolsó két aktív félévben a mintatanterv szerint előírt kreditek 50 százalékát nem teljesítik, kerüljenek át költségtérítéses képzési formába. Ugyanakkor a legjobb teljesítményű költségtérítéses hallgatók kerülhessenek át államilag támogatott képzésbe – teszik hozzá.
Ha tanulmányi átlaghoz kötik az átsorolást, akkor ezt a HÖOK csak szakspecifikálva tartja elképzelhetőnek. Javaslatuk szerint ezt intézményi hatáskörben kellene megállapítani.
Úgy vélik, amennyiben alacsonyabb szintű jogszabály rendelkezik a tantárgyfelvételek és vizsgalehetőségek számáról, a törvényi szintnél jóval kevesebb egyeztetésre lesz lehetőség a rendelkezés bevezetéséről vagy módosításáról; ezért ezt a megoldást egyértelműen elutasítják. Ehelyett azt javasolják, hogy a tantárgyfelvételi és vizsgalehetőségek számának meghatározása intézményi hatáskörben, így a tanulmányi és vizsgarend keretében történjen, amelyben a hallgatók egyetértési jogot gyakorolnak.

Rögzítették azt is, hogy a felvételihez előírt középfokú komplex nyelvvizsga követelményét csak abban az esetben tudják támogatni, ha a közoktatás megfelelő feltételeket a teljesítésére. A felvételi eljárásban a szakok választásának számszerű korlátozását pedig a tanszabadság indokolatlan szűkítésének tekintik.

A HÖOK állásfoglalásában hangsúlyozza, hogy a szenátusok és a kari tanácsok az universitas szellemiségét megtestesítő, döntéshozó testületek, ezért összetételük az egyetemi és főiskolai polgárok egyenlőségén kell, hogy alapuljon. Az intézmények legfelsőbb fórumain ezért minden képviselőt egyenlő jogok illessenek meg.
Szükséges, hogy a hallgatók továbbra is legalább 50 százalékos képviselettel rendelkezzenek az őket közvetlenül érintő ügyekben eljáró bizottságokban, hiszen a testületek kompetenciáját éppen ez képes a leginkább biztosítani. A kari tanácsok hallgatói képviselői arányát önállóan, a szenátusi képviselet mértékétől függetlenül kell meghatározni, ezzel is hangsúlyozva az egyetem valamennyi szintjére kiterjedő demokratikus részvétel fontosságát.
Az állásfoglalásban felhívták a döntéshozók figyelmét arra is, hogy a felsőoktatás rendszerével kapcsolatos bármilyen módosítást csak felmenő rendszerben lehet bevezetni.
“Amennyiben a nyilatkozatunkban leírtak nem teljesülnek, és az oktatási államtitkárság továbbra sem kezeli tárgyalópartnerként a felsőoktatás fontos szereplőit, így a felsőoktatásban részt vevő hallgatókat képviselő egyetlen legitim és független szervezetet, a HÖOK-ot, minden demokratikus eszközzel élni fogunk a jelenlegi hallgatók és a jövő generációk érdekében” – hangsúlyozza állásfoglalásában a HÖOK.Forrás: MTI